Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-305
318 305. országos öte» márczius 9. 1871. litja az árt 80 krra, nekem egy frtot kell hozzá adnom. És ily árak mellett az én sóraktáraimból nem fog kelni a só. Ha a magánvállalkozás nem zsákmányolja ki azon rést, azon előnyt, melyet neki a törvény nyújt, én nem fogom a törvényhozást terhelni ; de ha kizsákmányolja, kénytelen leszek a baj orvoslását keresni, és az emiitett fölhatalmazást kérni. Ha azonban ez utóbbi körülmény nem áll be, nem fogom a ház beesés idejét igénybe venni. Egyébiránt, a mint a dolgok jelenleg állanak: én a költségvetésben előterjesztettekre nézve felelősséget merek vállalni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház % (Elfogadjuk! Elfogadtatott. Majláth István jegyző (olvas) .- Államvagyon : Fedezet: 24.564,171. frt Szükséglet: 2 0.007,259 frt. Széll Kálmán előadó {olvas): Államvagyon. Államjószágok. Fedezetül felvétetik 187l-re 5.155,995 frt, 1870-re felvétetett 3.888,300 frt. Szükséglet 1871-re 2.528,282 frt, 1870-re 1.736,800. frt. E szerint tiszta bevétel 1871-re 2.627,713. 1870-re 2.151,500 frt, 1871-re a tiszta bevétel többlete 476,213 frt. E többletből azonban 146,004 frt esik a bányauradalmak tiszta jövedelmére, mert ezen uradalmak 1870-ben a bányászatnál, 1871-re pedig attól elválasztva e helyütt fordulnak elő. A tiszta jövedelem többlete tehát 1870-hez képest e szerint 329,209 frtot tüntet elő, mert 1871-re a kincstári és koronái uradalmaknál— a bányauradalmakat itt számításonkivül hagyva — előirányozva van: bevétel 4.395,545 frt kiadás 1.91 3,833 „ tiszta jöv. 2.481,711 frt holott 1870-re tiszta jövedelem csak 2.151,162 frt, tehát kerekszámban 330,000 írttal kevesebb volt felvéve. Ezen örvendetes haladást tanúsító jövedelememelkedés a kincstári uradalmaknál mutatkozik, a hol nagyobb összegeket igénybe vevő befektetések daczára is, nagyrészt kedvezőbb bérszerződések biztosítása mellett, sikerült a tiszta jövedelem emelkedését eszközölni. Ezen emelkedés különösen a következő jószágoknál állott be: többek közt a pécskai uradalom bevétele tavaly 703,000 frt, az idén 863,000 írttal van előirányozva; az unghvári jószágok jövedelme 30,000 írttal növekedett, a beeskereki emelkedett 45,000 frttal, a dentai 52,000 frttal. Nem ily arányban növekedett természetesen a többieknek jövedelme is; az elősoroltak fénypontjait képezik a kincstári és korona jószágok rovatának, de mindenesetre örvendetes e jelenség. Az emelkedés, hasonlítva a tiszta jövedelemhez, körülbelöl 14%-ot mutat fel; már pedig a jószág jövedelmében egy évben 14%-nyi emelkedés mindeaesetre nagy haladás. Igaz, hogy a bérhátrálék fejében is némely birtokoknál nagyobb összegek vannak előirányozva, igy a pécskai, a dentai uradalomnál a bérhátrálék körülbelöl 10%-ot tesz ki, s ez minden esetre tekintetbe veendő. De ha ezt levonjuk is, s csak a valóságos tiszta jövedelmet tekintjük, még akkor is átalában 10%-nyi emelkedést fog kimutatni a számítás, a mi tagadhatlanul szép haladásnak mondható. Mindezeknél fogva, a bizottság a következő rovatok változatlan tótelekben való megszavazását ajánlja: I. Kincstári uradalmak : bevétel .... 3.887.640 irt szükséglet . . . 1.604,150 „ II. Koronajószágok : bevétel .... 507,904 frt szükséglet . . . 309,383 „ III. Bányauradalmak ; bevétel .... 770,451 frt szükséglet . . . 614,449 „ Ajánlom a t. háznak ezen összegek megszavazását. Tisza Kálmán: T. ház! A t. előadó ur hangsúlyozta azt, hogy az állambirtokok bevételeinél 10%-nyi emelkedés mutatkozik. Én ezt örömmel veszem, de hogy megítélhesse az ember mégis, hoery ezen eredmény mennyiben kielégítő vagy mennyiben nem, azt is kell tudni, hogy mi volt a kiindulási pont, melylyel szemben a 10%-nyi emelkedés beállott. Mert ha az azelőtti jövedelem nagyon csekély volt — vegyük fel, hogy például az értéknek 1 % volt — akkor a 10%-nyi emelkedésnél lesz a jövedelem, l 3 Áo%-ja a valóságos értéknek. Ez pedig aztán még nem valami nagyon kedvező és örvendetes jelenség. Különben én helyesnek tartom azt, hogy az államjavak addig, mig meg vannak: haszonbérletileg kezeltessenek —kivéve mindenesetre az erdőségeket; — helyesnek tartom még azt is, hogy a haszonbéri szerződések ne 3 — 4 évre, hanem hosszasabb időre köttessenek: mert csak akkor lehet reménység ahoz^ hogy a haszonbérlők által a jószágoknak belértéke nem fogyasztatik, nem emésztetik. De természetes, hogy tekintve kivált hazai viszonyainkat is, midőn tudjuk, hogy minálunk még vasutak létesítése és más közlekedési eszközök szaporítása, és egyéb hasonló in-