Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

317. országos ülés márczítts 23. ISTI. 163 lom, hogy egyre nem tett észrevételt, arra t. i., hogy én tegnap kijelentettem hogy azon perczben, melyben a t. ház egy ily törvényt hoz, melynek alapján a közigazgatási hatóság által végérvényesen eldöntött ügy bíróság fölülvizsgálata alá bocsátandó: a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénynek első §-sát megdönti; mertezen intézkedés azzal homlokegyenest ellenkezik. Másodszor, legyen szabad megjegyeznem, miszerint a módositvány szövegezése tovább megy, mint a czól maga kívánja. A Tisza Kálmán képviselő ur által kijelölt ezél leginkább abban áll, hogy a közigazgatási tisztviselők felelősségre vonathassanak, hogy a közigazgatási tisztviselők által okozott károk az illetőknek megtéríttessenek. Azt hiszem t. ház, hogy az iránt ezen tör vényjavaslatba uj szakaszt fölvenni nem szükséges, mert ezen czél eléretik azon intézkedés által, mely a törvényjavaslat 7-ik fejezetében, mely a felelősségről szól, máris benfoglaltatik. A felelősség és kártérítés iránti módozat körül van irva, és a felek biztosítva vannak az iránt, hogy maguknak e tekintetben elégtételt szerezhetnek. (Egy hang a bal oldalon: Hol van az!) A 7-ik fejezet első §-ában. Volt szerencsém továbbá tegnap figyelmeztetni a t. házat arra is, hogy a t. ház bölcsességétől fog függni, annak idejében belátván ezen elv hasznosságát és czélszerüségét, hogy annak keresztülvitelére hazánkban mulhatlanul szükség van ily törvényt hozni. De itt per tangentem ezen fontos elvet eldönteni, és itt kimondani hogy az adminisztratív határozatok bíróság elé vihetők akkor, midőn bíróságaink kellőleg szervezve nincsenek: részemről gyakorlatilag kivihetlennek tartom és e részben támogatom a belügyminiszter ur által tegnap kifejtett azon nézetet, hogy addig, míg Magyarországon adminisztratív tárgyakra vonatkozó törvények nem alkottatnak: ezen elvnek tulajdonkép gyakorlati értelme nincs. Nincs pedig azért, mert a mint Tisza Kálmán képviselő ur a módositvány indokolása alkalmával méltóztatott állítani, hogy czélja lenne ezen bíróságoknak az, hogy közigazgatási rendeletek értelme felett határozzanak vagyis döntsenek a felett : vajon a közigazgatási hatóságok a rendeleteket jól értelmezték és alkalmazták-e? ez által beismeri azt, hogy az ily közigazgatási intézkedéseknek és eljárási szabályoknak kell létezni. Egyátalában gyakorlati szempontból véve nem járulhatok ahoz, hogy csak rendőri államokban léteznek közigazgatási törvények. Azon tárgyak, melyek közigazgatási törvények által vannak szabályozva : megvannak mindenütt ugy a jogi mint a rendőri államban. Ez ugy áll az egyik államra mint a másikra ; csakis azon különbséggel, hogy a törvény alkalmazására nézve az egyikben más szabályok vannak, mint a másikban. Méltóztatott Tisza Kálmán képviselő ur módositványa indokolása alkalmával fölhozni a követválasztási eljárást is, és ugy látom, hogy tulajdoűkép épen ez az egyedüli tárgy, melyre nézve a t. baloldal az ily közigazgatási eljárásnak bíróságok általi fölül vizsgálatát kívánná. Hanem méltóztassanak megengedni: tekintettel a mostani bírósági szervezetre, és azon intézkedésekre, melyeket a t. ház a házszabályokban a követválasztásoknál elkövetett rendetlenségek és törvénytelenségek megvizsgálására tett: ez sem látszik szükségesnek. En tehát ezen módositványhoz nem járulhatok. Hoffman Pál: Ha mindenkor meg voltam győződve arról, hogy azon nagy elv, melyet Tisza Kálmán képviselő ur módositványa tartalmaz, nem dönthető el per tangentem egy törvényjavaslat tárgyalása alkalmával: ugy még inkább meg vagyok erről győződve szemben a beterjesztett módositvány szövegezésével, ós pedig azért; mert ha hozzá bírnék is járulni a módositványhoz, ha akarnám is magamat kénytetni az eszme kedveért: ezt már azon oknál fogva sem bírnám tenni, mert ezen szavakból a tárgy egész horderejét nem látom, és nem vagyok képes belátni, mily hatása lesz ennek a közigazgatásra. En t. ház, azt hiszem, senki sem fogja kétségbe vonni, hogy ily nagy eszmének bevitelére, melynek át kell hatnia nemcsak a belügyi közigazgatást, hanem a belügyi közigazgatás minden ágát: nem elég az eszmét megpendíteni, hanem szükséges azt szabatosan meghatározni és a kivitelnek módozatait megállapítani. És miként más alkalommal mondotta, a legroszabb szolgálatot teszszük a legjobb eszmének, ha helytelenül hozzuk be ; mert nem levén ennek fönállhatására meg az alap, magát az eszmét compromittáljuk. A t. képviselő ur a mennyiben módositványát föl birom fogni, 3 momentumra irányul; az első az: hogy legyen helye a bíróságoknak segélyét igénybe venni, a mint mondja kár vagy sérelem esetében, mely egyeseknek s községeknek okoztatott akár a községi hivatalnokok, akár a községek vagy a törvényhatóságok által okoztatik. Megengedem én azt, hogy ez képezi még legkönnyebb részét a föladatnak ; de hogy még mennyire nem oldja meg e pont is a kérdést, melyről szól, legyen elég a következőket megjegyeznem. A kár és sérelem fogalma maga is determinatiót igényel, t. i., annak megállapítását, hogy mi legyen kár és sérelem concrét esetekben. Itt az átalános magánjogi fogalmak-