Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-316

148 316. országos ülés márczius 22. ;C7i közt nines kűlömbség. De azt tartom, hogy nagy kűlömbség van a helyzetben. Nincs az az igazságos ember, ki igazságosbiró tudjon lenni, midőn oly dolgot kell megítélni, melyet vagy ő vagy az ő közege tett. Ez az egyik. A másik pedig az: mi a belügyminiszter a parlamenti kormány forma mellett? A párt küzdelem kifolyása, a pártküzdelem egyik vezetője, ki addig miniszter ós addig kormányoz : mig pártja többségben marad. Hogy a kinek ez természetszerű helyzete: az Ítélhessen és pláne oly dolgokban, melyekben maga vagy talán megbízottja követte el a sérelmet, ez előttem a megfoghatlan dolgok közé tartozik. {Helyeslés hal felől.) Arról, hogy a miniszter felelőssége minő garantiát nyújthat itt, nem akarok hosszabban szólni, mert ezen eszme a múlt nyáron eléggé megvitattatott. Azonban mégis kérdeznem kell : vajon lehetséges-e, hogy minden egyes polgár és minden egyes község sérelme a képviselőház elé jöjjön, és a képviselőház minden egyes sérelmet megvizsgáljon és a fölött ítéljen ? Én azt gondolom, hogy ez egyfelől lehetetlen ; mert csupán ezen egy dologra sem volna kellő ideje a képviselőháznak. Másodszor azt gondolom, hogy ez nem nyújthatna garantiát; mert itt épen ugy a párt ítélne a párt eljárása fölött. És harmadszor ez volna aztán igazi összezavarása a teendőknek; mert ez valóban egyesítené a végrehajtó és törvényhozó hatalmat egy kézben, a mi pedig mindenütt a világon a legnagyobb absolutismusra vezet. Mert ha a képviselőház tul nem megy azon korláton, mely megilleti, hogy a minisztérium eljárását átalában bírálat alá vegye és azt felelősségre vonhassa: akkor egyes esetekbea orvoslást nem nyújthat; ha pedig ezen korláton túlmegy, ha minden egyes esetben a ház fog határozni : akkor nem a miniszter fog kormányozni, hanem a ház, és itt lesz egy kormány, mely nominális miniszterekkel 400 és egynehány tagból fog állani, mely 400 és egynehány tag közül 250 tag ur élet és halál fölött, zsarnok a kisebbség, zsarnok az ország minden polgára fölött e hazában. (Élénk helyeslés bal felől.) Ily állapotot én nem kívánok. De t. ház! megigértem s meg is tartom, hogy a mi elmondatott, bár nézetemmel ellenkezik, de olyan hogy a részleteknél arra inkább lehet reflectálni : arról most szólani nem fogok; épen azért nem szólok többet az előttem itt elmondottakra; hanem röviden előadni kívánom indítványomat, melyet a ház asztalára leteendő leszek. (Halljuk!) Maga az osztályok többségének előadója elmondta s az indokolásban is benne van, hogy az osztályok többsége sem hiszi azt, mikép a községi törvény üdvös lehessen addig, mig az urbé1 riséggel rokon természetű birtokviszonyok az urbóriség maradványai iránt a törvények meg nem alkottatnak. f r En e tekintetben tovább megyek. En azt hiszem, hogy nemcsak üdvös nem lesz; hanem ujabb és ujabb bajoknak kutforrásává fog válni: mert addig, mig ezen törvények megalkotva nincsenek, a birtokjogra nézve jogegyenlőség nem létezik. Már most az e tekintetben különböző helyzetben levő községi lakosoknak együttműködése akkor, midőn a törvény szerint igen helyesen, egyébiránt ki van mondva, hogy minden a község határában lévő birtokra is a község hatósága kiterjed, — mondom ezeknek összemüködése, együtt élhetése az enyém és tied által okozott folytonos éles, öszszeütközések nélkül nem képzelhető; és mig más felől mindaddig nincs is, nem is lehet meg a községek lakóira nézve, azon függetlenség, mely első föltétele annak, hogy a községi rendszer jó lehessen ; — mert ugyan kérdem: ha vagy udvartelki vagy más hasonló birtokoknál fogva a községnek meglehet, talán többsége tisztán anyagi függésben van egy embertől, hogyan fog ott azután a község érdeke megóvatni % hogyan fog ott a községi adminisztratio vezettetni? En tehát magam is osztozom a központi bizottság ezen előterjesztésében, sőt annyiban azon túl megyek, hogy nemcsak üdvösnek nem képzelhetem, de azt hiszem, hogy e törvény, ha előbb hajtatik végre: ujabb és ujabb bonyodalmakat fog előidézni. Azt tartom, hogy a községi törvény végrehajtása czélszerűen csak akkor lesz eszközölhető, ha az urbériséggel rokon természetű birtokviszonyok megszüntetése és a hűbériség maradványának eltörlése iránt a törvények megalkotva lesznek. Azt mondják önök talán: igen, de a községi törvény végrehajtása sürgős, azt halasztani nem lehet. Elismerem tökéletesen ; de egyfelől megjegyzem azt, hogy a törvényhozásnak igenis igyekeznie kell azon, hogy a mi hiány van, azt pótolja; de nem hiszem, hogy bár mikor is szabad legyen a törvényhozásnak, ha minden hiányt nem pótolhat is : oly módon járni el, hogy azért, hogy bizonyos megszokott roszat megszüntessen, teremtsen uj, senki által meg nem szokott roszat és helytelent. (Helyeslés a bal oldalon.) Már pedig, hogy e helyzetet meg fogják teremteni : ha e törvényt életbe léptetik előbb, a fölött semmi kétségem nincs. De nem is szükséges a községi törvény végrehajtását azért késeltetni. Nem azt kívánom én, hogy a községi törvény végrehajtása bizonytalan időre elhal asz tassék ; hanem azt kívánom, hogy vegyük tárgyalás alá azon törvényeket is, alkosak meg azokat is és ez esetben a czélnak is elég lesz téve: azon kérdések is megoldatván, és a községi törvény