Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

317. országos ülés márczítts 23. ISTI. 163 lom, hogy egyre nem tett észrevételt, arra t. i., hogy én tegnap kijelentettem hogy azon percz­ben, melyben a t. ház egy ily törvényt hoz, mely­nek alapján a közigazgatási hatóság által vég­érvényesen eldöntött ügy bíróság fölülvizsgálata alá bocsátandó: a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénynek első §-sát megdönti; mertezen intézkedés azzal homlokegyenest ellenkezik. Másodszor, legyen szabad megjegyeznem, mi­szerint a módositvány szövegezése tovább megy, mint a czól maga kívánja. A Tisza Kálmán képvi­selő ur által kijelölt ezél leginkább abban áll, hogy a közigazgatási tisztviselők felelősségre vo­nathassanak, hogy a közigazgatási tisztviselők által okozott károk az illetőknek megtéríttes­senek. Azt hiszem t. ház, hogy az iránt ezen tör vényjavaslatba uj szakaszt fölvenni nem szüksé­ges, mert ezen czél eléretik azon intézkedés ál­tal, mely a törvényjavaslat 7-ik fejezetében, mely a felelősségről szól, máris benfoglaltatik. A fe­lelősség és kártérítés iránti módozat körül van irva, és a felek biztosítva vannak az iránt, hogy maguknak e tekintetben elégtételt szerezhetnek. (Egy hang a bal oldalon: Hol van az!) A 7-ik fejezet első §-ában. Volt szerencsém továbbá tegnap figyelmez­tetni a t. házat arra is, hogy a t. ház bölcses­ségétől fog függni, annak idejében belátván ezen elv hasznosságát és czélszerüségét, hogy annak keresztülvitelére hazánkban mulhatlanul szük­ség van ily törvényt hozni. De itt per tangen­tem ezen fontos elvet eldönteni, és itt kimondani hogy az adminisztratív határozatok bíróság elé vi­hetők akkor, midőn bíróságaink kellőleg szervezve nincsenek: részemről gyakorlatilag kivihetlennek tartom és e részben támogatom a belügyminisz­ter ur által tegnap kifejtett azon nézetet, hogy addig, míg Magyarországon adminisztratív tár­gyakra vonatkozó törvények nem alkottatnak: ezen elvnek tulajdonkép gyakorlati értelme nincs. Nincs pedig azért, mert a mint Tisza Kálmán képviselő ur a módositvány indokolása alkalmá­val méltóztatott állítani, hogy czélja lenne ezen bíróságoknak az, hogy közigazgatási rendeletek értelme felett határozzanak vagyis döntsenek a fe­lett : vajon a közigazgatási hatóságok a rende­leteket jól értelmezték és alkalmazták-e? ez által beismeri azt, hogy az ily közigazgatási intézke­déseknek és eljárási szabályoknak kell létezni. Egyátalában gyakorlati szempontból véve nem járulhatok ahoz, hogy csak rendőri államokban léteznek közigazgatási törvények. Azon tárgyak, melyek közigazgatási törvények által vannak sza­bályozva : megvannak mindenütt ugy a jogi mint a rendőri államban. Ez ugy áll az egyik államra mint a másikra ; csakis azon különbséggel, hogy a törvény alkalmazására nézve az egyikben más szabályok vannak, mint a másikban. Méltóztatott Tisza Kálmán képviselő ur módositványa indokolása alkalmával fölhozni a követválasztási eljárást is, és ugy látom, hogy tulajdoűkép épen ez az egyedüli tárgy, melyre nézve a t. baloldal az ily közigazgatási eljárás­nak bíróságok általi fölül vizsgálatát kívánná. Hanem méltóztassanak megengedni: tekin­tettel a mostani bírósági szervezetre, és azon in­tézkedésekre, melyeket a t. ház a házszabályok­ban a követválasztásoknál elkövetett rendetlen­ségek és törvénytelenségek megvizsgálására tett: ez sem látszik szükségesnek. En tehát ezen mó­dositványhoz nem járulhatok. Hoffman Pál: Ha mindenkor meg voltam győződve arról, hogy azon nagy elv, me­lyet Tisza Kálmán képviselő ur módositványa tartalmaz, nem dönthető el per tangentem egy törvényjavaslat tárgyalása alkalmával: ugy még inkább meg vagyok erről győződve szemben a beterjesztett módositvány szövegezésével, ós pe­dig azért; mert ha hozzá bírnék is járulni a mó­dositványhoz, ha akarnám is magamat kény­tetni az eszme kedveért: ezt már azon oknál fogva sem bírnám tenni, mert ezen szavakból a tárgy egész horderejét nem látom, és nem vagyok ké­pes belátni, mily hatása lesz ennek a közigaz­gatásra. En t. ház, azt hiszem, senki sem fogja két­ségbe vonni, hogy ily nagy eszmének bevite­lére, melynek át kell hatnia nemcsak a belügyi közigazgatást, hanem a belügyi közigazgatás minden ágát: nem elég az eszmét megpendíteni, hanem szükséges azt szabatosan meghatározni és a kivitelnek módozatait megállapítani. És mi­ként más alkalommal mondotta, a legroszabb szolgálatot teszszük a legjobb eszmének, ha helytelenül hozzuk be ; mert nem levén ennek fönállhatására meg az alap, magát az eszmét compromittáljuk. A t. képviselő ur a mennyiben módositványát föl birom fogni, 3 momentumra irányul; az első az: hogy legyen helye a bíróságoknak segélyét igénybe venni, a mint mondja kár vagy sérelem esetében, mely egyeseknek s községeknek okozta­tott akár a községi hivatalnokok, akár a köz­ségek vagy a törvényhatóságok által okoz­tatik. Megengedem én azt, hogy ez képezi még legkönnyebb részét a föladatnak ; de hogy még mennyire nem oldja meg e pont is a kérdést, melyről szól, legyen elég a következőket meg­jegyeznem. A kár és sérelem fogalma maga is determinatiót igényel, t. i., annak megállapí­tását, hogy mi legyen kár és sérelem concrét esetekben. Itt az átalános magánjogi fogalmak-

Next

/
Thumbnails
Contents