Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-297

36 297. országos ülés február 28. 1871. előfeltételből indultak ki; de a következményekre nézve merőben eltértek egymástól. Mindkét részről az kívántatik, hogy a honvédség minél harezképesebb legyen, a midőn a t. ellenzék ezen ezélt azáltal véli a legbiztosabban elérhetőnek, hogy magából a honvédség organismusából kívánja előállítani a tüzérséget és műszaki csapatokat. A kormány ellenkezőleg, a honvédgyalogság és lovasság szaporítására és alapos kiképzésére fekteti a fősúlyt, hogy — a mint t. barátom Szüllő Géza képviselő ur igen helyesen megjegyzé, — a honvédség mintegy kifogyhatlan támaszát képezze a rendes hadseregnek. A mi pedig a tüzérséget és a műszaki csapatokat illeti, azokra nézve a kormány olyképen kivánt intézkedni, hogy azok a szükséghez képest s megfelelő számban a rendes hadsereg állományából állitassanak a honvédség harczrendébe. A véleményeknek ezen eltérését, már első beszédében jelezte a kisebbségi véleménynek t. előadója, midőn kijelentette, hogy elvárja, mikép a kormány maga részéről szintén elő fogja adni okait. Ez t. ház, a múlt ülések folyamában meg történt, két izben a legalaposabban és legkimeritőbben, ugy, hogy tulajdonképen nekem nem maradt volna fön többé semmi mondanivaló; derűivel t. barátom b. Simonyi Lajos ur múltkori beszédében szíves volt rólam is megemlékezni, midőn, értesülése szerint azt állitá, hogy a t. Deákpárti eonferencziában talán szorultságból lettem volna kénytelen egy-némely argumentumot használni: azt hiszem a t. ház kegyes leend engem a fölösleges ismétlések vádja alól fölmenteni, ha állításaim bebizonyítására bátor vagyok némelyeket fölemlíteni, melyeket ott a kormány álláspontjának indokolására fölhoztam, — meg fogja engedni, hogy némety észrevételeket tegyek oly nyilatkozatokra, melyekre tudtommal még eddig ellenészrevételek nem tétettek. Ismételve ki volt emelve ezen oldalról, hogy a kormány a honvédség szervezését illetőleg támaszkodik azon törvényre, mely a véderő elemeit a hadseregből, hadi tengerészeiből, továbbá a honvégségből és a népfölkelésből alapította meg, és mely tőrvény határozottan azt rendeli, hogy a honvédség háború idején a hadsereg támogatására és a belvédelemre, békében kivételesen a belrend és biztonság föntartására is hivatva r van. És ha a tőrvény ezt világosan ugy rendeli; ugy hiszem, a komoly szándék, melyet a kormány a honvédségi intézmény fölkarolása és erélyes szervezése körül tanúsított: világosan arra mutat, hogy a kormány a törvény rendeletének mindenkép elegettenni kivan, hogy minden erejéből oda törekedett, miszerint oly állapotba helyezze a. honvédséget, hogy az nagy és szép hivatásának mindenkor elegettenni képes legyen. Ugy látszik, nem igy értelmezi a kérdést t. barátom, Várady Gábor képviselő ur. Idézett több szakaszt a törvényből, a melyekből nemcsak következtetni lehetne, de a melyek szerint a törvény végrehajtása szigorúan követeli, hogy a honvédség tüzérséggel és műszaki csapatokkal láttassák el. Ezen állítása oly határozott volt, miszerint megérdemli, hogy a törvénynek idézett §-ait megtekintsük, és ezt annyival inkább tegyük, mert a kisebbségi véleménynek indokolásában ugyanezen §-okra volt fektetve a fősuly. így nevezetesen a véderőről szóló törvény 12-ik §-a, ezt rendeli: „A honvédség összes számerejét a honvédkötelezettek száma határozza meg. A magyar korona országai egyelőre 82 zászlóalj gyalogságot s 32 század lovasságot állítanak föl. Az erre vonatkozó tüzetes intézkedések a honvédségi törvényben foglaltatnak." Ismét a honvédségről szóló törvény 6-ik §-a ezt mondja: „A magyar korona területén a honvédség egyelőre 78 zászlóalj gyalogságból és 28 huszár századból alakittatik, melyhez Horvát-Sziavonország 4 gyalog zászlóaljat és & lovas századot fog állítani. Háború idején a honvédség zászlóaljainak és lovas századainak e száma ő felsége jóváhagyásával és az országgyűlés beleegyezésével szaporítható. " Kétségtelen, t. ház, hogy az idézett §§-nak intézkedése ideiglenes; ez ideiglenességnek jelleme leginkább kitűnik e szóból : „egyelőre". De époly világos az is, hogy az intézkedés semmi másra nem vonatkozik, mint a fölállítandó gyalog zászlóaljak és lovas századoknak számára. Azonkívül semmi más intézkedés ezen paragrafusokban nem foglaltatik. Idéztetett ugyancsak a honvédségi törvény 9-ik §-a, a mely ezt mondja: „A létszámot a honvédzászlóaljak és lovasszázadoknak mind tiszti karára, mind legénységére nézve, és pedig a zászlóaljaknál egyes századaik szerint, béke idején is nyilván kell tartani. A tüzérségből a műszaki (technikai) csapatokból, az egészségügyi századból, a szekerészeiből, s a ruházati és élelmezési szakból a honvédséghez átlépő legénységről külön nyilvántartási jegyzék vezetendő." Tehát azt rendeli ezen paragrafus; hogy a tüzérségből, műszaki csapatokból, a honvédségbe átlépő katonákról külön nyilvántartási jegyzéket kell vezetni. — T. ház, egészen analóg ugyanilyen intézkedések foglaltatnak a porosz Landwehr statútumban és a franeziaországi garde nationaie mobilie statútumaiban; de ezen intézkedések aí