Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-316
316. országos ülés márczius 22. 1871. 129 deti törvényjavaslatban kő kövön nem maradt. Legalább igy értettem előadását. (Simonyi Lajos báró: Igenis, est mondtam!) T. képviselőház! Ha valaki az eredeti szövegezést összehasonlítja a központi bizottság szö-" vegezésével, és ha igazságos akar lenni, be fogja ismerni azt: miszerint a honossági kérdésre, a községi háztartásra, a községek alakulására nézve az uj szövegezésben igen lényeges és szükséges módositványok vétettek föl, és pedig leginkább a harmadik osztály kezdeményezése folytán ; be fogja vallani azt, hogy ha ezen törvényjavaslatot egy épülettel szabad összehasonlítani, akkor igenis ezen épületben egyes részek bővíttettek : az egész épület esi nositta tott, hanem alapja és főalkatrészei az osztályok által is megtartattak. Leszek tátor, t. ház, ezután jelezni egypár nehézséget, mely a községi törvényjavaslat törvénynyé való emelésénél fölmerült. Az első nehézség az, hogy Magyarországban a községi élet — kivévén a sz. kir. városokat — még nem áll a fejlődés azon fokán, mely a kormánynak s a t. képviselőháznak kellő irányt nyújtana a szükséges intézkedésekre nézve. Oka ennek az 1848 előtt f önállóit feudál rendszer. Akkor, midőn a szabad királyi városok szabadon fejlődtek községi életükben: akkor, midőn az 1836- és 48-ki törvényeken kívül, melyek a birói választásra, a községi jegyzők fölvételére, a községi számadások megvizsgálására vonatkoznak, hazai törvényeinkben a községi élet fejlesztésére czélzó egyéb intézkedést alig találunk ; holott Európa többi kultur-államaiban a községi törvény már századok előtt megalkotva és tökéletesítve lőn. Nagy tehát a különbség, t. ház. más államok községi élete, és a mi államunk községi élete közt. Schvarcz Gyula tisztelt képviselő ur tegnap Francziaország községeire volt szives hivatkozni ; de meg vagyok győződve, hog3 r nem azon szándékkal, mintha Francziaország községi törvényét át akarná ültetni Magyarországba; mert nem mellőzhette Schvarcz Gyula képviselő ur figyelmét azon körülmény, hogy Francziaországban a községi elöljárók és tanácsosok minden fizetés nélkül teljesitik szolgálatukat; nem kerülhette ki figyel- I mét az, hogy Francziaországban a községi elől- | járók és tanácsosok a fejedelem, illetőleg a mai re j kinevezésétől függenek. A további különbség, mely más államok és Magyarország között fönáll, több példával is beigazolható: igy Belgiumban a legkisebb választási census 15 frank; igy más államban minden , községnek külön pénztárnoka van, ki köteles bizonyos cautiót letenni. Ezen és ezekhez hasonló intézkedések Magyarország községrendezési törvényében még most keresztülvihetők nem voltak. Ezeu törvényjavaslatnak törvénynyé emelésében a további nehézség abban áll: hogy oly törvények, melyeknek a községi rendezést megelőzni kellett volna: megalkotva nincsenek. Ilyenek a többi közt az állampolgárság elnyeréséről és elvesztéséről szóló törvény. Tisztában van minden gyakorlati férfi aziránt, hogy az állampolgárság elnyerése és a községi illetőség közt nagy a különbség. .Nem egy dolog ez, hanem kettő. Mindazáltal oly államban, melynek az állampolgárság elnyerésére és elvesztésére, a bevándorlásra és kivándorlásra nézve positiv törvénye van : mindazon kérdések, melyek a községi illetőség megállapítására vonatkoznak, sokkal könnyebben intézhetők el, mint itt, hol ily törvény még megalkotva nincs. Igen nagy szükség lett volna már eddig, egy országos közrendészetről intézkedni, mert e tekintetben törvény alkottatván: könnyebb lett volna ezen törvényben meghatározni azon hatáskört, mely e tekintetben a községi elöljárókat megilleti. Mindezen nehézségek daczára kimondatott egy alapelv ezen törvényjavaslatban, mely szerint minden honpolgárnak bizonyos község kötelékéhez kell tartozni. Minthogy ezen elv kimondatott ; nem lehetett mellőzni azon kérdések megoldását, mel. ek a honosság megállapítására szükségesek, és ezek megoldásában van nagy érdeme a harmadik osztálynak, mely megtett mindent, hogy a majd fölmerülendő honossági kérdések megoldást nyerhessenek : fektetvén a honosságot azou alapokra, melyeken az Európa minden államában nyugszik, alapítván azt a születésre, a házasságra és a községi kötelékbe való fölvételre. E tekintetben tehát részemről a törvényjavaslatot egészen kielégítőnek találom. A rend és az adminisztratio érdekében ki kellett mondani ezen törvényjavaslatban egy más elvet is, és ez az, hogy minden területnek, valamely községhez tartoznia kell. Ezen elv alapján intézkedni kellett arról, hogy a Magyarországban nagy számmal levő puszta-birtokokra nézve mi történjék. Es kérdem t. ház, midőn a törvényjavaslat a puszta-birtokosok szabad választására és vitás kérdéseknél az illető municipium eldöntésére bizza azt, hogy az illető puszta-birtokok akár önálló községet képezzenek, akár valamely szomszéd községhez csatlakozzanak: vajon akkor ezen törvényjavaslat nem akar-e igazságot és méltányosságot szolgáltatni? Meggyőződésem szerint igen. A mi a képviselő testűlet és a községi elöljáróság választása körüli eljárást illeti: e tekintetben a törvényjavaslat az eddig megalkotott törvényeke, és a hazai viszonyokat vette alapul. Részemről mindenesetre igen kivánatosaak tar17*
