Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-299
88 299. országos Dlés márczius 2. IB7L ságunak és nem egyenlő égetőnek tartom. A három közül az egyik, a buda-szőnyi, olyan, mely mátől holnapra égető. Ha erre nézve a ház azt határozza, hogy kiépítése iránt a kormány nyújtson be törvényjavaslatot, a határozathoz magam is szívesen hozzájárulok. A buda-zimouyi vonal nagy fontosságú ugyan, de csak a jövőben s nem ma, hanem akkor, mikor a szerbiai vonal, mely Törökországba vezet: a kiépítés szélén lesz. A harmadik pedig — tisztán kimondva, jóllehet tudom, hogy nagyon sokak véleményével e házban ellenkezem, — a másodika ezegléd-pesti vonal, nézetem szerint,fölösleges. Hozattak föl adatok, hogy mily forgalmi képességgel bir egy kettős-vágányu vasút. Pesttől Czeglédig a kettős-vágány meg van. Falk képviselőtársam fölhozta, hogy V* óránkint indulhatnak a vonatok. Aki Bécsben volt, figyelemmel kisérte a Baden-felé való közlekedést: láthatta, hogy ott 1 U óránkint indulhatnak a vonatok. De azt hiszem, állandólag és nagy teherrel a vasutak erre nem képesek. De nem mondunk sokat, ha megköveteljük egy kettős-vágányu vasúttól, hogy legalább 7» óránkint indítson egy vonalat, különösen akkor, ha neki 8 órát engedünk olyat, mikor óránkint indíthat vonatot. Ez esetben indul egy nap 40 vonat. Ha egy vonatnak nettó terhét ugy veszszük föl, a mint itt tegnap megemlittetett, és a mint ténylegesen gyakorlatban is van, t. i. 6 — 7000 nettó mázsát, akkor egy kettős-vágányu vasútnak egy irányban való forgalmi képessége 240 ezertől 280 ezer mázsáig megy. Ha a 240 ezer mázsát veszszük , 30 nap alatt teszen 7.200,000 mázsát, három hónap alatt 21 — 22 millió mázsát. Ez akkora összeg, melynél magasabbra még Magyarország gabona-kivitele egy év alatt nem emelkedett. Es bátor vagyok a t. házat arra figyelmeztetni, hogy nem egyetlen a pest-czeglédi vonal, mely Magyarországon a külföldi kereskedést közvetíti. Már kiépült a batvan-pesti, mely a Miskolcz és Tokajjal való összeköttetés nyomán a felső-tiszai vidékeket közvetlenebb és egyenesebb összeköttetésbe hozza Pesttel , mint a Czegléd felé vezető vonal. Ha pedig kiépül a hatvan-jászberény-szolnoki vasút, vagy ha az állam-vasutnak szállítási képtelensége tovább tartana : ez esetben ez egészen magához vonná a tiszavidéki gabna-kereskedést le Aradig, és az arad-temesvári vasút kiépülvén, egészen Temesvárig. Ezáltal egyszersmind nyomást lehet gyakorolni a tariffa-leszállitására is az állam-vasutra, és ez egyike lesz azon vonalaknak, mely annak megmutatására fog szolgálni, hogy mily nagyfontosságúak ugyanazon arányban a parallel-vonalok, melyek a bizonyos irány monopóliumát megszüntetik. Ezenkívül közvetítik még a külkereskedést a nagyvárad-fiumei vasút, továbbá a Duna, melyet forgalmi tekintetből fontosabbnak tartok egy vasúti vonalnál: mert ez naponkint nem 200, de sok százezer mázsát képes elszállítani, ha a kellő eszközök megvannak. Ennélfogva mondom, ezen ezegléd-pesti vonal kiépítését átalánvéve nem tartom szükségesnek, annyival inkább, mert csak egy pár évre terjedhet még azon rendkívül nagy eereale — vagyis szalmás gabona-termelés Magyarországban, a mely csak ugy lehetséges, hogy az Alföldnek és a Bánátnak csaknem minden fölszántható gyepét fölszántották, és legnagyobb részét szalmás-gabonával művelték. Ez azonban tarthatlan állapot, ez kizsákmányolja a földet, és ha így folyna ez ezentúl is: a termés összege igen rövid idő alatt igen jelentékenyen fogna apadni. Nincs más mód, mint egy sokkal rationabilisebb gazdasági rendszerre áttérni, és sokkal nagyobb tért kell adni az állattenyésztésre szükséges termények előállítására, s azon esetben a tömeges, egyszerre beálló kivitel szűnni fog. Azon esetben, ha ezen szükség nem nagyon soká tartana: akkor helyén volna magukat a forgalmi eszközöket szaporítani, a vaggonoknak, az illető hivatalnokoknak kik ott működnek, számát, és a mozdonyokat de nem magukat a vasutakat szaporítani. Egy pár évi, vagy talán évtizedi anomália miatt nem lehet egész vasútvonalakat építeni. En ezen ezegléd-pesti uj vasútvonalat egészen fölöslegesnek látom, s azért helytelennek tartom ezt azon határozati javaslatba fölvenni. Én leginkább azt szeretném, hogy a 3-dik pont átalánvéve elmaradjon, vagy ha csakugyan bele megy: akkor belőle a ezegléd-pesti vonal építéséről szóló passus hagyassák ki; de formuláztassék egyszersmind a határozati javaslat ugy: hogy buda-szőnyi és buda-zimonyi vasutvonalakat illetőleg a kormány egyenesen utasittatik a törvényjavaslat előterjesztésére. Ezeket akartam a szőnyegen forgó kérdéshez megjegyezni. {Helyeslés.) Simonyi Ernő: A kérdésben álló határozati javaslatot a közlekedési miniszter ur elfogadta, és, megvallom, hogy furcsának találom mégis, hogy elfogadván a határozati javaslatot, ebből oly hosszú vita keletkezett. Ennek okát én, részemről, abban látom, hogy ámbár egész készséggel elfogadta a miniszter ur a határozati javaslatot : az általa adott fölvilágositás nem volt tökéletesen kielégítő; nem volt kielégítő, nézetem szerint, azért: mert azon intézkedésekre nézve, melyeket a minisztérium szükségesnek tart, nem szólt nekünk
