Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-297

297. országos Ülés február 28. 1971. 37 idézett államok statútumaiban korántsem ve­zetnek azon következtetésekre, hogy mivel a nyilvántartás megtörténik, azért e legénységből külön csapatok is alkottassanak; hanem tőrtént a nyilvántartás azért, hogy ugy az egyik mint a másik államban háború idején, a legénység a rendes hadsereg megfelelő osztályába beosztat­hassék. Ha igy van ez az emiitett statútumokban; nem birom következtetni azon kötelezettséget, hogy mivel e legények nyilvántartatnak: tehát ezekből külön tüzérséget s műszaki csapatokat is kellene fölállítani. Azt gondolom t. ház, hogy a kormánytól kívánni nem lehet, hogy valamit létesítsen a végrehajtás körében, mifc maga a törvény nem rendel, s azt hiszem, hogy a kormánynak a hon­védség szervezése körül elfoglalt álláspontja is teljesen törvényszerű és correet. Némileg más színben tűnik föl e kérdés az által, hogy a 8 lovassági század fölállítása iránt beadott törvényjavaslat­hoz egy módositvány is nyújtatott be, mely azt kívánja hogy honvéd-tüzérség és műszaki csa­patok is külön szerveztessenek. A kormány ki­jelentette, hogy e módositvány elfogadásához nem járulhat, sőt mellőzni kívánja ez indítványt. S e mellőztetést indokolta azzal, hogy az ezen módositvány által kijelölt módozatot tisztán katonai szempontból, a ezélszerü szervezés igé­nyeivel semmikép összeegyeztetni nem birja ; de mellőztetni kívánta továbbá takarékossági s áta­lános államgazdászati szempontokból is. A mi az elsőt illeti, többször ki volt az már ezen oldalról emelve: hogy sem nálunk, sem átalában egész Európában nincs más nézet, mint az, hogy a honvéd-keretrendszer alapján, a mai követelményeknek megfelelő tüzérséget és műszaki csapatokat alakítani nem lehet. En azt hiszem, hogy a tanácskozás e stá­diumában igen kevesen lesznek azok, kik e tétel ezen tiszta fogalmát kétségbevonni hajlandók vol­nának. És csakugyan mikép lehessen azt kép­zelni, hogy egy nyolcz hétig tartó kiképeztetés mellett azon legénységből, mely évenkint csak 2— 3 hétig ismétlő gyakorlatra gyülekezik fegy­ver alá, — hogy mondom, ez emberekből képesek legyünk olyan tüzérséget szervezni, mely verseny­képes legyen a nagy állandó hadseregek azon tüzérségeivel, melyek az utolsó 20 év alatt ugy a technikai kiképeztetés, mint a taktikai készült­ség tekintetében oly nagy haladásokat tettek; — különösen, midőn azt tapasztaljuk, hogy az ujabbkori nagy csaták sorsát leginkább a tü­zérség szokta eldönteni. T. barátom Horn erre ugyan azt jegyezte meg, hogy hiszen, ha csak ennyiben van a do­log, nagyon könnyű ezen segíteni; nem kell egyebet tenni, mint egy módosító törvényjavas­latot beadni a szolgálati idő meghosszabbításá­ról. De még ugyanazon ülésben igen helyesen történt az ő nyilatkozata ellenében azon ellen­vetés, hogy az igen is nagyon megfontolandó : vajon tanácsos volna-e a törvényhozás utján ilyen kényszereszközhöz nyúlni? Es én tökélete­sen elfogadom ezen ellenvetést, mert csakugyan megfontolandó: vajon ezélszerü és helyes volna e olyképen intézkedni, hogy például a honvéd­lovasságra és gyalogságra nézve föntartatnának mindazon kedvezmények, melyeket a törvény fölállított, ellenben a tüzérségre és műszaki csa­patokra nézve sokkal terhesebb és súlyosabb szolgálati viszonyok állapíttatnának meg? és itt kénytelen vagyok különösen kiemelni, hogy mi­dőn a tüzérség kiképeztetése tekintetéből a szol­gálati idő meghosszabbításáról volna szó, ez ko­rántsem történhetnék oly értelemben, mint ja­vasoltatott a honvédelmi miniszter által beadott egyik novelláris törvényjavaslatában, az altisztek kiképzésére nézve. A tüzérségnél okvetetlenül csak olyan szol­gálati föltételek megállapításáról lehetne szó, mint a melyek a rendes hadseregben fönállanak. Tehát ama javaslat a szolgálati időnek csak né­hány hónapra való kiterjesztéséről szól; ez utóbbi okvetlenül a szolgálati viszonynak évekig való kiterjesztéséről szólana. De vau t. ház! még egy másik fontos aka­dály, melyre ugy látom, hogy nem volt elég súly fektetve, t. i. az, hogy minden organisá­tornak, mielőtt valamely nagy mű előállitásá­hoz fog: okvetlenül számolnia kell mindazon tényezőkkel, mindazon elemekkel, melyek az organisatio tekintetében neki rendelkezésére állanak. S kérdem, t. ház! ha egy önálló tü­zérség fölállításáról van szó, honnét vegyük a szükséges kereteket, honnét vegyük a kellő kép­zettségű s kellő számú tiszteket? Már a gyalogság, a lovasság kiképzésénél fölmerül ezen nagy nehézség. Legyen szabad itt mellékesen Degré t. képviselőtársam ( tegnapi észrevételére egy megjegyzést tennem. 0 ugyan­is a gyalog és a lovas tisztek kiállítását illető­leg azt mondja : nagyon csodálkozik azon, hogy mi a tisztek hiányát emlegetjük, a midőn ő neki tudomása van arról, hogy annyi egyén folyamodott tiszti állomásért, és nem nyerte el. Engedje meg t. képviselő ur erre nézve megjegyeznem, hogy a keretrendszer szerint és a magyar honvédségnél is az egész tiszti lét­szám csak egy negyedrésze van úgynevezett tettleges állományban, mely rendes fizetéssel el van látva; legnagyobb része tehát, azaz 7<-e tartozik a tulajdonképi szabadságos állomány­ba; ezek fizetést nem húznak, és csak akkor

Next

/
Thumbnails
Contents