Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

172 317. országos ülésmí rczius 23. 1871. >•-• kötelékéhez tartozik, melynek illetősége alatt e törvény kihirdetésekor állott." Bátor vagyok ezen módosítást elfogadás végett ajánlani. Majláth István jegyző (újra felol­vassa a Kiss Miklós által beterjesztett módositványt). Tóth Vilmos belügyminiszter: Nekem a módositvány ellen nincs kifogásom, leg­főlebb az, hogy a „jelenleg" szót, mint egészen fölöslegest, kihagyatni kérném. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház e módosit­ványt ? (Elfogadjuk l) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 8-ik §-t). Nehrebeczky Sándor: A 8-ik §-ra nekem egy módositványom van, t. ház. — Mielőtt azonban azt fölolvasnám: bátor vagyok a t. ház figyelmét következő körülményre vonni. Törvényeink értelmében a nő férjének honossá­gát követi, ezen törvénynek értelmében pedig a nő férjének községi illetőségét fogja követni, és igy, ha ez a magyarországi községekre nézve viszonylag könnyen érthető: a külföldről bejött nőkre nézve, természetes, hogy mielőtt a ma­gyar községi illetőséget, és igya magyar állam­polgárságot elnyerhetik, kell, hogy a külföldről elbocsáttatást nyerjenek. Mi történik már most azon esetben, ha a férj meghal, és ha az mondatik, hogy a férj ha­lála után a nő az itteni községi illetőségét el­veszti ? Az történik, hogy addig, mig másutt ille­tőséget nem szerez : községi illetőség nélkül a levegőben nfárad. Ez nálunk Magyarországban annál veszedelmesebb, miután tudjuk, hogy tör­vényeink értelmében a nő, illetőleg az özvegy az árváknak törvényes és természetes gyámja. Ennélfogva én azt hiszem, hogy egy oly intéz­kedés, mely a 8-dik §-ban foglaltatik, s mely azt mondja, hogy a nő a házassági kapcsolat tényleges tartama alatt tartja meg csak a férj­nek községi illetőségét : több esetben igen káros lenne. Én tehát arra kérném a t. házat, méltóz­tassék a 8-ik §-ban e szavakat „a házas­sági kapcsolat tényleges tartama alatt" ki­hagyni , és ekkor a 8-dik §. ugy lesz szö­vegezve, amint méltóztatik szövegezve találni Európa minden községi törvényében, t. akkép, hogy a nő férje illetőségét követi. A férj halála után a nőtől függ az: maradjon-e a községben, vagy keressen, illetőleg kérjen-e magának más illetőséget; de addig, mig ezt nem eszközölte : addig ne méltóztassék megfosztani azon illető­ségtől az özvegyet, melybe a házasság által jött. Királyi Pál előadó : Ha ezen sza­kasznak csak azon értelem adatnék, melyet Neh­rebeczky képviselő adott, t. i. hogy a férj ha­lála után az özvegy hová tartozik : tökéletesen igaza volna; de itt nem özvegy értetik, hanem értetik azon eset, hogy ha a férj és nő elválnak és a nő más községbe költözik, tehát köztük tényleges összeköttetés nincs : micsoda illetőség alá tartozik a nő ? Erre van itt fektetve a súly, s azért kérem a szakasz megtartását. Szlávy József kereskedelmi mi­niszter : Én azt hiszem, hogy a t. előadó ur szeme előtt azon eset lebegett, hogy ha a férj és nő elválnak. Hiszen ha a nő férjétől elválik, úgysem neje többé s akkor más illetőség alá kerül, hanem addig, mig neje: csakugyan férje illető­ségét követi; én ennélfogva pártolom Nehre­beczky nézetét, annyival inkább, mert ezen kö­rülmény igen sok esetben alkalmat szolgáltatna versengésre a különböző törvényhatóságok és községek közt. Különben ez által nincs semmi vesztve, mig azon eset, melyet t. előadó ur föl­hozni méltóztatott, hogy t. i. elválnak egy­mástól : ugy sem ezen §-ra vonatkozik, mert ak­kor nem nő és férjről van szó. Azonban, ha meghal a férj : előáll azon eset, melyet Nehre­beczky mondott. így, a hogy most van minden­esetre hiányos a §. (Fölkiáltások balfelől: Ma radjon a szerkezet !) Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Talán szerencsés leszek egy közvetítés által kiegyenlíteni a dolgot. Nehrebeczky kép­viselő urnák t. i. azon aggodalma van, hogy az özvegy illetősége ezután nem fog tudatni, azaz az özvegy nem fogja férje illetőségét követni. Nézetem szerint ezen §. egy kis toldalékkal megmaradhat ós az aggály is elesik, ha azt mondjuk: a nő nemcsak a házasság tartama alatt, de azután is a férj illetőségét követi. (Helyeslés jobb felől. Maradjon! bál felől.) Elnök: Elfogadja a ház a §-t1 (Elfo­gadjuk !) Királyi Pál előadó: Én részemről fölöslegesnek tartom a változtatást, mert az özvegy joga ugy is biztosítva van. Az, a mit Szlávy miniszter mondott, t. i. hogyha törvé­nyes elválás történik : arra nézve megjegyzem, hogy lehet olyan eset, hogy nem törvényes el­válás történik, azaz nem mennek ítéletért a biró elé, hanem egyik az egyik, másik a má­sik községbe megy; már most kérdés ily eset­ben ; melyik illetőséghez tartozzék a női Ezen kérdésre szerintem megfelel ezen §.; azért an­nak elfogadását kérem. Tóth Vilmos belügyminiszter (közbeszól). Én csak az aggodalom eloszlatására vol­tam bátor egy közvetítést ajánlani. (Föíkiáltá­sok bal felöl: Nincs aggodalom!) Elnök: Tehát marad a szerkezet? (Föl-

Next

/
Thumbnails
Contents