Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

317. orszácos Ülés márczius i3. 1871. 15£ szerencsés voltam; hanem ha Nehrebeczky képv iselő ur indítványa vétetik tekintetbe; vagy ha az, hogy ezen törvénybe ott, hol átmeneti intézkedésről és háztartásról lesz szó, vagy pedig külön fejezetbe egy oly szakasz igtattassék be, mely kijelöli ezen törvény azon §§-ait, melyek a királyi városok háztartására vonatkoznak : akkor ezen hivatkozás nem felel meg a helyzetnek. De ha ezen hivatkozás bele tétetnék, külön törvényben kell kimondani, (Egy hang jobbról. Külön szakaszban!) hogy melyek azon szakaszok, melyek a királyi városokra is alkalmazhatók. Ha mondom azt méltóztatnak kivánni, hogy Győrffy képviselő ur indítványa szerint e szakasz végén fölemlittessék, hogy külön törvény fog intézkedni: ez ellen nincs észrevételem ; de akkor annak lehet helye, mit Nehrebeczky képviselő ur kivan, — hogy t. i. a végén hivatkozás történjék a királyi városokra is alkalmazható szakaszokra, — értelme nem lehet. (F'ölkiáltások: Marad a szerkezet!) Elnök: Ha nincs, ki szólni kívánna, szavazás következik. A kik elfogadják a központi bizottság szerkezetét, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Tehát marad a szerkezet ugy, a mint van. Most következik Horváth Döme képviselő ur módositványa. Akik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Ellenpróbát. A többség nem fogadja el. (Fölkiáltások: Meg kell olvasni a szavazatok számát!) Tehát meg fognak olvastatni. Kérem azokat, kik elfogadják, tessék fölállani. Széll Kálmán jegyző (olvassa a képviselők, számát) Elnök: 101 tag nem fogadja el, 84 elfogadja az indítványt. Marad tehát a szöveg ugy, amint van. j Ivacskovics György jegyző (olvassa l a 2. és 3. szakaszt.) Tisza Kálmán: T. ház! Ezen szakasz) nál van módositványom, mely respectálásával a már elfogadott 2-ik szakasznak az első fejezetre vonatkozik annyiban, a mennyiben a 3-ik szakasznak kihagyását, a helyett egy uj 3-ik és 4-ik szakasznak beigtatását czélozza. Módositványom a következő: „Módositvány a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat 1-ső fejezetéhez. A két első §. megmaradván, a 3-ik §. hagyassák ki, és a helyett a következők tétessenek .3-ik §. A községek közvetlenül a törvényhatóság s ez által közvetve a kormány hatósága alatt állanak. 4-ik §. Minden oly esetben, midőn a) egyeseknek a község, vagy akár egyeseknek, akár magának a községnek a törvényKBPT. H. KAP1Ó 18y-| XT. hatóság, vagy a kormány intézkedései által jogsérelem, vagy kár okoztatott. b) a törvénynek vagy valamely törvényhatósági, vagy kormányi szabályrendeletnek concret esetben értelmezéséről van szó. c) a törvényhatóság vagy a kormány rendeletének, vagy szabályrendeletének törvényessége vétetik az érdekelt vagy érdekeltek által valamely concret esetben kérdésbe; a végelhatározás a rendes törvényszékekre tartozik. A törvényszékekhez folyamodás — ha csak a közigazgatási rendelet egyes esetekben másképen nem intézkedik — birtokon kivül történik ; de a közigazgatási hatóság rendelete folytán egyik vagy másik esetben jogtalanul és törvény ellenére hátramaradást vagy kárt szenvedett fél azon hatóság ellen kártérítési keresetet indíthat." Ami módositványomnak első részét illeti, azt azért adom be ; mert én azt hiszem, hogy a 3-ik szakasz mint itt fogalmazva van, magának ezen törvénynek sem felel meg. E 3-ik szakasz ugyanis azt mondja, hogy a községek fölebbviteli hatósága első fokban a törvényhatóság, második fokban a kormány. Ugy de magában e törvényjavaslatban vannak szakaszok, melyek értelmében bizonyos esetekben a fölebbvitel csak a törvényhatósághoz történik. Nem áll tehát, hogy minden esetben mindkettő működik, mint fölebbviteli hatóság; de ezenkívül maga a törvényjavaslat is kivételkép egy helyütt megengedi az illetőnek a folyamodást a rendes bíróhoz, ha a minisztérium eldöntésével megelégedve nincs. Ha már most itt ily határozottan, praecise azt mondjuk, hogy fölebbviteli hatóság csak a törvényhatóság és a belügyminisztérium: ez ki látszik zárni azt, mit egy későbbi szakasz, — a többi közt, mert talán kettőben fordul elő — megenged, ugy látom, nem méltóztatnak tudni, melyik, azt hiszem, a 131-ik lesz. — így tehát a szakasz igy beállítva, magának a törvénynek későbbi szakaszaival jön ellentétbe; míg, ha méltóztatnak azt elfogadni, mit én indítványoztam, hogy mondassák ki, miszerint a községek közvetlenül, a törvényhatóság közvetve pedig a belügyminisztérium alatt állanak: ez a helyzetnek tökéletesen megfelel, a törvény későbbi rendeletének pedig nem praeiudicál. Mi az újonnan beigtatni szándékolt 4-ik szakaszt illeti, abban meggyőződésem szerint igen nagy fontosságú elvek vannak letéve. Mert le vau téve benne először azon elv, hogy ha egyes ember, vagy maga a község sérelmet szenved, közigazgatási intézkedések által, jöjjenek azok ez egyesre vonatkozólag akár a községtől, akár a törvényhatóságtól, akár a minisztériumtól, a községre vonatkozólag 21