Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-304

304. orszíros Ölés márczius 8. 1871. 281 kintettel a már elfogadott tőrvényhatósági és az osztályok tárgyalása alatt levő községi törvényre ne lehessen javaslatot késziteni; mert ha az megtörtént, hogy tekintettel ezen részint már elfogadott, részint a tárgyalás utolsó stádiumába jutott törvényekre javaslat készül: remélhetőleg már a jövő évi budgetnél az adókezelés megváltoztatott módja szerint lehetend intézkedni ; mig ellenben, ha a javaslatkészités nem történik meg: akkor természetes, hogy egy-két évet vesztünk el. Ezen általam fölhozott okoknál fogva tehát azt ajánlom, hogy a 353 ezer és nem tudom hány frt — az apróbb számokat elhagyom, melylyel az adóhivatalnokok fizetéseinek ezimén több ajanltatik a pénzügyi bizottság által, mint a múlt évben volt: csak mint pótlék szavaztassák meg ezen évre, nem pedig mint rendszeresített fizetés adassék. Azonkívül méltóztassanak kimondani, hogy a direet adó behajtása és kezelése iránti eljárás tekinoetéből még múlt évi deezember hóban beadott határozati javaslatom a budget-tárgyalás befejezése után napirendre tűzessék. {Helyeslés bal oldalon.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : Az előttem szólott t. képviselő urnák nézetei különösen két kérdés körül csoportosulnak. Az egyik a kért fizetésfölemelés mimódoni megajánlása, a másik határozati javaslatának tárgyalásra leendő kitüzetése. Tekintve az elsőt, ón azt hiszem ; nem fogok csalatkozni, ha azt mondom, hogy a kérdéses fizetés-javitás az előzött tárgyalások alkalmával a t. ház által már el lett fogadva, és pedig el lett fogadva nem mint pótlék, hanem mint rendszeresített fizetés. Azt gondolom, hogy azon kívánalom, melyet a tisztelt képviselő ur jelenleg tolmácsol, a t. ház elfogadott határozatával ellenkezik; mert nem arról volt szó, hogy fizetési pótlék nyújtassák, hanem arról, hogy a fizetés-javitás elfogadtatik-e, vagy nem ? és ez a képviselőház által: elfogadva lévén elvégzett dolog. De azonfölül én nem is hiszem, hogy indítványának elfogadása jelentékeny előnynyel járna; mert miről van szó ? Arról, — e's a budget-törvóny egyebet nem is tehet, — hogy meghatároztalak: hogy ennyi és ennyi állomást tölthet be a miniszter, és ennyivel meg ennyivel honorálhatja az ezen állomásokat betöltő hivatalnokokat. Arról, hogy kell is azokat betölteni: arról a budgeu-törvényben véleményem szerint, nincsen sző. Mindig előirányoztatnak ugyan az illető állomások ; de ha egyes esetbea föltétlenül szükségesnek nem mutatkozik az egyik vagy a másik positiv betöltése : akkor — mint eddigi kezelésünk mutatta — az adott fölhatalKÉP. H, NAPLÓ 18f!j XIV, mázassal a minisztérium nem is élt, nem töltötte be az állomást. Es én minden tartózkodás nélkül kimondom: hogy daczára annak, hogy meg lesz talán szavazva az adópénztárnokok, az ellenőrök, a hivataltisztek számára a fizetés-fölemelés, minden egyes esetben, a melyben bebizonyul hogy kevesebbel megérem : nem érzem magamat följogosítva mindezen állomásokat betölteni, kevesebbet fogok kinevezni és — tekintettel az előttünk álló organisatióra — ha jelentékeny kár nélkül történhetik — függőben fogom tartani egyik vagy a másik állomást, és eszerint egyik és a másik állomás fizetési összegét meg fogom takaritani. Ez az, a mit tenni fogok. Én nem ugy szándékoztam kérni az adóhivatali tisztviselők részére a fizetés-fölemelést, hogy ez egyszersmind azok irányában a kötelezettséget involválja. A most már hivatalban levő tisztviselőknek szerzett joguk van ahoz a fizetéshez, a mi a decretumnkban van. A budget-törvény nekem jogot acl egy bizonyos maximumig elmenni, de nem kötelez. Én az érdem és munka szerint fogom emelni az illetők fizetését, vagy föl nem emelni. Ha másképen gondolja a tisztelt képviselő ur, és azt gondolja, hogy már ezzel a fölhatalmazással a tisztviselőnek szerzett jogává válik, hogy abban a magasabb fizetés mindenesetre meg is legyen, ez más; de az eddigi gj-akorlat nem volt ilyen. Például, ki volt mindig mutatva, például harmincznak ennyi, negyvennek ennyi, ötvennek ennyi kívántatik fizetés fejében, sokszor azonban tettleg a felső fokozatban a harmincz, negyven vagy ötven helyett kevesebb, az utolsó fokozatban pedig több jött, a mint azt részint az időnkinfci munka és annak halmozottsága, részint az illető egyének érdemessége és arra valósága hozza magával. Azt gondolom, hogy ezáltal a meghatalmazás által, — mert én csak annak tartom — nincs koczkáztatva az, a minek koczkáztatásától a képviselő ur félni látszik. A mi illeti a másik kérdést : hogy miért ne lehetne megtenni a javaslatot az adóhivatalok szervezése iránt, miután a törvényhatósági törvény már megalkottatott ? a községi törvény pedig csaknem a tárgyalás végstádiumában van? erre nézve én is azt mondom; hogy lehet; hanem mindig azon suppositio alapján, hogy a községi törvény csakugyan ugy lesz elfogadva, mint várjuk; mert az, hogy a községi törvény a központi bizottságon már keresztül ment, nem elég biztosíték a végrehajtásra nézve. Elismerem, hogy mihelyt a törvény megvan, annak alapján lehet javaslatot készíteni : mert akkor már az összehasonlitás lehetővé vált. 36