Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-315

122 315. országos űfés márczius 21. 1871. vösen, ugy, hogy az a nép ügyét szolgálhatná, a közművelődést és egyúttal az erkölcsi érzetet emelhetné: képes nem leend. Magában véve azon körülményt, hogy a megye képviselő termében a yirilis szavazatok lesznek a döntők azon körülménynél fogva, hogy a megye tisztviselői egy sajátszerű lánczolatban inkább fognak lenni az önkénynek, nem mondom, hogy okvetlenül szükségkép bekövetkező önkénynek, de valószínűleg lehetséges önkénynek vak eszközei, mint a törvény őrei. Ezen körülménynél fogva a község lehetetlen, hogy bizalmatlansággal ne viseltessék az ily megye iránt. Pedig a megyének a község feletti ezen gyámkodásával szemben vajmi sokat fog tenni ezen bizalmatlanság; mert lehet-e gyámkodástól jót várni, ha az, a ki felett gyámságot akar valaki gyakorolni: bizalmatlansággal viseltetik iránta? De eltekintve ezen bizalmatlanságtól, vannak más nehézségek, melyeket talán minden párt őszintén és higgadtan gondolkozó elfogulatlan ítészei föl fognak ismerni. Ezen községi törvényjavaslat, mely oly szoros összefüggésben áll a megyerendezési törvényjavaslattal: meg fogja állandósítani azt, mit nálunk Schlendrian-nak neveznek; a régi fejlődés minden hibája, mely a históriai nyomás alatt egyedül a visszaélések forrásából bugyogott elő, meg fog állandósittatni, leginkább pedig tárt kapu fog nyittatni jővöre annak, hogy ne történjék semmi korszerüleg, ne törénjék semmi a rendes időben, hanem minden véghetetlen hosszú balgatagnak, huzvonásnak és feleselésnek, — legjobb esetben pedig kortesfogásnak legyen kitéve. Csak néhány példát hozok föl, a kis és nagy községek szabályrendeleteire: nézve, melyek érvényessége igen helyesen a törvényhatóság jóváhagyásától van föltételezve: az vant. i. mondva a törvényjavaslatban, hogy azok azon esetben, ha a törvényhatóság 40 nap alatt nem intézkedik, ér fényesekké válnak. Tudjuk azt, hogy a törvény értelmében a törvényhatóságok mikor lógnak az ily községi szabályrendeletek és egyéb határozatok felett intézkedhetni; — tudjuk, hány közgyűlés lesz évenkint a megyékben, és tudjuk azt is, hogy nem lőn valósággá azon eszme, melyet a balközép dolgozata is e tekintetben javasol : hogy t. i. egy szűkebb körű állandó bizottság— a mennyire lehet— folytonosan őrködjék azon ügyek felett, melyek felett nem fog az alispán önjogulag rendelkezni, s melyekben a közgyűlés sem intézkedhetik: mert nincs folytonosan együtt; hanem évenkint ezentúl ysak kétszer jön össze. Azt gondolom a hagyományos régi halasztgatást, a hogy magyarán kimondjam a lustaságot, a tétlenséget, a tespedést fogja ez csak megörökíteni; mert a közgyűlésen összefognak jönni, foglalkozni fognak a „fontosabb* kérdésekkel, különösen a pártkérdésekkel és akkor, mikor ezen községi szabályrendeletek ós határozatok beható tanulmányozására leend szükség, nem lesz reá elegendő idő, vagy minden bővebb tanulmányozás nélkül elhamarkodva fognak felette határozni; sőt talán beharapódzik azon szokás, hogy határozathozatal nélkül, hagyják azokat: csakhogy akkor egyátalán nincs szükség ezen megyei gyámkodásra; de annak nincs is értelme. Mért nem alkottak oly megyét, mely községeinek ügyeivel behatólag foglalkozhassak 1 Ez, a mit a szabadelvüség szempontjából ezen javaslat ellen fölhozni kívántam. Éhez csak azt csatolom még, hogy nem érve be a virilis szavazatokkal, a kormány javaslatában minden szükség nélkül, a hol csak lehet: a vagyont, a pénzt ellentétbe hozza az értelmi tőkével, az egyéni joggal, sőt azt az egyéni jog felett érvényre kívánja emelni: nem elégszik meg, mondom, a virilis szavazatokkal ; hanem még a czéheket, tesfületeket is külön szerepelteti: ugyanis ezeknek külön szavazati jogot ad, holott azoknak tagjai, mint a község tagjai már magukban külön szavazati joggal birnak. Valamint nem értem, — még közbevetőleg légyen mondva azt sem, hogy miért tartja szükségesnek annyira menni, hogy még a községi kötelékbe való fölvételt is bizonyos dijhoz köti. Nem én mondom, hanem a jobb oldalról monda egy t. képviselőtársain az osztályban, hogy ez ellenkezik a modern közgazdászat egész állásával Ezeket kívántam elmondani a szabadelvüség szempontjából. De nemcsak a szabadelvüség szempontját tekintem én fontosnak, d3 a közművelődés szempontjait is. Uraim, vannak ily közművelődési tekintetek, melyek talán még nagyobb figyelmet érdemelnek, mint az általam fönebb említettek, s épen azért szólaltam föl, most az átalános vitánál; mert nem hittem, hogy alkalmam lenne a részletes vitánál a mondandókat szerves egybefüggésben elmondani. Megvallom, hogy a közművelődés érdekében bizonyos határig kész lennék elengedni még abból is, a mit nálunk önkormányzatnak nevezuek ; de csak azon nagy érdekek árán lennék kész, melyeket más utón teljesen födözve látnék. A jelen törvényjavaslat ez irányban nem tesz semmit, hanem meghagy mindent a régi hagyományos tespedésben. Behozza a törvényhatóságok gyámkodását a községek fölött; de minő biztosítékokkal? Valóban gyarlók ezen biztosítékok, ha még egyátalán léteznek. A községi autonómiára hagyja e javaslat nemcsak az egyes hivatalos állomások szervezését szabályrendeletek alapján; igen, — nemcsak a kiskorú községekre hagyja a hivatalos állomások szervezésének és