Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

317. országos Ölés ntárczius 23. 1871." 1G5 elfogadjuk módositványát, csak fogadjuk el az elvet. Én kész volnék elfogadni egy oly határozatot, melyben mondja ki a képviselőház, hogy ily intézkedés létesíttessék; sőt még közelebb menve, pártolnék oly határozatot is, mely utasítaná a kormányt, miszerint ezen intézkedésnek életbe léptetését czélba vegye, s tegyen előterjesztést; de nem pártolhatom egy elvnek, egy eszmének kimondását egy törvényjavaslatban, a melynek körére nézve legközelebb hatálya nem lenne. Nem vagyok barátja oly törvények behozatalának, melyek hatástalanok; főelvem az lévén, hogy oly törvényeket hozzunk, oly intézkedéseket tegyünk, melyek egyelőre nem üres szavak, hanem az életbe átmenni nem képesek. Azzal végzem szavaimat, hogy valóban sajnálnám, ha utánnam más valaki kényszeríttetnék bebizonyítani azt, a mi a módositvány ellen főérv: t. i., hogy szükséges a közigazgatási törvény mielőbbi életbeléptetése ; sajnálnám, ha e házban fejtegetni kellene ezt, mert ez olyannyira tiszta dolog, hogy a képviselőház tekintélyének, — az én csekély nézetem szerint csak árthat, — ha ily sarkolatos igazságra nézve azon színben tüntettetnék föl a ház, mintha tagjai valamelyikének e tekintetben még kétsége lehetne. En ennélfogva a módositványt nem pártolhatom. {Helyeslés jobbról.) Tisza Kálmán: Szavaim elferdítése miatt kívánok egy pár szót szólni, s csak arra akarok tisztán szorítkozni, a mihez a házszabályok jogot adnak. Hoőmann képviselő ur jónak látta ugy tüntetni föl szavaimat, mintha én azt akarnám, hogy ne legyen közigazgatási törvény soha sem. Ezt én soha nem mondtam ; hanem mondottam azt és mondom most is : hogy nem kell külön, kivételes közigazgatási törvény ; hanem közigazgatási szempontokból kell egy oly törvény, mely alatt kell, hogy álljon a minisztertől lefelé mindenki. Ezt mondottam s nem mást, s ezt föntartom most is : mert ez minden szabad országban igy van. {Ugy van! bal felől.) Móricz Pál: T. ház! Az előttem szóló Hoffmann képviselő urnái többször tapasztaltuk már, hogy igen pártolja a nagy elveket, hanem midőn akkalmazni kell azokat : akkor rendesen kikerüli az alkalmazást. (Derültség balról. Hoffmann Pál Mzbeszól; Es személyeskedés.) Ugy volt például a virilis szavazatoknál is, a mit ő igen helyesnek tartott, s mégis a községek alkalmazásánál nem ellenezte. Én- nem követhetem példáját és azt tartom, hogy közigazgatási hivatalnokok, testületek, még a legfőbb fórum, a miniszter is, nem jó birák. Ugyan t. ház, ha egy miuiszter, kinek eljárásával, magasabb politikai tekintetben a ház egészen meg van elégedve, ha pártja minden tagja eljárását eorrectnek tartja, ha kiváló tehetséges egyéniségnek tartja: nem tévedhet-e akár az alsóbb rerdü hivatalnokok informatiója folytán, akár saját fölfogása következtében valamely esetben? És ha a ház elé kerül, elfogja-e ejteni a ház azon minisztert, ki különben minden tekintetben birja bizalmát ? Nem lesz-e ez absurdum ? Hanem meg kell engedni, hogy biró előtt rectificálni lehessen az ily esetet, és itt nincs igaza Nehrebeczky képviselő urnák, ki nem tartja helyesnek azt, hogy a közigazgatási testület határozatait a biró superrevideáfja. Ez nem oly uj theoria, milyennek némelyek látják. Méltóztatnak emlékezni, hogy régibb időben, például egy foglalás esetében politikai utón járván az alispán, a legfőbb politikai hatósághoz, a kanczelláriához vitettetett az ügy, mely ítéletet mondott; és ha nem volt vele a fél megelégedve, jogában állott, hogy via juris keresse sérelmének orvosolását. Nem uj elmélet tehát ez: mert meg van a magyar törvényben is. Én ennélfogva ezen fontos elvnek kimondását óhajtom, és pártolom Tisza Kálmán t. barátom indítványát. (Helyeslés bal felől.) Ghyczy Kálmán: T. ház ! Tisza Kálmán t. képviselőtársam tett indítványának két része van. Az első része más szavakban foglalva adja vissza azon eszmét, mely a beterjesztett törvényjavaslat 3-ik §-ában foglaltatik; de nézetem szerint szabatosabban fejezi ki ugyanazon eszmét az által, hogy praecisebben és határozottabban kimondja azon elvet, melyet ezen törvény szerkesztésénél mindig szem előtt kellett tartani, hogy t. i. a minisztérium a községekkel nem közvetlenül, hanem közvetve a törvényhatóságok utján és azok által rendelkezik. A másik része t. barátom javaslatának azon nagy elvet fejezi ki, hogy közigazgatási utón szenvedett jogsérelmek rendes törvény utján orvosoltattassanak. — Ezen kérdés sokszor megvitattatott már itt: nem akarok azért hosszabb ismétlésekbe részemről bocsátkozni, ámbár némileg följogosítva lennék arra, miután azon érvek, melyek a Tisza Kálmán t. barátom által fölállított elv ellenében fölhozattak : többnyire oly ismétlésekből állanak, melyek ittten már megczáfolva voltak. Azokra akarok azonban leginkább csak szorítkozni, melyek legközelebbről mondattak. (Halljuk.) Nehrebeczky t. képviselő ur azt találja, hogy a kérdés, mely most tárgyaltatik : már el van döntve a birói hatalomról szóló törvényczikk 1-ső §-sa által, mely azt mondja, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetik és egyik, a másik teendőibe nem avatkozhatik. Nem is czélozta az, mit Tisza Kálmán t. barátom javasolt azt, hogy a bizottság részéről beavatkozás történjék a köz-