Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-316
316. országos illés fnárczius 22. 1871. 131 De minó eredménye lesz ezen eljárásnak t. ház? Azon eredménye lesz, hogyabiró, mihelyt belátta, hogy az illető ügy a közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozott, azon pert le fogja szárítani, s ki fogja mondani, hogy ő erre illetéktelen. Ezen értelemben tehát ezen elv fölállításának praktikus eredménye nem lehet. Azt hiszem, hogy a szándók nem ebben rejlik, hanem rejlik abban, hogy a bíróságok egyúttal köteleztessenek ezen törvény által arra, hogy minden ily határozatot, mely administrationalis téren hozatott: az ügyvesztett fél keresete folytán fölülbirálat alá vegyenek. Ha ez a különvélemény értelme : akkor én azt részemről nem fogadhatom el, nem pedig azért, mert egy ily intézkedés mindenek előtt homlokegyenest ellenkezik a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény első szakaszával. Ezen első szakasz szerint a birói hatalom elkülönittetik a közigazgatási hatóságok hatalmától és még nagyobb hangsúlyozás végett ismételtetik az, hogy sem a birói hatóságok a közigazgatás, sem a közigazgatási hatóságok a bíróságok hatáskörébe nem avatkozhatnak; mert másodszor, ha egy ily intézkedés tétetnék be a községi törvénybe, ós ez által — a mi utoljára is nem lehetetlen, — egy későbbi törvény által egy előbbi törvény módosíttatnék: akkor ezen intézkedés mit eredményezne 1 eredményezné azt. t. ház, hogy nemcsak a belügyminiszter által hozott határozatok bocsáttatnának a bíróságok fölülvizsgálata alá ; hanem minden miniszteré alá is; mert minden miniszter közigazgatást gyakorol, s akkor nem lenne értelme annak, hogy a t. ház és törvényhozás az adminisztratív törvények végrehajtását a miniszterekre bízza. Mert ha a belügyi, honvédelmi, vagya pénzügyminiszter által, administrativ törvények értelmében hozott határozatok, a bíróságok fölülvizsgálata alá kerülnének : akkor az illető törvényt, nem a belügy-, nem a honvédelmi- és nem a pénzügyminiszter, hanem a bíróságok hajtanák végre. Végre t. ház méltóztassanak számot vetni a körülményekkel a nemzet perlekedési hajlamával ; mert ily esetben a bíróságokat oly nagy számú bírákkal kellene ellátni, melynek fizetését az ország nem birná meg. Ezen okoknál fogva én a különvéleménynek 2-dik pontját sem fogadhatom el. Nem hagyhatom reflexió nélkül Schvarcz Gyula képviselő urnák azon észrevételét, mely szerint állítja, hogy ezen törvény a községeket túlságos gyámkodás alá veszi. A törvénynek szorgosabb tanulmányozása után meggyőződhetik a képviselő ur arról, hogy a községek nem a minisztérium, hanem a municipiumok alatt állanak, és továbbá arra kérném a t. képviselő urat, hogy legyen kegyes az esküdt és szolgabírói teendőket megfigyelni a járásokban, és lenne kegyes a községi életet tanulmányozni a gyakorlati életben. Akkor meggyőződnék arról, hogy az ily gyámkodás a községeket nem nyomja, hogy a községek maguk kívánják az ily gyámkodást; mert az ily gyámkodás sokszor alkalmaz tátik époly esetekben, midőn a községi tagok egymással jönnek összeütközésbe, midőn annak a hatósági közegek beavatkozásának az igazságszolgáltatás, a rendfentartás, a vagyoni és személy biztonság szempontjából okvetlenül meg kell törtenni. Azt mondja tovább Schvarcz képviselő ur, hogy ezen tőrvényben a letelepedést dij hozatik be. Bocsánatot kérek, ez nem így áll; ellenkezőleg a községi letelepítési dij ezen törvény által átalában véve eltöröltetik, s igy ismét kell kérnem a t. képviselő urat: méltóztassék bejárni Magyarország rendezett községeit s tapasztalni fogja, hogy minden községben ez idő szerint letelepedési dijt szednek; igaz, hogy nem egyenlő mértékben van az megállapítva, hanem változik a körülményekhez képest. Ha jól emlékszem Unghvárott 15 és 20 forintnyi letelepedési dijt szednek, ugy a szabad k. városokban is szedetik ily dij. Tehát midőn ezen t. javaslat azt mondja, hogy ezentúl letelepedési dij, csak azon község által szedethetik, mely a községek adóját saját birtokából fizeti, akkor a többi községekre nézve ezen díjszedést eltörli. Azt hiszem különben t. ház, hogy a község méltán igényelheti egy uj polgáratói, ki azon nagy jótéteményben részesül, és ily községben letelepszik: hogy letelepedése alkalmával a községi czélokra dijt fizessen. Ezek előrebocsátása után, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat az én meggyőződésem szerint megfelel a hazai viszonyoknak, föntartván magamnak, hogy a részleteknél az egyes szakaszokra nézve módositványt nyújthassak be: ezennel kijelentem, hogy a központi bizottság által szövegezett törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Engedje meg a t. ház, hogy a főrendi ház jegyzőjét elfogadjuk. (Helyeslés.) Nyáry Gyula gr., a főrendi ház jegyzője: Méltóságos elnök! mélyen t. képviselőház! Az Eszterházy-képtár megvásárlásáról szóló törvényjavaslathoz hozzá járult a főrendi ház, s bátor vagyok a jegyzőkönyvi kivonatot tiszteletteljesen bemutatni. (Helyeslés.) Parcsetics Sándor jegyző (olvassa a főrendi ház jegyzőkönyvének kivonatát.) Elnök: A törvényjavaslat mindkét ház által elfogadtatván, a szokott módon ő felségének, szentesítés végett, hódoló tisztelettel fői fogja azt a ház terjeszteni. Nem tudom, kívánja-e a t. ház, a többi
