Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-316

130 31 a. országos nlé* márciim 22. 1871. tottan volna: ha, ezen törvényjavaslatban az elöljáróság egyes tagjainak kötelmei és jogai, valamint a viszony, melynek köztük létezni kell, tüzetesen megállapittatott volna. Minden más európai állam községi törvényében ez tüzetesen meg van állapítva; ki van mondva, mit végezhet a községi elöljáró önállói ag, mit a községtan ácscsal együtt; ki képviseli a községet kifelé, hány elöljárósági tagnak aláírása szükséges valamely okmányhoz, melyben a község bizonyos terhet vállal. Mindezek azonban ezen törvényjavaslatban megállapítva nincsenek azért; mert túlsúlyra emelkedett azon nézet : miszerint Magyarországban a községek közt cultura, szellemi és anyagi erő tekintetében oly nagy a különbség, hogy ily átalános törvénynek, átalános szabványnak kivitele gyakorlatilag lehetetlen lett volna; ezélszerübbnek találtatott tehát ezen intézkedéseket inkább a municipiumokra bizni, melyeknek az alattuk levő községek minden viszonyát ismerniők kell. Mindenesetre a municipiumok tapintatos eljárásától és az ezen szabályokat megerősítő belügyminiszter ur bölcseségétől fog függni, hogy ezen szabályokban eléressék azon egyöntetűség, melyet az administratio érdeke mindenesetre megkíván, A körjegyzők intézménye Magyarországban nem uj. Tudva van előttünk t. ház, legalább azon képviselő urak előtt, kik a szegényebb felsővidékeken laknak, miszerint már eddig is terhek enyhítése tekintetéből több község csoportosult oly czólból, hogy valamint az administratio teendőit, ugy a községi ügyek intézését is egy közös jegyzőre bízza. Mi e tekintetben ezen törvényjavaslatban uj: az abból áll, hogy a körjegyző ezentúl az elöljáróság tagiává leend, és igy szavazatával a községi ügyekre beíolyást fog gyakorolni; továbbá hogy rendes fizetéssel lesz ellátva, és hogy alkalmazása élethossziglan tart. Ezen intézkedéseket egyéni meggyőződésem szerint azért tartom czélszerüeknek ; mert ezek folytán a jegyzői állomásra sikerülni fog oly megbízható erőket nyerni, melyek eddig ezen állás ingatagsága folytán magukat ezen állomásoktól távol tartották. A szőnyegen levő törvényjavaslatnak egyik legfontosabb fejezete a háztartásról rendelkezik. A községi háztartásról szóló fejezet a községi törzsvagyon épségbentartása, hasznosítása, ezélszerű kezelése iránt , nemkülönben a községi költség-előirányzat megállapítása, az évi számadás megvizsgálása, és a községi adó kivetése, végre a község felügyelete alatt levő intézetekre vonatkozó oly intézkedéseket tartalmaz, melyek az európai cultur-államok községi törvényeivel a versenyt bátran ki fogják állani. Mindenesetre jótékony eredményt fog szülni a törvény azon intézkedése, mely szerint vagyonosabb és nagyobb érteimiséggel biró községek szabad királyi városokká lehetnek, valamint nagyobb községek rendezett tanácsú városokká alakulhatnak át, s igy saját administraló közegeiket, szolgabiráikat is maguk választhatják. A szabad királyi városokról, mint municipiumokról, intézkedett a köztörvényhatóságokról szóló törvény. De tudjuk mindnyájan, hogy a városoknak is vannak községi ügyeik. Ezen községi ügyekről ezen törvényjavaslatban intézkedés nem törtónt. Nézetem szerint azonban a két törvényt mulhatlanul összeköttetésbe kell hozni, és ez csak akként történhetik, hogy megalkottatván a községi törvény: a kormány uj törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni, melyben a községi törvény mindazon intézkedései, melyek a szabad királyi városokra, mint községekre vonatkoznak, kijelölve és meghatározva lesznek. És most bátor leszek áttérni a különvéleményre. A központi bizottság kisebbsége által beadott különvéleménynek két lényeges pontja van. Az egyik azoa intézkedés ellen szól, mely szerint a legtöbb adób fizetők befolyása a községi ügyek vitelére törvény által biztosítva van. Megjegyzem átalánosságban, hogy a különvélemény mindkét pontjára nézve föntartom magamnak a jogot a részletes tárgyalás alkalmával bővebben szólni. Ez úttal csak megjegyzem épen az általam jelzett első pontra azt, hogy a legtöbb adót fizetők befolyásának biztosítását a törvényhozás már a municipális törvény megalkotása alkalmával a municipiunokra nézve elfogadta, hogy ezen intéakedésnek a községi életben sokkal nagyobb fonto sság tulajdonítandó, mint a municipális életben, hogy ezen intézkedés, a mint egyrészről be fogja tölteni az űrt, mely a nagybirtokosok s a község többi lakói közt tényleg fönáll: másrészről biztosítani fogja azon községi lakosokoak befolyását a községi teendők elintézésénél kik a községi költségek viseléséhez legnagyobb mértékben járulnak. Ami a különvélemény 2-dik pontját t. i, azon elvet illeti, — hogy a közigazgatási hatóságok által legfelsőbb fokban eldöntött ügyekben, a felülvizsgálat a rendes bíróságokra ruháztassák : e tekintetben t. ház, azon kérdést vagyo k bátor intézni a különvéleményhez csatlakoz ott tiszt, képviselőtársaimhoz, vajon milyen értelmet méltóztatnak annak tulajdonítani a gyakorlati életben, — hogy minden honpolgárnak, ki az administrativ hatóságok előtt ügyét elvesztette, joga van ugyanazon ügy iránt a bíróságok előtt pert indítani. Ezen elvnek fölállítása ellen, azt hiszem e házban senkinek kifogása nem lehet; de ezen elvnek fölállítása és törvénybe igtatása tökéletesen fölösleges : mert ezen jogot senkitől eddig semmi törvény, semmi rendelet nem vette el.