Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-317
317. országos űiés márczias 23. 1871. 173 Háltások : Marad!) Eszerint a 8. §. el van fogadva. Elnök (leszáll és helyét Percsel Béla alelnök foglalja el.) Ivacskovics György jegyző (olvassa a 9. §4.) Győrffy Gyula: T. ház! Az utolsó bekezdés értelmében a törvénytelen ágyból származó gyermekek mindenkor az anya illetőségét követik. Azonban előfordulhat oly eset is, hogy az apa önként, saját akaratánál fogva, a gyermek tartásáról gondoskodni kivan és e czélból gyermekét magához veszi ; én kívánatosnak találom, hogy ily esetekben a szülök kívánságához képest a gyermekek saját nevelési érdekűknél fogva is az apa illetőségéhez tartozzanak. Nehogy tehát ily esetek alkalmával a törvény a gyermekek érdekeivel ellentótben álljon : a 9, §. 2-ik bekezdését ugy kívánom módosíttatni, hogy a törvénytelen ágyból származó gyermekek csak akkor, ha a gyermektartás iránt a szülők egyezíég utján máskép nem intézkedtek, tartozzanak az anya illetőségéhez. Nehrebeczky Sándor : T. ház! Ha az illetőségnek csak azon érvénye és hatálya lenne, hogy a gyermeket ki tartsa: akkor nekem részemről nem volna kifogásom, hogy a módosítás elfogadtassák; de itt az illetőségnek egész más kérdése forog fönn; itt arról lehet például szó, hogy ha besoroztatik a gyermek katonának, melyik községnek rovatára történjék az 1 Különben a mi a nevelést illeti, az nem ezen törvénynek intézkedése ; hanem egészen a törvénykezés terére tartozik, és azt hiszem, hogy áll az, miszerint a törvénytelen ágyból levő gyermekek mindig az anyát követik, és mihelyt törvényesíttetnek : akkor az apa illetőségét követik ; de akkor nem tartoznak ezen §. alá. (FölMáltások : Szavazzunk !) Parcsetics Sándor jegyző (olvassa a beadott módositványt.) Elnök : Elfogadja a t. ház a 9. §-t a központi bizottság szövegezése szerint/ (Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak föl állani. (Megtörténik. Fölkiált ások: Kisebbség ! Ellenpróbát') Méltóztassanak tehá,t íölállani, a kik a módositványt elfogadják. (Megtörténik.) Én ugy veszem ki, hogy a többség a központi bizottság szövegét elfogadja s igy a módasitvány elesett. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 10. §-t.) Nehrebeczky Sándor : T. ház! A 10. §-nak b) bekezdésében vagy sajtóhiba, vagy különbeni hiba csúszott ba. A b) bekezdésben az mondatik, hogy oly egyénekre nézve, a kik egy községből eltávoztak és annak kötelékéből kiléptek a nélkül, hogy más község kötelékébe felvétettek volna: a szülők, illetőleg az atya községi illetősége határoz. Ez, nézetem szerint, nem helyes ; mert szülő alatt ugy is az atya értetik, tehát csak szülő és „illetőleg anyá a-ról lehet szó ; ha tehát ez törvénytelen gyermekekre czéloz, akkor az atya helyett az „anya" szónak kell bele jönni. Irányi Dániel: Azt kérdem a miniszter úrtól az a) pontot illetőleg, hogy azok, kik adót nem fizetnek: hova fognak tartozni ? mert itt az a) pontban az mondatik: „a hon polgár azon községhez tartozik, melyben legalább két év óta állandóan lakik és adót fizet." Tehát az, ki adót nem fizet? .... Tóth Vilmos belügyminiszter: (közbeszól:) Olyan nincs! Irányi Dániel: Például a koldus, az nem fizet adót, az tehát nem honpolgár, az nem tartozik sehová. Arról is kell rendelkezni. Más, midőn fiskális törvényeket hozunk, más midőn községi törvényt alkotunk. Én ezen két szó kihagyását indítványozom, mert itt a községi illetőségről van szó, és a koldusnak is kell, hogy valahova tartozzék. Királyi Pál előadó: Irányi Dániel kétségét eloszlatja ezen javaslat 7-dik szakasza. Abban meg van mondva, hogy minden honpolgár azon község kötelékéhez tartozik, melyben e törvény kihirdetésekor lesz. A koldus is bizonyos községben van, és ha azon község kívánja: akkor települő lesz és a törvény meg fogja mondani, hogy ily esetben micsoda eljárást kell követni. Elnök: Elfogadja a ház a 10-dik §-t ? — A kik elfogadják : méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 11-ik §4.) Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Ivacskovics György jegyző: (olvassa a 12-ik §-t.) Vukovics Sebő: T. ház! Ezen szakaszban én oly szellemet és indézkedést látok letéve, mely tökéletesen ellenkezik a szabad országokban létező biztosítékokkal, a polgár egyéni sza? badságára nézve. Alig van egy-egy elv, melyet oly féltékenyen őriznének a szabad országokban, mint az, hogy a polgár a maga hazájában szabadon megindulhasson és szabadon települhessen, anélkül hogy bárki által is megkérdeztessék, hová indult. A szabad országok ezt kiterjesztik az idegenekre is. Megkérdezetlenül maradhat éveken át a nélkül, hogy legkisebb összeköttetésbe legyen kénytelen lépni a közhatósággal. Ez t. ház igen világos, mert az államnak, legyen az akár felsőbb hatalom, akár törvényhatóság vagy községi auctoritás : csak két czim alatt lehet dolga az illető egyénnel: vagy mint adófizetővel, és ekkor
