Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-297
297. országos ölés február 28. 1871. 41 mindazáltal határozottan kell tiltakoznom olyan kifejezések ellen, milyenekkel a kisebbség véle.ményónek t. előadója, nemkülönben Simonyi Lajos b. képviselőtársam éltek, (Malijuk!) amidőn kijelentették, hogy a kormány követett eljárása által lealázó és siralmas helyzetbe ejtené a honvédséget, csak azért, mert az ő véleményöket nem fogadja el. (Helyeslés jobb felől.) Ezek után, t. ház, még csak egy észrevételem van, és ez az, hogy én nemcsak itt a házban, de azon kivül is sokat hallottam emlegetni a leviharzott nagy háborúnak tanulságait. Azt hiszem, legtöbb tanulságot meríthettek abból azok, a kik részt nem vettek benne. De mindazon következtetések közül, melyeket ezen nagy eseményekhez csatoltatni hallottam: előttem legtöbb valószínűséggel bir az, hogy a közelebb viselendő nagy háborúkban ismét nagy tömegek fognak szerepelni; minélfogva minden állam saját biztonsága érdekében kénytelen lesz oda törekedni, hogy véderejét — fmaneziális erejének lehető kímélése mellett — minél szélesebb alapra állítsa, ami a keret-rendszer alapján szervezendő honvédségnek minél szélesebb körű kiterjesztésére vezet. A magyar kormány és a magyar törvényhozás e tekintetben már megelőzte az eseményeket, a mennyiben a honvédség intézményét már 1868. deczember havában törvénykönyvébe bevette. A törvény megalkotását nyomban követte a végrehajtás. Már 1869. május havában, az önkénytesek fölfogadása után, megalakult a pesti honvéd-főtanosztály, mely fölött ő felsége már augusztusban szemlét tartott. Ugyanazon év november havában a 82 zászlóalj gyalogság s a 82 század lovasság föl volt állítva s tis hónappal későbben több mint 60,000 fegyveres honvéd vett részt az őszi gyakorlatokban, számra 17 kisebb nagyobb dandárban egyesítve ugy, hogy ma már több mint 90,000 jól fölfegyverzett és jól fölszerelt honvédünk van. Ezekhez járul azon 22,500 ember, kik a közös hadsereg tartalékából lettek múlt évi deczember utolsó napjáig a honvédséghez áttéve. Éhez járul még az idei ujonczos jutalék 25,000 emberrel. És ezek szerint bizton föltehető, miszerint a honvédség létszáma még az év ezen felében 140,000-rc fog emelkedni. Méltányolni fogja bizonyosan mindenki azon nehézségeket, melyeket erélyesen leküzdeni kellett, hogy ily szép eredményt lehessen ily rövid idő alatt előállítani. (Jobb felől: Igaz!) A legnagyobb akadályok el vannak hárítva, a fölszerelés nehézségei többé nem léteznek, a további fejlődésre nézve határozottan ki van jelölve az ut és ösvény, melyen haladnunk kell. Legelőbb a szükséges keretek szaporításáról kell gondosrérv. H. KAPLÓ 1854 xiv. kodnunk, nehogy a beérkező ujonczok kitanittatása, fölszerelése és fölfegyverzése tekintetében hátramaradás történjék; nemkülönben szükség arról gondoskodni, hogy a szükségelt számban kellő képzettségű tiszteink és altiszteink legyenek : mert minél jobb, minél tökéletesebb a keret, annálinkább fog megfelelni a czélnak azon intézmény, mely az erőknek lehető legnagyobb kímélése mellett, ezeknek lehető legnagyobb kifejtésére és concentrálására vezet. És hogy végre egyebet ne említsek, kell, hogy törvényhozási utón a legszigorúbban intézkedjünk aziránt, hogy a védkötelezettség teljesítése alól senki jogosan ne vonhassa ki magát. A kormány részben már előterjesztette, részben legközelebb fogja előterjeszteni azon javaslatokat, melyek az általam jelzett irányban a szervezés munkálatának erélyes folytathatására czéloznak. Ha a kormánj^ az imént előadott okoknál fogva a tárgyalás alatt levő indítványnak elfogadásához nem járulhat : részemről a t. házat annál inkább kell kérnem, hogy a honvédelmi miniszter ur által beterjesztett javaslatokat, ugy a mint azok beadattak, elfogadni, s ezáltal megadni méltóztassék azon eszközöket, miszerint azzá tehessük a magyar honvédséget, a mivé a törvény rendelte és ami a nemzet óhajtása. (Élénk helyeslés és éljenzés jobb felől.) Tisza László: T. ház! Szavaim rövid helyreigazítására bátor vagyok szót kérni. Hihetőleg a rövidség miatt nem fejezhettem ki magamat elég világosan, mert különben nem hihetem, hogy oly parlamenti erők mint a pénzügyminiszter ur és Hollán Ernő képviselő társam, ilyen alapon foglalkozhatnának igénytelen személyemmel. Én a porosz hadseregről szólván, nem azt mondottam, hogy ott a tüzérség benne foglaltatik a honvédség keretében, hanem — ha nem csalódom — azt mondottam , hogy ott az első és a második Aufgeboth is tökéletesen képesítve van önálló működésre, és ezen állításomat kénytelen vagyok most is fontai tani; kivévén, hogyha a t. képviselő ur kimutatja, hogy Poroszországban is megvan a közös hadsereg és a honvédség közt a nálunk divatozó külömbség és kimutatja azt, hogy a porosz honvédség gyakorlatainál is póznák, fehér lovak és eftélék által szoktak helyetesittetni az ágyuk, mint ez nálunk történik. (Tetszés-nyilatkozatok hal felől.) Várady Gábor : Szavaimnak hibás idézéseért szót kérek. (Halljuk!) Az igen tisztelt államtitkár ur hivatkozott egy állításomra, melyet én törvényre fektettem. Ezen állításomat nem ugyanazon szavakkal, hanem lényegében helyesen idézte az államtitkár ur; de akkor * midőn azon állitásom támogatásául 6