Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

164 317. országos ülés márczius 23. 1871. kai nem fogunk kijönni, és nem lesz segítve, ha azt mondjuk, hogy aki valakinek kárt, vagy sérelmet okoz: köteles azt pótolni; mert nem azon sérelmekről van itt szó, melyek a magánjog szerint elégtételre köteleznek ; hanem olyanokról, melyek a közigazgatás vitele által okoztatnak. Már most a biró, miből Ítélje meg: vajon forog-e íön jogsérelem? És ez foglalja magában a főargumentumot az egész eszmének mostani kivitele ellen. A t. képviselő ur tán maga is igen jól érezte, hogy ez leggyengébb oldala módositványának, miután utoljára hagyta ellenvetését azon nyilatkozatra, melyet a t. belügyminiszter ur tegnapi beszédében tett: hogy t. i. a törvényszékeknek e hátáskörreli íölruházása nem gondolható máskép, mint ha a közigazgatási törvény meghozatik, vagy legalább e kérdések szabályoztatnak. Mert nem mondom, hogy épen törvényre, de mindenesetre szabályokra van e részben szükség. Miből ítélje a biró meg a panasz alaposságát, ha hiányzik minden alap, melynek szempontjából helyesen ítélni képes volna? A t. képviselő ur maga méltóztatott a példát kezembe hozni, azt mondván, hogy ha pl. egy korcsmát, vagy pedig egy gyógyszertárt bezárnak : akkor segélyért a hatóságokhoz fordulhatni. Már most a biró, ha hozzá fordulnak, és panaszkodnak, hogy a korcsma, vagy a gyógyszertár becsukatott: miből fogja megítélni, hogy ez jogosan történt-e vagy sem; hacsak nem akarjuk azt mondani, hogy a biró bölcs belátására bizatik ennek meghatározása ? mert hiszen ezt nem akarjuk ezentúl érvényesíteni, hanem törvényeket akarunk teremteni, és akkor azt hiszem, hogy meg kell határozni — legalább valamely szabály által — hogy mily körülmények közt lehet a bezárást eszközölni. Ha szabályok nincsenek: a biró miből fog ítélni ? ha Csak nem méltóztatnak a bírót istennek tartani, s tőle azt hivánni, hogy ne csak alkalmazza a jogot, hanem csináljon uj jog szabályokat, s ha hozzá fordulnak, ne a már létező jog szerint szolgáltassa a sérelem orvoslását: hanem elébb teremtsem maga törvényt. Csak akkor lehet követelni, hogy ezen intézmény behozassék, ha ily szabályok behozatnának. Még gyengébb a második pont t. i. az értelmezés in concreto. r En megvallom, hogy az értelmezés in concreto és a közt, a mit a t. képviselő ur akar, nagy különbséget látok. Ezt jogosítva van tenni minden hivatalnok, ki a törvények végrehajtására föl van jogosítva, ez föladatához tartozik az illető hivatalnoknak, az illető törvényhatóságnak és községnek. A bírósághoz az ügy nem azon szempontból terjeszthető, hogy ő tegye meg a közigazgatási intézkedést; hanem azon szempontból, hogy helyesen van-e alkalmazva a törvény. Ez pedig már nem in eoncreto értelmezés. Már pedig t. ház, hogy a biró fölruháztassék törvénymagyarázási joggal: ez, mondom egyenesen ellenkezik nemcsak a mi jogrendszerünkkel, hanem ellenkezik a törvényalkotás és jogfejlődés minden fogalmával. Meglehet, nem fejeztem ki eléggé világosan magam, igyekezni fogok világosabban szólni. Ha példának okáért, volna törvényünk, mely meghatározza, minő körülmények közt lehessen bezárni egy gyógyszertárt, egy concret esetben, már most egy város közönsége elrendeli ennek értelmében egy bizonyos gyógyszertár bezáratását, az illető azt hiszi, hogy a törvénynek nem ez az értelme, az mondatik, fordulj a bírósághoz. Már kérem azon városnak, községnek vagy hivatalnoknak értelmezése, melyet ő intézkedéseinek alapjául fektetett: in concreto értelmezés. De midőn az illető fél azt mondja, „itt a törvény értelme roszul van alkalmazva," ez többé nem értelmezése a törvénynek in concreto : ez valóságos értelmezése a törvénynek átalában véve. A biró nem azt fogja mondani, hogy csupán ezen esetben nem forognak fön azon körülmények ; hanem azt mondja, hogy a szabályzatnak értelme ez, vagy az. A mi végre a harmadikat illeti : a törvényes • séget in concreto ; megvallom, hogy ezt a t. képviselő ur maga döntötte meg indítványával. Ö azt mondja, a biró ítéljen a fölött: törvényes-e valamely intézkedés vagy sem ? másrészről azt mondja, hogy a közigazgatásnál nemcsak elismeri, hogy nincsenek törvények, de ne is legyenek soha : mert azt mondja, hogy nem is szükségesek, mert nem fordulnak elő olyan dolgok, melyek ezt megkívánják. Már ha nem hoznak törvényeket e tárgyban; akkor miből ítélje meg a biró, hogy törvényes-e az intézkedés vagy sem? Kívánják, hogy a biró járjon el és nem adják kezébe azon eszközöket, a melyek szerint eljárhatna. Kivannak tőle határozatot és nem adnak eléje zsinórmértéket, melyet határozatainál követhetne. Ezen okok azok t. ház, a melyeknél fogva, noha mint tegnap is mondám, kívánatosnak tartom, hogy közéletünkben megvalósuljon azon elv, hogy minden polgár, akár egyes, akár testület, bárkitől szenvedett legyen is kárt, bárminő funetióban : — jogosítva legyen rendes bíró előtt keresni orvoslást; azonban ezt megvalósítani igy per tangentem nem tartom lehetőnek a módositvány elfogadása által. A t. képviselő ur maga is érezni látszók ezt, midőn azt monda, hogy nem kívánja, hogy