Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

317. országot Glé* márczius 23. 1871. 175 indítványt, melyet ő tett, mi mindnyájan akarjuk azt, hogy mindenki szabadon változtathassa lakhelyét; hanem a t. képviselő ur méltóztatik összezavarni a, telepedést a szabad utazással. Mert hiszen az utast nem akarja senkisem bántani; mindenki szabadon utazhat és nincs szüksége az utazónak sem igazolásra, sem útlevélre. Az utas azonban idegen marad mindaddig, mig le nem települt, és őt köteles eltűrni a község addig: mig terhére nem válik. De midőn arról van szó, hogy egy idegen ember bejön a községbe, ott jogokat keres, a választásoknál szavaz, vagyis polgári jogokat gyakorol: akkor lehetetlen meg nem adni a községnek a jogot, hogy megtagadhassa a települést oly esetben, ha — a mint előadó ur is helyesen megjegyezte, — az ily ember ellen bebizonyittatik, hogy bűnvádi kereset vagy büntetés alatt áll, ós talán egyik községből a másikba bujdokol, vagy pedig ha a b) pont szerint a községnek terhére esik mondom, ily esetben nem lehet a községtől megtagadni azon jogot, hogy ily egyén befogadását megtagadhassa. Ormay Sándor: T. ház! Én ezen szakasz a) alatti pontját egészen kihagynám; azért, mert az feltételezi és következteti azt, hogy ha valaki egyszer már büntetés alá esett. az mintegy örökösen egy bizonyos helyhez van kárhoztatva, és távoznia onnan nem szabad. (Felkiáltások : Nem átt!) Ha nem áll: akkor nagyon furcsának tűnik föl előttem, hogy csak addig nem szabad máshová mennie, mig bűnvádi kereset alatt van; ellenben ha már elitéltetett, és ha a bűntett ellene bebizonyult: akkor megengedik neki, hogy más községbe települhessen le. Ez korlátozása a polgári jognak, mert azt hiszem, hogy csak akkor kellene megtagadni a távozást, mikor az ítélet már kimondatott rá és nem, akkor, mikor még nincs kimondva az itélet. De miután én sem akkor, sem azután nem akarom települési jogától megfosztani, azért kívánom, hogy ez a) alatti pont egészen maradjon ki. Simonyi Lajos báró: T. ház! En nem tartozom azok közé, a kik a települést legkevésbbé is gátolni akarnák ; de mindazáltal szükségesnek tartom, hogy e tekintetben némi szabály legyen. Mert itt igaz, egyéni jogról is van szó, de a községek jogait is figyelembe kell venni. Mert p. o. ha egy békés községnek kötelességévé teszik azt, hogy egy büntetés idejét kitöltött rabot kénytelen kebelébe befogadni mint települőt: ez által a község jogát nagyon korlátozzuk. {Helyeslés.) Továbbá, miután ki van mondva az, hogy a községek tartoznak a szegények ellátásáról gondoskodni ; ha mi megengedjük azt, hogy bármely kolduscsoport letelepülhessen : — igen jól tudjuk, hogy az ilyen vándor koldusesoportok leginkább IÍPT. H. WAPLÓ 1814 svlopásból élnek , méltóztassanak elhinni : ezzel éppen a községi életnek teszünk kárt. A mi pedig Ormos képviselő indítványát illeti, hogy t. i. hagyjuk ki az egész pontot azért, mert ez csak azokra szól, a kik kereset alatt vannak, és azokra nem, a kik kiáltották büntetéseiket, én azt hiszem, hogy ez nagyon helyesen van igy mert a ki kereset alatt van , az addig más helyre nem mehet, de a ki el van Ítélve, az ugy sem mehet, mig az Ítéletet ki nem állotta, % ha pedig kiáltotta, ón azt továbbá is büntetni nem akarom: és igy annak meg akarom adni a települési jogot. (Helyeslés.) Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Még egy körülményre vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni, a mely szükségessé teszi ezen §. megtartását. A települési jog nemcsak a települést vonja maga után, hanem egy későbbi szakasz azt mondja, hogy oly idegeneknek, kik két év óta állandóan ott laknak, nem is lehet megtagadni a községi kötelékbe való fölvételt. Ezen fölvétel pedig más jogokat von maga után, pl. ha elszegényedik, tartozik azt a község tartani, stb. Ennélfogva kérem ezen szakasz elfogadását. Elnök: Elfogadja a ház ezen 12-ik szakaszt ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 13-dik szakaszt). Elnök: Elfogadja a ház ezen 13-ik szakaszt? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 14-ík szakaszt). Elnök: Elfogadja a t. ház a 14-ik szakaszt? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 15-dik szakaszt). Királyi Pál előadó : Nincs észrevétel. Elnök: Elfogadja a t. ház? (El!) Tehát elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 16-ik szakaszt). Királyi Pál előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Elfogadja a t. ház? (El!) Tehát Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 17-ik szakaszt). Királyi Pál előadó: Nincs észrevétel. Irányi Dániel; T. ház! Én a községi kötelékbe való fölvételt bárminő mérsékelt dij lefizetéséhez kötni nem akarom. Tudjuk, hogy azelőtt a czéhek mennyire szerették magukat elzárni a betolakodók ellen, lehet, hogy lesznek oly községek, a melyek ugyanezen hibás elvet követik. A correctivum, a mely a következő alineában van, véleményem szerint, nem elegendő, mert hogyha egyszer a dij egy szabályrendelet utján az illető község által meg lesz