Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-305
305. országos llés mározln 9. 187!. 317 hanem legflöebb azt mutatja, hogy a rendszer uj levén, tán nem egészen, tökéletes, és igy bizonyos tekintetben javitást igényel. Kérem tehát az igen t. miniszter urat, ne rögtönözze ezen eddigi kezelésnek, mely még nagyon ifjú, nagyon rövid életű, megváltoztatását. Igen rósz hangulat támadna az országban, ha most oly kezelési rendszert, mely szívesen fogadtatott az országban,— különösen a szegényebb osztály által, — oly kezelési rendszert, mondom, tán hiányos statistikai adatok alapján, rögtönözve megváltoztatnának. Á mi pedig azon meghatalmazást illeti, melyet a pénzügyminiszter ur szándékozik kérni, mondván, hogy az egész kezelést más alapokra fektetve akarja átalakítani : engedje meg a t. miniszter ur, már most antieipando kimondanom, hogy ha ily meghatalmazást kérne : én részemről ezen meghatalmazást nem szavaznám meg. Meg mondom miért. 1-ször azért: mert az 1868: XI. t. ez. világosan intézkedik és oly nagy kört ad a miniszter urnák, hogy ezen kör keretén belől igen szabadon rendelkezhetik; 2-szór azért nem: mert ha a t. miniszter ur nem tartja elég nagynak azon kört, melyet részére a törvény kijelölt, nézetem szerint, nem ez az eljárás módja, hogy a törvény megváltoztatására meghatalmazást kérjen ; hanem az, hogy a szerzett és szerzendő adatok alapján, a miniszter ur a törvény megváltoztatása érdekéből javaslatot terjeszszen a ház elé. Mert törvényen nyugvó rendszer megváltoztatását, mely tán a törvénybe ütköznék, azt hiszem, nem volna alkotmányos dolog, meghatalmazás utján létesitni akarni. Ismételve kérem tehát a t. miniszter urat: szerezzen magának bővebb, alapos statistikai adatokat, tanulmányozza a kérdést, és ne rögtönözze azon rendszer megváltoztatását, mely az egész országban visszhangra talált; és ha miadezek daczára a miniszter ur azon meggyőződésre jutna, hogy ezen rendszer az állam és a honpolgárok érdekeinek megfelelőleg nem lenne föntartható : méltóztassék annak idejében törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé. (Helyeslés bal felől.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: A képviselő ur előadásával legnagyobb részben egyetértek én is. Midőn a pénzügyi bizottságban ezen kijelentést tettem, azért tevém, mert az előbbi év eredménye alapján, — mert csak részben volt előterjesztve az uj rendszerre fektetett eljárásnak eredménye, — az előirányzott összeget oly nagynak láttam, hogy a sójövedék kezelésének jelenleg fönálló rendszerét megnyugvással, részemről, tovább fentarthatónak nem találtam. Az 1870-ik évről beérkezett kezelési eredmények azon időben olyanoknak mutatkoztak ugyanis, hogy kötelességemet véltem volna elmulasztani, ha megjegyzés nélkül hagytam volna az előirányzatnak azon tételét, mely az amaz alapon eszközölt tételekre volt fektetve. Azonban teljes megnyugvással mondhatom, hogy azon statistikai kimutatások, melyelvet nyertem, kedvezőbbek. Mert habár megengedem, hogy a rendszer kevósbbé tökéletes, de kevésbbé tökéletes rendszer is jobbá lesz idővel, ha beéli magát az életbe : tehát először azért, mert beélfce magát; másodszor azért, mert az őszi és téli hónapok nagyobb só fogyasztással járnak, s e tekintetben a kulömbözet ez évben nagy volt. Az előbbi hónapokban az emberek sokkal kevésbbé láthatták el magukat sóval, mint más években rendesen szokták. A különbözet ez évben, ismétlem, a nyári és téli hónapok között sokkal tetemesebb, mint máskor szokott lenni. Magam is meg levén győződve, hogy e rendszert, habár némileg aggályosnak bizonyul is, habár kötelességem is volt ez aggálynak kifejezést adni: de e rendszert most elitélni véglegesen, hiba lenne, mielőtt hoszabb tapasztalások eredményei nem állanak előttünk. Eu tehát csak odáig mentem, hogy érintettem, miszerint itt aggályos tünemények vannak, s esetleg, ha a szükség kívánná, megfelelő előterjesztést fognék a t. ház elé hozni. A mennyiben azon bajok olyan természetűek lennének, melyeknek megváltoztatása tőrvény keretén belől nem volna lehetséges, igen természetes, hogy törvényjavaslat lenne ez előterjesztés : mennyiben pedig olyanok lennének, hogy a tőrvény keretén belől is lehetséges lenne az orvoslás : akkor a magam emberségéből eszközölném. (Helyeslés jobb felől.) Nézetem az, hogy a felhatalmazásnak mindenesetre törvényjavaslat formájában kell eszközöltetni. És hogy erre eventualiter szükség lesz, annak bebizonyításául és a t. ház tájékozásául csak egy-két pontot akarok érinteni. A sóról hozott törvény egyik szakaszában többek között az foglaltatik, hogy a bányaárakhoz hozzáadattak az akkori szállítási árak, mikor a törvény hozatott. Ez két szempontból helytelen. Egyből azért, mert minden sóraktárra nézve nem lehet keresztülvinni,— miután sokkal több sóraktárunk van jelenleg, mint volt akkor ; — de helytelen a korábban létezett rakták rákra nézve is : mert a velünk versenyző kereskedő, a bányaárhoz a mostani szállítási árakat adja, melyek kisebbek az egykoriaknál, nekem pedig törvény szerint akkori árakat kell hozzáadnom, és igy nem birok vele versenyezni. 0 meglehet, most már vasúton szállitván, leszál-