Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-315

118 315. crszágot Ölés máreiks 21. 1871. sok indokolása, mind pedig, ha erre szükség lesz, megvédése, a részletes tárgyalásnál fog föl­merülni. Én is tehát helyeslem a központi bi­zottság előadójának azon nézetét, hogy akkor tegyük meg a részletekre nézve a megjegyzése­ket. És valóban fölösleges időpazarlás volna azo­kat most előhozni: mert az egyes paragrafusok­nál újból fölmerülne a vita és újból elmondat­nának ugyanazon érvek, a mik az átalános vita alkalmával elmondattak ; én pedig nem akarom, hogy a t. ház becses idejét ismétlésekkel töltse el; mert nézetem szerint, ha ma a 10 paran­csolatot újból kellene alkotnunk, megtoldandók volnának azok egy függelékkel, mely egyedül a kép­viselőket illetné, és mely igy hangzanék : szólj lehetőleg ritkán, és a mennyire lehet, röviden. (Derültség és helyeslés.) Ennélfogva én egész átalánosságban még csak azon megjegyzést akarom tenni, hogy nem volt még törvényhozó testület, mely kedvezőbb helyzetben lett volna, mint mi most jelenleg vagyunk: midőn mi a községek rendezéséről, tőr­vény hozatala által intézkedünk. Mert csak az észak-amerikai köztársaságban, — de sehol Euró­pában, még Angliát sem véve ki, — e községi in­tézmény oly egyszerű, természetszerű alapon nem nyugodott, mint hazánkban. A nyomasztó úrbéri viszonyok, mikor megszűntek a községek a törvényhatóság fölügyelete alatt állni, a jog­egyenlőségre alapított önkormányzatnak örvend­hettek és saját választottjaik által kezelhették ügyeiket. Azért tehát ezen törvényben nem ujj á­alakitásról van szó ; hanem csak a régi viszo­nyokat kell a hozandó törvények által szabá­lyozni és rendezni. A községek összege képezi az államot, és azért az államnak helyes vagy helytelen szerke­zetétől függ nagyrészt, taga dhatlanul, az állam­nak léte és jövője. Azért igen fontos ezen ügy, a mely fölött jelenleg hivatva vagyunk hatá­rozni ; mert nézetem szerint, ha a községek a közigazgatás önkényének adatnak át, és ha a tervezett javaslat szerint, a társadalmi érdekekre szakítjuk szét annak osztályait: akkor nemcsak a községi szervezetet rontjuk meg, de az álla­mot magát alapjában renditjük meg. Ajánlom a t. ház figyelmébe a benyújtott különvéleményt. (Helyeslés jobb felől.) Szüllő Géza: Ha a t. ház is azon né­zetben van, melyet az előttem szólott képviselő ur nyilvánított, hogy az átalános tárgyalást ta­lán mellőzni lehetne, ez esetben igen szívesen elállók a szótól" és igy mindenekelőtt azt va­gyok bátor kérdeni: van-e valaki fölírva az áta­lános vitához? (FölkiáltásoJc: Van! van! Beszéljen csak!) Mert nem szeretném magamat a szótól elüttetni. (Halljuk! Halljuk!) T. ház ! Nézetem szerint a községekről szóló tőrvényjavaslat, habár egyes szakaszai nem min­denben találkoznak is nézeteimmel s igen sok sza­kasza van, melyeket a felföld érdekében meg kell változtatni; de oly alapelveket látok mégis benne lefektetve, melyeket én helyeseknek tartok s ennélfogva én e törvényjavaslatot az átalános vita alapjául elfogadom. Keresztül van vive benne biztosítása a köz­akaratnak, az államnak a megyékben és közsé­gekben az által, hogy a kormány mint az állam kifolyása végrehajtja az alkotmányos törvénye­ket ; tehát az állam közvetve maga fölügyeleti jogát a községekben is gyakorolja. A községek az állami egységüek közegei, ezek bizottságilag intézik el a nyilvános ügye­ket; de azért ezek az állami egységhez megkí­vántató összpontosítási kapcsolatot és az állam­kormány ellenőrzési jogát nem alterálják : mert oly községekkel, melyek nem érzik kötelességük­nek a kormány rendeleteit végrehajtani: jól kor­mányozui és a kormányzásért a felelősséget elválalni, nem lehet. Ezen törvényjavaslat a községi képviselet szervezésében a község elöljárói és a képviselet felelősségében és a községi jogok szabatos meg­határozásában jelöli ki a törvényhatóságok rendezését. Elég széles alapra fektetett válasz­tási jog mellett a képviselőtestületnek felét a választók választják, mig másik fele a legtöbb egyenes adótfizetőkből alakul. Vannak sokan, kik azt mondják,hogy ez talán birtok aristocratia; de nézetem szerint ez semmi aristocraticus előjog. (Fölkiáltás bal felől: Hát mi?) Mert az külön előjogot nem teremt, amennyiben mindenki részesülhet benne megvagyonosulása ese­tében. (Derültség bal felől.) Az csak természetes következése a birtokjognak; hogy aki a község­ben legtöbb adót fizet: tehát a legnagyobb terhe­ket viseli, teljes joggal beleszólhasson a közsé­gek gazdálkodásába s kiadásai ellenőrzésébe, és hogy ezen jogától meg ne fosztassék. Ezen intéz­kedés az egyenjogúsággal nem ellenkezik. (Föl­kiáltások bal felől: Hogy-hogy f!) Mert azon birto­kos, ki legtöbb adót fizet: szavazás alkalmával épen csak egy szavazattal bír; épen ugy áll a dolog azon községi képviselővel, kinek összes értéke csak egy vékás földből, vagy kevesebből áll, arányba véve ahoz, kinek birtoka ezer hol­dakra terjed. (Helyeslés jobb felől.) Tekintetbe véve még azt is, hogy a politikai képesség nem átalános tulajdon, és hogy mindig a birtokos osztály és a választott férfiak voltak azok, kik legtöbb tevékenységet fejtettek ki a közügyek körül : mig a nép maga soha sem vett részt egyenkint a kormányzásban. A mi az V. és VlII-ik osztályok előadóinak

Next

/
Thumbnails
Contents