Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-297
42 297, országot Slot fatrair 26. 4(71. a törvénynek általam idézett szakaszait emiitette föl : tévedett. A törvény azon szakaszai, melyeket a t. államtitkár ur fölemiitett, benne vannak a kisebbségi javaslatban is, s én épen azért nem idéztem azon szakaszokat: mert benne vannak. Azonban én állításomat a törvénynek más §-ra fektettem: fektettem ugyanis a XL, törvónyezikk 4-ik §-ára és a 15. §. a. és g. pontjaira, és a XL. törvónyezikk 25-ik szakaszára. És miután államtitkár ur ezekre nem felelt, készséggel constatálom, hogy ebből kivont következtetéseim teljesen érvényben maradnak. P. Tóth Vilmos: Őszintén bevallom, hogy nem szóltam volna ezen tárgyhoz, ha a „szláv egység" nem említtetik. De épen előttem szólott két képviselőtársam Ürményi és Csernatony említette a szláv egységet (Halljuk!) és nevezetesen ez utóbbi monda, hogy szeretné Keglevich Béla grófnak ez iránti nézeteit is megtudni. Én ugyan nem vagyok hivatva arra, hogy a Keglevich Béla gr. nézeteit tolmácsoljam; de talán érdekelni fogja a t. képviselő urat az én nézetem is, miután én nomine et omine tót ember vagyok, és ha azonkívül a nézetek tisztázásához és a különböző nemzetiségek közötti kölcsönös egyetértés megközelítéséhez némileg hozzájárulhatok mostani rövid fölszólalásom által: tökéletesen elértem czélomat. Említtetett itt t. ház, az osztrák birodalom szétbomlásának lehetősége és valószínűsége is, ós átalában ezen két kérdés: t. i. a szláv egység és az osztrák birodalom eshetőleges szétbomlása indentikusnak tartatik. Összevonom tehát én is ezen két kérdést. Először is meg kell említenem, hogy mi volt t. i. az osztrák birodalomnak, ezen mozaikszerű mindenféle államok conglomeratumából való alakulásának íőoka ? Fő oka volt a közveszély : tudniillik a török előli félelem. Akkor t. i. azon kis mindenféle államok, úgymint: Csehország, Styria, Horvátország, és a még nagyobb Magyarország egyesültek a közveszély ellen, hogy a római császárságban némi támaszt találjanak a közös ellenség ellen. Megszűnvén a töröktőli félelem: megszűnt az osztrák birodalom ezen existentiájának ideája is ; és miután semmiféle, a cultura színvonalán álló ember, sem állam nem existálhat valami existentiális idea nélkül, mely létének és életének vezéreszméje legyen : ugy a törökök országunkból! kiűzetése után az osztrák birodalomnak már nem levén megalakulásának eredeti existentiális eszméje, ezt pótolgatni szükség volt más eszmeiekéi, t. i. egyrészt meggátolni az olasz egységet, azután meggátolni a német egységet, és most meggátolni a szláv egységet. Ez az osztrák birodalomnak diplomatikai hivatása. De minő eszközökkel akarta az osztrák birodalom meggátolni az olasz a német-, és minő eszközökkel akarja meggátolni a szláv egységet? Igen szomorú, czélhoz nem vezető eszközzel, t. i. az absolutismussal; és épen azért, merfc ezzel akarta meggátolni az olasz egységet: nem sikerült neki, ós Olaszország, a nagyhatalom daczára, egyesült, annectálva magának az osztrák birodalom olasz tartományait ; — és egyesülni fog alkalmasint Németország is, annectálva magának Ausztria német tartományait. De látjuk mégis, hogy absolute, azaz egészen tökéletesen még nincs egyesülve sem Olaszország, és nem lesz egyesülve talán Németország sem: mert ott van a kis Svájcz, melynek némely kantonja olasz, némelyike német, és én Tamás vagyok benne, hogy valaha egyesüljenek e kantonok akár Olaszországgal, akár Németországgal, és igy, aminek a nagyhatalmú Ausztria ellenállni nem tudott absolutistibus államszerkezeténél fogva: annak mindeddig szerencsésen ellenállott a kis Schweiz, szabadszellemü intézményei által. Erre nézve tehát egyéb mondanivalóm nincs, mint az hogy, ha Ausztria, teljesítve a neki szánt diplomatikai hivatást, ellenállani akar a szláv egységnek : kövesse a kis Svajcz példáját, ne küzdjön absolutistikus desideriumokkal, ne a nemzeteket elnyomó erőszakkal a szláv egység ellen; de küzdjön a közszabadsággal, melynek első követelménye, — azt mindig hangsúlyozom — a tökéletes nemzetiségi szabadság ; mert csak azután a nemzetiségi szabadság elérése után lehetséges a közszabadság. így van ez Svájczban, Én óhajtom, hogy nálunk is ugy legyen. Ezen eszközökkel tessék küzdeni a szláv egyesülés ellen, én azt hiszem, hogy az ugy, amint vele Európa maga-magát ijeszti : létre nem fog jönni soha. De ha absolutismussal, erőszakkal fognak küzdeni ezen szláv egység ellen : az bizonyosan létrejön birodalmunk akármilyen, állítólag-, nagyhatalmú állásának daczára is. Hiszen, miért gravitálnak az osztrák birodalmi németek már most is Poroszország felé? Amint egy tegnapi sürgöny mondja: a delegatio már nem tetszik nekik, már Poroszországgal akarnak véd- és daezszövetséget, és azt hiszem, hogy nem soká nyíltan kimondják, hogy inkább oda küldenének delegátusokat, mint Pestre. Ez azért történik, mert félnek, hogy hosszú időre nem bírják megtartani azon kiváltságokat, melyekkel most bírnak : t. i. a más nemzetek fölötti uralmat; tudják, hogy „quod pro se injustumest, nec defluxu temporis convalescere nequit", és azért jó idején gondoskodni akarnak nemzetiségi biztonságukról és létükről. T. ház! Őszintén elmondván nézetemet a szláv egységre nézve; époly őszinteséggel és honfiúi érzettel mondom ki azt is, miszerint az aa