Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

176 317. országos Sléc márczius 23. 1871. állapítva, az ily szabályrendelet ellen tudjuk, hogy csakis bizonyos időben lehet folyamodni, és igy az illető kizáratnék s nem találna orvoslást. En tehát azt akarom, hogy ezen föltétel a czikkelyből hagyassék ki. Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Tegnap is elmondatott már, hogy léteznek még Magyarországban községek, melyek ezen dijakat fizettetik. E törvényjavaslat azonban már sokkal szabadelvűbb, amennyiben elrendeli, hogy ezen dijak fizetéséhez csakis azon községek köthetik a fölvételt, a melyek saját jövedelmeikből képesek fizetni minden községi adót, a mi mindenesetre az egyesekre nézve roppant nagy jótétemény. Méltóztassanak föltenni azt, hogy oly községeket, melyek saját jövedelmeikből minden községi adót képesek fizetni, s minden terheket viselni, — a mi az egyesekre jótétemény : — hogy az ily községeket elárasztják az idegenek ; és igy mégis csak méltányos ós igazságos, hogy azok fölvétele némi dij lefizetéséhez legyen kötve. {Helyeslés.) Maga a szabályrendelet ellen pedig meg van adva a correctivum a szakasz második alineájában, mely szerint lehet folyamodni a minisztériumhoz. (Ugy van!) Azt hiszem, hogy méltányos, hogy kik a közterhek viseléséhez nem járulnak, bizonyos dijt fizessenek a községeknek. Ennélfogva kérem az eredeti szerkezetet méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés.) Nehrebeczky Sándor : T. ház ! {Zaj. Elég ! Elfogadjuk ugy is! Halljuk!) Azokhoz, a melyeket a belügyminiszter ur előadni szives volt, hozzátoldólag van szerencsém figyelmeztetni a t. házat, miszerint vannak az országban községek, melyek a községi jövedelmekből nemcsak a községi terheket viselik, hanem fizetik az államadót is, igy pl. Grömörben: Dobsina, NagyEőeze. (Ugy van! Ugy van!) Azt hiszem, hogy méltányos, ha egy ily nj polgár be akar lépni a községbe, hogy fölvétele némi dijhoz legyen kötve. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 17-dik szakaszt % {Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző {olvassa a 19. és 20. szakaszokat, melyele észrevétel nélkül elfogadtatnak, azután a 2í-ket.) Berecz Ferencz: A 21-dik szakasz második bekezdését nem találom elég világosan szerkesztettetek ; könnyen meglehet, hogy egy szó hiánya miatt félreértésre ad alkalmat. Arról van szó, hogy valamely puszta egy községhez tartozzék. Meglehet, hogy a lakosságnak egy része hajlandó lenne, különösen például, ha a határ még nem volna tagositva , azon gondolatra jönnék, hogy a használat is közös leend, — egy szóval, ha a 3-dik sor e szava után „ad óját* ezen szó tétetnék .• „közigazgatásilag" ugyanazon terület, mely községhez tartozik. A harmadik kikezdéshez már nevezetesebb észrevételem van. A második bekezdésben arról van szó, hogy a puszta tulajdonosai nyilatkozzanak arra nézve, mely községhez akarnak tartozni; és hogy ezen esetben azon községhez tartoznak, melyhez azok kívánják, kik az adónak nagyobb részét fizetik. Itt azon eset van fölvéve, ha csak egy községhez akarnak tartozni ; de meglehet, hogy több tulajdonos levén a pusztán: egyik egyikhez, másik másikhoz, melyhez közelebb van, akar tartozni, a szerkezet tehát nem eléggé világos. A 7-ik fejezet igy lenne, ha netalán a vélemények kettőnél többfelé oszlanának, vagy pedig azon eset fordulna elő, hogy a község maga nem akarná befogadni: ezen esetekre provisiókra van szükség. Mert hiszen könnyen megtörténhetik, hogy a tulajdonosok közül az egyik egy községhez akar tartozni; a másik, ki szintén 100-at fizet: másik községhez akar, a 3-dik szintén 100-at fizet, s ez meg a 3-dik községhez akar tartozni, a provisio ezen esetben az lenne, hogy a csatlakozásra nézve a törvényhatóság határoz. Ezen esetekre vonatkozó módositványom következő: {Olvassa a 21-ik szakaszt.) „A terület azon községhez tartozik, a melyhez eddig is tartozott, vagy a melynél eddig az állam adót fizeti. Azt, hogy olyan puszta, mely eddig egy községhez sem tartozott s közvetlen a királyi adóhivatalnál fizette adóját:közigazgatásilag ugyanazon törvényhatóság melyik szomszédközségéhez tartozzék 1 A tulajdonos, illetőleg tulajdonosok azon része határozza meg, m3ly együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti. Ha netalán a vélemények kettőnél több felé oszolván, az egyenes államadó felénél többet fizetők szavazata egyik mellett sem nyilvánul ; vagy azon község, melyhez a puszta tulajdonosa, vagy tulajdonosai tartozni kivannak : a pusztának a községhez kapcsolatába beleegyezni nem akar, az iránt, hogy az ily puszta közigazgatásilag mely szomszédközséghez tartozik : az illető törvényhatóság fog a puszta tulajdonosainak és a szomszéd községeknek meghallgatásával határozni. Latinovics Vincze: A 21-ik szakasz ellenkezik a 136-ikkal. A 21-ik szakasz azt mondja: a terület azon községhez tartozik, a melyhez eddig is tartozott, vagy a melynél eddig az államadót fizette. Azt, hogy olyan puszta, mely eddig egy községhez sem tartozik, s közvetlen a királyi adóhivatalnál fizette adóját, ugyanazon törvény-