Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-316
316. országos ülés márczius 22. 1871. 147 alapja is van, ha azt mondta, hogy „L'état c'est moi", mert bizonyára, ha az államot megverték, őt is megverték. De azt mondani, hogy a miniszter az állam maga: ezt nem tudom, hogy miképen lehet. Igaz, a képviselő ur ezt azzal indokolta, hogy a miniszter az állam kifolyása, tehát az állam maga. De kérem, menjünk tovább; a miniszter az állam kifolyása és az állam maga; de a miniszternek kinevezésétől ered utoljára is az Írnok és az országos szolga, s igy e deductioval utoljára még oda jutunk, hogy a minisztériumnak minden egyes kapuőre az állam maga. (Élénk derültség.) Ezt szívesen elfogadnám : bár sajnálnám a mi jelenlegi minisztereinket, elfogadnám, ha igazán azt lehetne tenni; mert akkor mi volna könnyebb, mint az, hogy ha az államot valamely ellensége meg akarná támadni: ott volna az állam ; azaz a miniszter, ki megbirkóznék vele, és mi szépen nyugodtan maradnánk, (Tetszés.) és ha megveretésnek van kitéve az állam: ott a miniszter, állja ki helyette a verést. (Derültség.) Mondom az ily nagyszerű újságok kimon. dását lehetetlen egy pár szóval nem illustrálni ; mert valóban szükséges, hogy a t. ház tagjai ezen unalmas foglalkozás között néha egykissé a nevetségesek mellett is időzzenek. Hanem egjre már komolyan figyelmeztetem azon képviselő urat (Halljuk!) és ezen egy az, hogy a midőn valamely törvényről beszélünk, beszéljünk kis és nagy községek érdekeiről, illusfcráljuk, a mit mondani akarunk, ezek példáival ; de az istenért, ne beszéljünk mindjárt a felföld érdekeiről, mint az ország többi részeinek érdekeitől különbözőkről. (Helyeslés.) Méltóztassanak megengedni, ha akár a felföld, akár az alföld, akár az ország egyéb részeinek érdekeiről, mint az ország külün érdekeiről fog valaki szólni : mindig hivatva fogom érezni magamat, hogy ez ellen tiltakozzam; (Helyeslés!) mert egyátalán nem szükséges, hogy a már most ezen országban szembenálló egyéb érdekek mellett, még az ország különböző részeinek érdekeit is egymással szembeállítsuk. (Helyeslés.) Országos érdeknek kell lennie, mely figyelmét ki kell, hogy terjeszsze az ország minden vidékére; de az ország egyes részeinek érdekeivel, mint olyanokkal, melyek az ország egyéb vidékeinek érdekeivel ellenkeznek, argumentálni: ez — nem akarok erős szóval élni, — a legnagyobb politikai hibák egyike. (Igaz!) Különben abban még tökéletesen igaza van a képviselő urnák, hogy oly községekkel, melyek nem kötelesek engedelmeskedni : kormányozni nem lehet; csakhogy először is soha senki azt, hogy a községek ne tartozzanak engedelmeskedni, nem mondotta és nem kivánta; hanem igenis igen külömbözők a módok, melyekkel a községeket és épen ugy egyeseket valamely államban engedelmességre szorítani lehet, vagy kell. Két rendszer különbözik főleg Európában: az egyik az angol rendszer, a másik a franczia. Az angol rendszer azt mondja, hogy véglegesen valakit valamire kényszeríteni csak birói itélőt folytán lehet, és midőn a közigazgatás érdekei gyorsabb eljárást követelvén, ennek teljes érvényesítése lehetetlenné válik : megadja az illetőknek a regressust a törvényszékekhez. Ez az egyik rendszer, mely az egyéni, polgári, testületi és nemzeti szabadság elvein nyugszik. A másik rendszer a franczia: azon rendszer, melynél a miniszter szavára mindennek dőlni kell, azon rendszer, melyben bármely méltatlanság követtessék el valakin, nincs más a kihez folyamodjék, mint az, ki a méltatlauság kút forrása volt. Nézzük meg ezen rendszereknek eredményét. Ugyan van-e valaki, ki óhajthatná azon eredményeket, melyeket e mindenároni engedelmesség Francziaországban létre hozott? En azt gondolom : nincs senki. De ha nem akarjuk az eredményt, ne nyúljunk azon eszközökhöz, melyek az eredményt előidézték ; (Helyeslés bal felől.) mert nem kell egyéb, mint megfosztani a jogtól, hogy maguk lábain tudjanak járni, megfosztani a jogtól, hogy ha sértve érzik magukat, a törvényszékhez folyamodjanak : a haza egyes polgárai és községei nem igen sok idő kell arra, hogy époly tehetetlenekké váljanak, mint a minővé váltak Francziaországnak községei. (Tetszés bal felől.) És akkor, ha a 36 milliónyi nép nem bírt kifejteni oly erőt, milyenre szükség lett volna: még sokkal kevésbé fogja az kifejteni ezen sokkal csekélyebb ország, melynek ereje csak ugy lehet, mey erejében csak ugy bizhatik; ha egyesekben, községekben és hatóságokban megvan az életképesség ; (Helyeslés hal felől.) ha megvan az erő müködhetése, ha nincsenek ahoz szoktatva hogy mint valami gondviseléstől, a kormánytól várjanak mindent; ha nincsenek ahoz szoktatva, hogy mindenért a kormány felelős, maga az egyes és a község pedig nem felelős : mert a kormány a gondviselés. (Helyeslés hal felől.) Igaz, azt is mondotta azon képviselő ur, hogy a belügyminiszter igazságszeretetén, ki oly magas polczon áll, épugy nem lehet kételkedni, mint a biróón. Én t. képviselőház, egyénileg egyátalában nem kételkedem sem a jelenlegi, sem bármely jövendőbeli belügyminiszter azon hajlamában, hogy óhajtani fog igazságos lenni. Megengedem, hogy egyénileg e tekintetben a belügyminiszter és bíró
