Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

170 317. országos Ülés márczius 23. 1871. Csak azon két dolgot említem, melyeket már elébb felhoztam: a szabályalkotás, ós a budgetkészités dolgát. Ez intézkedés mellett nem tudom, vajon a törvényhatóságokról szóló törvény szoros életbeléptetése mellett az admi­nistratió rendes folyama ezen kérdésre nézve hogyan lesz lehetséges. Azonban erre nem térek vissza, e tekintetben a ház már méltóztatott határozni. Azt hiszem, hogy egyes esetekben az előttőnk fekvő községi törvényjavaslatban némi javítások foglaltatnak. Oly dolgokat, me­lyek a törvényhatóságokról szóló törvény elvei­nek szigorú alkalmazása szerint egyenesen az alis­pánhoz vitettek volna föl: most ezen törvény sze­rint a közgyűlés elé fognak vitetni, és a közgyűlés találand módot , pótolni a hiányt, és helyre iga­zítani a hibát, a mely, nézetem szerint egy per­manens deputatiónak vagy megyei tanácsnak alko­tása által elkövettetett. Hanem a hiba kétség­telenül abban van, iiogy az administratiónális föl­lebbvitelnél minden kérdésben nem tartattak szem előtt azon tekintetek, melyeket az admini­stratió felsőbb fokozatának megállapításánál szem előtt kellett volna tartani. Azonban, mint mon­dám, nem akarok visszatérni egy oly törvény taglalására, mely már megvan alkotva: csak röviden kifejezem azon nézetemet, hogy én ré­szemről, midőn az administratió alaki szabá­lyozásáról van szó, azon garantiákat akarom keresni, melyeket az alaki szabályozásnál ke­resnünk kell; keresem a határozó és ellenőrző testület ezélszerü szervezésében, keresem a köz­igazgatási jogszolgáltatás fölebbvételi fórumai­nak ezélszerü szabályozásában. Elismerem, hogy itt hézag van előttünk a legfelsőbb fokon. Hanem ezen legfelsőbb fok szabályozásánál mint mondám : előbb nagy elvi kérdések döntendők el, mely elvi kérdéseket, midőn egyfelől Angliára és más felől Belgiumra hivatkoztam, példában is föltün­tettem. Másrészről szükséges, hogy a közigaz­gatási jog anyagi részének szabályozásában to­vábbra haladjunk, mint a mennyit haladtunk eddig. Elismerem, hogy már most is vannak egyes közigazgatási törvények szabályozva ; de e részben tovább kell menni. — Közigazgatá­sunk legtöbb ága rendeletekkel van szabályozva és eddig oly rendeletekkel, melyek nemis alkot­mányos minisztériumunktól, hanem az azelőtt lefolyt szerencsétlen időszakból származnak, és a mely rendeleteket mégis addig, mig mások nin­csenek: kénytelenek vagyunk respectálni és fen­tartani. Ilyen, hogy egy példát említsek: az iparrendelet, melyet fön kell tartanunk, mig az ipartörvény meg nem alkottatik. Egyébiránt, t. ház, {Halljuk!) ha ezen kérdés rögtöni megoldá­sát sem tartom lehetőnek: nem vagyok azon nézetben, hogy addig, mig e kérdés el nem in­téztetik, a magánérdekek minden biztosítéko­kat nélkülöznének. Sok biztosítékot nyújt e részben az előttünk fekvő törvényjavaslat is. Igaz, t. ház , hogy egyes concret esetekben nem mindég biztos ellenőrző a képviselőház, és ezt elismerhetem a nélkül, hogy ez által a parla­mentális kormányzás formájának legkevésbbé derogálnék; azonban el kell másrészről azt is ismernem, hogy oly magas állású egyének, kik a parlamentből a miniszteri székekbe mennek : egye^, kisebb concret esetekben bizonyosan meggondolják, hogy mit tesznek, és óvakodnak helytelenül intézkedni, ugy, hogy a visszaélé- . seknek oly tömegétől, mint némelyek gondolják, már csak azon okból sem lehet félni, mert a petitionális és interpellátionális jog, szóval a par­lament ellenőrzési joga sem épen oly csekély biztosíték, mint a jelen vitákból Ítélve gondol­hatná valaki. Másrészről magában a községi szervezetekben is vannak a visszaélések ellen bizonyos antidotumok, — vannak biztosítékok, melyekre eddig — valahányszor a municipális jogokról van szó: — igen sokat adtunk, habár most azoknak megemlítése egészen mellőztetett. Ilyeu biztosíték a nyilvánosság, ilyen az, hogy válasz­tott egyének felügyelete vagy ellenőrzése alatt megy az administratió: egy szóval azon biztosí­tékok, melyeket a helyhatósági élet nyújt. Va­lójában, nem oly megvetendő biztosítékok, hogy alkotmányosságunk s az egyéni érdekek megvé­dése miatt kétségbe kellene esnünk azon egy pár év alatt, mig talán a közigazgatás legfőbb fokozatának szabályozására kerül a sor, s a képviselőház e nagyfontosságú kérdésben ala­pos megvitatás után tüzetesen intézkedhetik. (Élénk helyeslés.) Királyi Pál előadó: T. ház! (Sza­vazzunk !) Méltóztassék megengedni, hogy előadói tisztemnél fogva némely megjegyzéseket tegyek Tisza Kálmán képviselő ur indítványára. Midőn ezt teszem, nemcsak álláspontomat védelmezem; hanem teljesítem egyszersmind kötelességemet, melyet, mint a központi bizottság előadója, ez állásom elém szab. Tisza Kálmán képviselő ur egy módositványt terjesztett a t. ház elé, mely a központi bizott­ság szövegezésének 3-dik szakaszát lényegesen módosítja. Ha ezen indítványt azon értelemben veszszük, melyben az előállíttatott, t. i. mint el­vet, mely azt akarja kimondani, hogy Magyar­országon minden egyes ugy, mint testület: saját érdekeiben és jogaiban sérülést ne szenvedjen ; és ha szenved : ezen sérelem jogorvoslatát a bíró­ságtól nyerje; ez elvet kimondatni és ezen ki­mondott elvet a részleteknél alkalmazni, ha erre nézve törvényjavaslat adatnék be : én és nézettársaim azok közé tartoznánk, kik e tör-

Next

/
Thumbnails
Contents