Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-315

315. országos ülés mfc-czius 21. 1871. 117 Tóth Vilmos belügyminiszter : T. ház'.Azon kérést vagyok bátor intézni a t. házhoz, hogy miután hivatalbeli elődöm Rajner Pál belügyminiszter a központi bizottság szövegezését kérte a tárgyalás alapjául elfogadtatni, magam is hasonló kéréssel járulok a t. házhoz, hogy azáltal ugy a tárgyalás maga, mint a kérdés föltétele egyszerüsittessék. (Helyeslés.) Simonyi .Lajos ».: T. ház! Az előterjesztett törvényjavaslatra nézve négy osztály részéről külön vélemény jelentetett be. Méltóztatnak parancsolni, hogy az fölolvastassák, vagy pedig fölolvasottnak fog. tekintetni? Elnök: Méltóztatnak kívánni a fölolvasást? (Jobb felől fölkiáltások: Fölolvasottnak tekintjük! Győrffy Gyula: Nem lehet a fölolvasást megtagadni. Helyeslés.) Tehát föl fog olvastatni. Ivacskovics György jegyző (olvassa ugy a többség, mint a kisebbségi jelentésnek átalános részét.) Simonyi Lajos b.: A mint az átalam beadott különvéleményből méltóztatnak látni, a központi bizottságban egyértelműség nem éretett el. A központi bizottságot képező kilencz osztály előadói közül négy osztálynak, és pedig nevezetesen a 2, 5, 8, 9-iknek előadói az előterjesztett törvényjavaslatban két fő elvet látnak megállapítva, melyeket károsaknak és veszélyeseknek tartanak : azért azon erős meggyőződésökhöz képest, hogy a tervezett alapon a községet nem teljesithetik hivatásukat, mint az állam alkatrészei : az őket kiküldött osztályok határozatához képest elutasithatlan kötelességöknek tartják azt, hogy a házszabályok által nekik megadott jog folytán tiszteletteljesen különvéleményt terjeszszenek a t. ház elé. Mi a különvéleményt aláiró osztály-előadók elismerjük ugyan, hogy a központi bizottság többsége által benyutott szerkezet következetesebb, szabatosabb és részletezettebb, mint az, melyet a kormány benyújtott, és hogy az sok javítást foglal magában; de ámbár ezen a központi bizottság többsége által benyújtott szerkezetben a kormány által benyújtott törvényjavaslatból alig maradt meg egy § az előbbi helyén vagy szerkezetében, és ezen épületből, ugy szólván, kő kövön nem hagyatott; mégis az általunk elfogadhatlanoknak jelzett főelveket változatlanul megtartotta. Ezért tehát, — nézetem szerint, — hogy ezen törvényjavaslatból jó és üdvös törvény váljék: mulhatlanul szükséges, hogy a t. ház ezen veszélyes elveket elvetvén, olyanokkal váltsa föl, melyeknek érvényesítése mellett lehet egyedül bizton reményi eni a községi élet fölvirágzását és a községi önkormányzat megorősbödését. A központi bizottság által benyújtott szerkezetet pedig a kijavításra alkalmasabbnak találván, azt átalánosságban részletes tárgyalás alapjául ajánljuk ; megjegyezvén azonban, amit talán fölösleges is fölemliteni, hogy azon esetben, ha az általunk ajánlott módosítások a főelvekre nézve elfogadtatnak: a törvényjavaslat mellett, — ellenkező esetben pedig az ellen fogunk szavazni. Amint emlitém, a központi bizottság kisebbsége az előterjesztett véleményben két veszélyes elvet lát. Az elseje kifejezést nyer a kormány által benyújtott törvényjavaslat 17., 20., 21., 22., a központi bizottság által benyújtott szerkezet 27., 28., 30., 31., 32. §§-aiban. Mindkettőben kimondatik, hogy azon esetben, ha valamely község, vagy annak egyes lakosa, közigazgatási intézkedések által jogait sértve látja: ezek orvoslatáért a bíróhoz többé nem folyamodhatik. Mig mi ellenkezőleg azon véleményben vagyunk, hogy, mint minden más jogi államban, ugy nálunk is, ha bármely község vagy egyes polgár közigazgatási intézkedések által magát jogaiban megcsonkítva érzi : ezek elleni védelem végett a törvény paizsa alá menekülhet, és mindenkor a törvényt kiszolgáltató bíróhoz folyamodhatik. A két javaslat közt tehát az a különbség: hogy az egyik szerint a község és annak lakói a miniszter határozatai alatt állanak ; mig másrészt, a mi véleményünk szerint a törvény uralma alá helyeztetnek. A másik elv, melyet károsnak és veszélyesnek tartunk: kifejezést nyer a kormány által benyújtott javaslat 24., 25., 26., 34., 36. és a központi bizottság szerkezetének 34., 36., 45., 47. §§-aiban. Ezen §§-okban életbeléptetni czóloztatik az, hogy — az eddigi százados szokás ellenére a jogegyenlőség elvével ellenkezőleg — nem ugy mint eddig, a községi képviselőtestület alakíttassák a községi lakosok választottaiból, hanem az csak felerészben történik; másik felerészét pedig ezen törvényjavaslat ajánlata szerint képezendik azok, akik legtöbb adót fizetnek a községben, mellőzvén minden választást. Megvallom, t. ház, meg nem foghatom, mi bírhatta a kormányt és a központi bizottság többségét ennek elfogadására. Igen kíváncsi vagyok hallani azon okokat, melyekkel azt támogatni fogja. Akkor, mikor azok elő fognak hozatni, én meg fogom tenni észrevételeimet ég fölhozandom ellenérveimet a mi véleményünk mellett, a melynél fogva mi azt kívánjuk, hogy az eddigi szokás és a jogegyenlőség elvei szerint a képviselő testület egészben, minden különbség nélkül a községi választók által választassák. Vannak még némely módozatok ajánlva ezen külön véleményben. Ezek a községi önkormányzat bővebb és nagyobb biztosítására vonatkoznak. Mindezen módosítások az egyes szakaszoknál nyerendnek kifejezést és ugy ezen módositá-