Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

170 317. országos Ülés márczius 23. 1871. Csak azon két dolgot említem, melyeket már elébb felhoztam: a szabályalkotás, ós a budgetkészités dolgát. Ez intézkedés mellett nem tudom, vajon a törvényhatóságokról szóló törvény szoros életbeléptetése mellett az administratió rendes folyama ezen kérdésre nézve hogyan lesz lehetséges. Azonban erre nem térek vissza, e tekintetben a ház már méltóztatott határozni. Azt hiszem, hogy egyes esetekben az előttőnk fekvő községi törvényjavaslatban némi javítások foglaltatnak. Oly dolgokat, melyek a törvényhatóságokról szóló törvény elveinek szigorú alkalmazása szerint egyenesen az alispánhoz vitettek volna föl: most ezen törvény szerint a közgyűlés elé fognak vitetni, és a közgyűlés találand módot , pótolni a hiányt, és helyre igazítani a hibát, a mely, nézetem szerint egy permanens deputatiónak vagy megyei tanácsnak alkotása által elkövettetett. Hanem a hiba kétségtelenül abban van, iiogy az administratiónális föllebbvitelnél minden kérdésben nem tartattak szem előtt azon tekintetek, melyeket az administratió felsőbb fokozatának megállapításánál szem előtt kellett volna tartani. Azonban, mint mondám, nem akarok visszatérni egy oly törvény taglalására, mely már megvan alkotva: csak röviden kifejezem azon nézetemet, hogy én részemről, midőn az administratió alaki szabályozásáról van szó, azon garantiákat akarom keresni, melyeket az alaki szabályozásnál keresnünk kell; keresem a határozó és ellenőrző testület ezélszerü szervezésében, keresem a közigazgatási jogszolgáltatás fölebbvételi fórumainak ezélszerü szabályozásában. Elismerem, hogy itt hézag van előttünk a legfelsőbb fokon. Hanem ezen legfelsőbb fok szabályozásánál mint mondám : előbb nagy elvi kérdések döntendők el, mely elvi kérdéseket, midőn egyfelől Angliára és más felől Belgiumra hivatkoztam, példában is föltüntettem. Másrészről szükséges, hogy a közigazgatási jog anyagi részének szabályozásában továbbra haladjunk, mint a mennyit haladtunk eddig. Elismerem, hogy már most is vannak egyes közigazgatási törvények szabályozva ; de e részben tovább kell menni. — Közigazgatásunk legtöbb ága rendeletekkel van szabályozva és eddig oly rendeletekkel, melyek nemis alkotmányos minisztériumunktól, hanem az azelőtt lefolyt szerencsétlen időszakból származnak, és a mely rendeleteket mégis addig, mig mások nincsenek: kénytelenek vagyunk respectálni és fentartani. Ilyen, hogy egy példát említsek: az iparrendelet, melyet fön kell tartanunk, mig az ipartörvény meg nem alkottatik. Egyébiránt, t. ház, {Halljuk!) ha ezen kérdés rögtöni megoldását sem tartom lehetőnek: nem vagyok azon nézetben, hogy addig, mig e kérdés el nem intéztetik, a magánérdekek minden biztosítékokat nélkülöznének. Sok biztosítékot nyújt e részben az előttünk fekvő törvényjavaslat is. Igaz, t. ház , hogy egyes concret esetekben nem mindég biztos ellenőrző a képviselőház, és ezt elismerhetem a nélkül, hogy ez által a parlamentális kormányzás formájának legkevésbbé derogálnék; azonban el kell másrészről azt is ismernem, hogy oly magas állású egyének, kik a parlamentből a miniszteri székekbe mennek : egye^, kisebb concret esetekben bizonyosan meggondolják, hogy mit tesznek, és óvakodnak helytelenül intézkedni, ugy, hogy a visszaélé- . seknek oly tömegétől, mint némelyek gondolják, már csak azon okból sem lehet félni, mert a petitionális és interpellátionális jog, szóval a parlament ellenőrzési joga sem épen oly csekély biztosíték, mint a jelen vitákból Ítélve gondolhatná valaki. Másrészről magában a községi szervezetekben is vannak a visszaélések ellen bizonyos antidotumok, — vannak biztosítékok, melyekre eddig — valahányszor a municipális jogokról van szó: — igen sokat adtunk, habár most azoknak megemlítése egészen mellőztetett. Ilyeu biztosíték a nyilvánosság, ilyen az, hogy választott egyének felügyelete vagy ellenőrzése alatt megy az administratió: egy szóval azon biztosítékok, melyeket a helyhatósági élet nyújt. Valójában, nem oly megvetendő biztosítékok, hogy alkotmányosságunk s az egyéni érdekek megvédése miatt kétségbe kellene esnünk azon egy pár év alatt, mig talán a közigazgatás legfőbb fokozatának szabályozására kerül a sor, s a képviselőház e nagyfontosságú kérdésben alapos megvitatás után tüzetesen intézkedhetik. (Élénk helyeslés.) Királyi Pál előadó: T. ház! (Szavazzunk !) Méltóztassék megengedni, hogy előadói tisztemnél fogva némely megjegyzéseket tegyek Tisza Kálmán képviselő ur indítványára. Midőn ezt teszem, nemcsak álláspontomat védelmezem; hanem teljesítem egyszersmind kötelességemet, melyet, mint a központi bizottság előadója, ez állásom elém szab. Tisza Kálmán képviselő ur egy módositványt terjesztett a t. ház elé, mely a központi bizottság szövegezésének 3-dik szakaszát lényegesen módosítja. Ha ezen indítványt azon értelemben veszszük, melyben az előállíttatott, t. i. mint elvet, mely azt akarja kimondani, hogy Magyarországon minden egyes ugy, mint testület: saját érdekeiben és jogaiban sérülést ne szenvedjen ; és ha szenved : ezen sérelem jogorvoslatát a bíróságtól nyerje; ez elvet kimondatni és ezen kimondott elvet a részleteknél alkalmazni, ha erre nézve törvényjavaslat adatnék be : én és nézettársaim azok közé tartoznánk, kik e tör-