Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

317. országos ülés márczius 23. 1871. 157 képeznek: községi minőségüket egyátalában nem vesztették el. Midőn tehát a törvény a községeket osztályozza, azokat említés nélkül hagyni nem lehet; és pedig nemcsak azért, mert éneikül hiányos lenne a fokozat; hanem mert ily elhallgatás igen sok félreértésre is szolgáltatna alkalmat. így pl. ezen eljárásból azt lehetne következtetni, hogy miután a köztörvényhatóságokra vonatkozó törvény a szabad királyi városoknak csakis mint köztörvényhatóságoknak jogkörére vonatkozik, a községi ügyekről azonban teljesen hallgat: e tekintetben más törvény hiányában a jelen törvényt a szabad királyi városokra is ki kellene terjeszteni. Én nem hiszem, t. ház, hogy az ily félreértés lehetőségét megengedni a t. háznak szándéka lenne ; mert ha azt akarná, hogy e törvény a szabad királyi városokra is kiterjesztessék: ezt bizonyára nem ily kétértelmű módon, hanem világosan megmondaná; de ezt nem akarhatja, mert mindenki meg van győződve, hogy El SZ£t~ bad királyi városok szellemi és anyagi előhaladottságuknál fogva sok tekintetben egészen más szempontok alá esnek és a kisebb községekkel egyenlő eljárás alá nem vonhatók; de nem akarhatja azért sem, mert e törvényjavaslat alkotói annak készítésénél a szabad királyi városokra egyátalában nem voltak tekintettel, a mi be van bizonyítva azáltal, hogy a miniszter által bemutatott eredeti törvényjavaslat 3. §-ában ki van mondva az, amit én most kimondani szükségesnek látok: hogy a szabad királyi városokról külön törvény intézkedik. A központi bizottság az eredeti törvényjavaslatnak ezen pontját kihagyta; hogy miért 1 azt a jelentés nem mondja meg: de én határozottan állithatom, hogy e kihagyás nem azért történt, mintha ezáltal mintegy hallgatva a jelen törvényt a szabad királyi városokra is kiterjeszteni akarná, mert — mint a bizottságnak egyik igénytelen tagja — tudom, hogy a szabad királyi városok szempontjából e törvény a központban nem is tárgy altatott. Nehogy tehát a törvényjavaslat 1-ső §-a ily lényeges félreértésre szolgáltasson okot : indítványozom, hogy az 1. §. végére önálló pont gyanánt a következő tétessék: „A törvényhatóságokat képező városokról, mint községekről külön törvény intézkedik." Ajánlom ezen módosítást a t. ház figyelmébe. (Helyeslés bal felől.) Királyi Pál előadó : Az igaz, hogy a központi bizottság többségének jelentése a miniszteri törvényjavaslat 3. §-ának utolsó pontjának kihagyásáról nem emlékezik meg; de ennek egyszerű oka az, mert a központi bizottság a tárgyalás alkalmával egy már megalkotott törvényre hivatkozik akkor, mikor ugyanazon törvény egy §-ában megadja a királyi városoknak azon jogot, hogy saját háztartásukról szabályrendelettel intézkedjenek. Miután ezen jogot megadta a királyi városoknak mint törvényhatóságoknak, ők alkalmasint mindazon tárgyakat, melyek az ő közigazgatásokra vonatkoznak: szabályrendelet által fogják elintézni, és ezért fölöslegesnek vélte a bizottság ezen §-ban külön meghagyni azt, hogy külön törvény intézkedik; ez okból kihagyta azt. Egyébiránt ezen hiányt a jelentés szóval kiegészíti. Horváth Döme: T. ház! Én e §-nál szintén egy inditványnyal vagyok bátor föllépni, A központi bizottság javaslata elfogadta a körjegyzőség eszméjét: nemcsak elfogadta, de a 69—83—91 ós 141 §§-ban meg is említve, hívatkőzik reá. Azért gondolom, szükséges, hogy már e bevezető első §-ban legyen meghatározva a körjegyzőség eszméje. E hiányon egy pár szóval segítve lesz. A végső szó után ugyanis, „és e végből más községekkel kell szövetkezniük'' folytatólag e pár szót kellene hozzátenni: „és egy-egy körjegyzőséget képeznek." Kérem méltóztassanak ezen indítványomat elfogadni. Parcsetics Sándor jegyző (újra fölolvassa Győrffy Gyula és Horváth Döme módo* sitványát) •' Elnök: Méltóztassanak hozzá szólni. Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Azok után, a miket a t. előadó ur elmondott, nekem igen kevés elmondanivalóm van ; csak kénytelen vagyok kijelenteni, hogy hozzá járulok ahoz, a mit a t. előadó ur elmondott : mert a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény 64. §-a is ekként szól: (olvassa.) „Különben a törvényhatósági joggal fölruházott városok azon szervezetet, mely által saját belügyeiket ellátni s a városi önkormányzatot gyakorolni kívánják, s ebből folyólag a tanácsnak s az egyes tisztviselőknek, közöttük a rendőrkapitánynak, az önkormányzatra vonatkozó hatáskörét, a szakosztályok szervezetét, a tisztikar, a segéd-, kezelő-, rendőr- és szolgaszemélyzet létszámát és fizetését, úgyszintén az egyes tisztviselők által az önkormányzat körében hozott határozatokra nézve a fölebbezés módját, a helyi viszonyokhoz képest, és jelen törvény korlátai között a belügyminiszter által helybenhagyandó szabályrendelettel (91. §.) maguk állapítják meg." En tehát ezen szentesitett törvény alapján kérem : méltóztassék az eredeti szövegezést meghagyni, mert valóban fölösleges lenne uj törvény alkotását eszkőzlöbe venni, miután már törvény intézkedik arról, hogy a királyi városok, mint