Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-317
-: 317. országos Illés márczius 33. 1871. 177 hatóság melyik szomszédközségéhez tartozzék.- a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosok azon része határozza meg, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti. Ha azon község, melyhez a puszta tulajdonosa, vagy tulajdonosai tartozni kivannak: a pusztának a községhez kapcsoltatásába beleegyezni nem akar, e fölött az illető törvényhatóság fog a puszta tulajdonosának és a szomszéd községeknek meghallgatásával határozni. Tehát tartozik oda csatlakozni. A 136. §. pedig ezt mondja: ,,Ha valamely pusztai terület birtokosai külön községgé, vagy valamely kis község önálló községgé, vagy végre nagy község rendezett tanácsú várossá akarna átalakulni: az átalakításért folyamodók kérvényüket az illető törvényhatósághoz adják be" ; tehát a törvényhatósághoz kell folyamodni. (Fölkiáltások: Az egészen másról szól!) Bocsánatot kérek, oly pusztáról szólok, a mely jelenleg külön fizeti adóját, melynek külön jegyzője van, mely administrativ tekintetben külön van válva minden más községtől, s melyben az elöljáróságot a család senioratusa képezi. (Fölkiáltások: Ez özönvíz előtti állapot! Derültség.) Példa erre a mi pusztánk, mely 22,000 holdból áll; ha mi oda csatlakozunk a szomszédközséghez, lehetetlen lesz, hogy mi a közmunkára nézve azon terheket vigyük, melyek a 22,000 holdat megilletik. Ha mi önálló puszta maradunk, a terheket nem kell teljesítenünk. A 21-ik szakasz azt mondja, hogy: oda kell csatlakoznunk, a 136-ik pedig azt, hogy : ha akarunk. Kérem tehát e két szakasz összeegyeztetését. Tóth Vilmos belügyminiszter: Én ellentétet a törvényből kimagyarázni nem tudok. A 21-ik szakasz azt mondja, hogy minden pusztának valamely községhez kell tartozni, a 136-ik pedig azon föltételeket határozza meg, melyek mellett valamely puszta önálló községgé alakulhat át, vagy pusztának marad meg. Azon viszony, hogy a tisztelt képviselő ur által emiitett pusztán senioratus szerint mindig a legidősebb a biró: nem maradhat ugy; mert ha a puszta községgé akar alakulni, tartozik magát azon törvények alá vetni, melyek alatt más község áll. Hogy ezért csatlakoznia kellene valamely községhez: azt a törvényből nem lehet kimagyarázni, hanem ha községgé akar lenni, e tekintetben a törvényhatósághoz folyamodik, az aztán határoz. Királyi Pál előadó: Berecz képviselőtársam két módositványt adott be. Az első szerint a szakasz 2-ik pontja, 3-ik sorába e szót kívánja beiktatni: „közigazgatásilag." De mivel e törvény egészen közigazgatási, tehát intézkedése nem értethetik másra, mint közigazgatási területre. Ez tehát nem szükséges. Másik észrevétele tisztelt képviselőtársamnak az, hogy a 2-ik kikezdés után, a 3-ik megelőzésével adatnék ezen eszmének kifejezés : hogy ha nem tudna a többi tulajdonos a választandó község iránt megegyezni : ez ügy a törvényhatóság elé tartozzék. A második észrevétel olyan, melyet figyelembe kell vennünk ; mert azon eset előjöhet, hogy a nagyobb adófizetők, a hol többen vannak: nem lesznek a választandó község iránt egy véleményen,^ ebből czivódás keletkezhetik. Én tehát a módositványt elfogadom, hanem nem azon formában, melyet annak a tisztelt képviselő ur adott, hanem igy: „ha ezen község megválasztása iránt határozott megállapodásra nem jutnának, vagy ha azon község" stb. így a módositványt ajánlom. Elnök: Az eredeti szöveget senki sem pártolja. Az első módositvány Berecz képviselő ur által adatott be; a kik azt elfogadják, méltóztassanak fölkelni. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 22-ik szakaszt). Popovics Zsigmond: Ezen szakasz 5-ik és 6-ik bekezdéséhez két módosítást szándékozván beadni, szabadjon nekem ezeket indokolni. Ezen szakasz a községek jogairól és teendőiről szól, de szerintem nem sorolja elő mindazon jogokat és kötelezettségeket, melyek a községeket illetik. Ugyanis a tanügy igen hiányosan, az árvaügy pedig ezen szakasz által épen nincs érintve. Igaz, hogy az e) pont alatt az mondatik, hogy gondoskodik a „községi iskolákról." De, t. ház, ez az adott viszonyoknak jelenleg nem felel meg. Nem vagyok azon helyzetben, hogy statisztikai adatokkal beigazoljam, hogy hány községi iskolánk van még mai nap a hazában; de bizton állithatom: hogy a községek túlnyomó nagy részében a tanügy a felekezeti iskolák által tartatik fön. T. ház! Ezen felekezeti iskolák, hogy föladatuknak megfelelhessenek, a költségeket illetőleg némi segélyt és támogatást vesznek igénybe, és én azt hiszem, t. ház, hogy föladatukat jövőre csak ugy teljesíthetik, ha ezen segély, e támogatás tőlök meg nem vonatik; azért bátor vagyok egy módositványt tenni, s ha a tanügyet elejteni nem akarjuk, kérem a t. házat, méltóztassék ezen módositványt elfogadni. Ezen módosítás szerint a 22-ik szakasz e) bekezdéséhez „intézetekről" szó után teendő: „továbbá a községek, a felekezeti iskolák irányában fönálló kötelezettségeiket teljesíteni tartoznak,* (Felkiáltások: Nem fogadjuk el!) 23*
