Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

358 317. orsiájos ülés márczias 24. t87l. községek saját belszervezetökre vonatkozólag szabályrendelettel intézkedhetnek. Én tehát e ,y uj tőrvény alkotását tökéletesen szükségtelennek tartom. Ami a másik indítványt illeti, mintán az a dolgot preeisirozza, azt elfogadom. Táncsics Mihály: T. ház! Miután én is egy indítványt vagyok bátor benyújtani, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az első §. a. és b. pontja homályos. Minden törvénynek pedig az a főkelléke, hogy azt mindenki értse : necsak a tőrvényszék, necsak a községi elöljáróság; hanem a hazának minden polgára is megérthesse. Legyen az oly világos, hogy még a legfurfangosabb ügyvéd se forgathassa ki eredeti értelmét. Itt az mondatik, hogy nagyobb és kisebb község. Én t. képviselőház, a törvényhozásnak csekély tagja levén, nem vagyok képes megkülönböztetni, hogy melyik a nagyobb község, s melyik a kisebb. Én ezt a meghatározást nem értem. Azt mondja a törvény: a melyik község nem képes a maga ügyeit elintézni, aláveti magát a megyének; de ez nem elegendő arra, hogy a kisebb község meg legyen külöaböztetve a nagyobbiktól. En itt valami megállapítást óhajtanék a törvénybe beigtatni, t. i. vagy mondassák ki a nagyobb községnek mennyi népességgel, mennyi lakossággal kell birnia, s hogy minő iskolái legyenek : ekkor legalább értem, ha pl. kimondatik ,.a mely községnek 5000 vagy 10,000 lakosa van." De azt gondolom, meg kell benne világosan állapítani, melyik tartozzék a nagyobb községekhez. Ha qualificatio állitatik tök ez ösztönül szolgál arra, hogy minden kisebb község is igyekezni fog minél több intézetet fölállítani a községekben, s ez által el lesz hárítva minden verseny gés, minden bizonytalanság. Holott a törvény jelen szövege szerint, soha sem lesz vége ; mig ujabb törvény nem hozatik, a verseny mindig főn fog állani, hogy melyik tartozik a nagyobb, melyik a kisebb községekhez. Ezt voltam bátor a t. háznak figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a szélső balon.) Ghyczy Kálmán: T. ház! Nem osztozhatom azon véleményben, melyet a belügyminiszter ur Győrffy barátom indítványa folytán nyilvánított. Igaza van abban, hogy a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény 64-ik szakaszában foglaltatik már több arra nézve, hogy szabály utján a városok miként rendelkezhetnek a minisztériumnak jóváhagyása mellett ; de mindazok, a mik ezen szakaszban foglaltatnak : csak a belső szervezésre vonatkozó ügyek tárgyalását és kezelési módját illetik, de nem terjednek ki egyátalában azokra, mik a községek illetőségére, s azután községek különböző jogaira vagyoni kezelésére vonatkoznának. így, hogy egy specificus tárgyat is emiitsek : a tőrvényhatóságok rendezéséről szóló törvényben a szegényügyről egy gzó sincs, mely itt a község rendezéséről szóló törvényben világosan megemlittetik, és ha valahol szükséges: a város rendezésénél, hogy eziránt valami szabály hozassék vagy törvényes intézkedés tétessék, mindenesetre szükséges. Egyébiránt én ugy emlékszem t. ház, hogy Nehrebeczky t. képviselő ur itt már megemlítette azt, hogy az ezen községek rendezéséről szóló törvényjavaslatnak befejezése után szükséges lesz egy szakaszt beigtatni, aziránt, hogy a községekről szóló határozatok mennyire alkalmazhatók a kir. városokra vagy nem. Ez azt bizonyítja, hogy a kir. városokra nézve, azokat ugy mint községet tekintve, még semmi szabály a törvényben nincs. En azt gondolom, nem elégséges, hogy kimondassák csak ezen törvényben, hogy mennyire alkalmazható azon szabály a kir. városokra nézve is ; mert még nagyon kérdéses akkor még az, hogy azon szabályok vagy intézkedések, melyek alkalmasak, kisebb falukra kisebb városokra, alkalmasak-e s kiterjeszthetők-e a kir. városokra is ? Ennélfogva helyeslem, miket Győrffy képviselő társam előadott, s kérem méltóztassanak elfogadni indítványát. Nehrebeczky Sándor: En azt hiszem t. ház, hogy aziránt mindnyájan egyetértünk, hogy igen sok intézkedés foglaltatik a községi tőrvényjavaslatban, mi a szabad királyi városokra, mint községekre kiterjed, s ezen kiterjedést valahol csak ki kell világosan mondani a törvényben. A köztörvényhatóságokról szóló törvényben a szabad királyi városok viszonyai leginkább csak mint municipiumok viszonyai vannak megállapítva. Vonatkozás van ott a községi ügyekre; de mindazon viszonyokra nézve, melyeket a községi törvény merit ki: eldöntés ott nem tőrtént. Ennélfogva én is osztozom Ghyczy Kálmán igen t. képviselőtársam azon nézetében, hogy eziránt törvényes megállapodás szükséges. A kérdés tehát csak az: méltóztatik-e megelégedni a t. ház azzal, hogy ezen törvényjavaslat végén mondassák ki egy külön szakaszban, vagy pedig egészen külön törvényt kiván-e a t. ház? (FöTkiáltásók: E törvényjavaslat végén! Külön törvényben ! Maradjon a szerkezet '.) Királyi Pál előadó: T. ház! Ha egyszerűen azt veszszük tekintetbe, amit Győrffy t. képviselőtársam indítványoz, hogy t. i. azt, hogy „külön törvény intézkedik", a miniszteri törvényjavaslat 3-ik szakaszának utolsó pontja végére beigtassuk: ez ellen nincs kifogásom, azon megjegyzések értelmében, melyeket előre bocsátani