Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-304

274 304. országos ülés márczius 8. 1871. A harmadik példa a diósgyőri vasgyár, {Halljuk!) melyre 1 millió, mások szerint másfél millió adatott ki. Ezen vasgyárnak épitése ellen kellő időben, döntő körökben fölszólaltam, és előadtam a lét-föltételek hiányait. Fölszólalásom azonban elhangzott és ismét a techniea logicája ellen fölépíttetett a gyár, mielőtt a létföltételekről gondoskodva lett volna; mint az 1870-ik évi költségvetésből látjuk, itt utólagosan vaskő vagyis vasórez föltárására 100 ezer frt van megszavazva; a jelen költségvetés szerint pedig az üzleti több kiadás ugyanazzal van indokolva. Hiányzik hát a lét első föltétele, hiányzik a másik is, és ez a kőszénnek rósz mivoltában rejlik, mert a mint hallottam, jelenleg Salgó-Tarjánból 300,000 mázsa kőszén vásároltatott a diósgyőri vasgyár számára, miután az ottanival a vas nem hegithető. Es a mi ennél is fontosabb: a diósgyőri vasgyár a kassa-oderbergi vasút számára síneket szállítani vállalkozott ; ezen vállalatnak azonban meg nem felelhet, miután a sineket kiállítani nem képes és kénytelen azokat most idegenektől, belgáktól, áldozattal megvásárolni, melyek a hazai ipar emelésére hazai gyárakból voltak kiállitandók. Szomorú, hogy ilyesmi országos szakosztályunk felügyelete alatt történhetik, de szomorúbb az, hogy az ily ügyben történő felszólalások roszul fogadtatnak. Remélem azonban, hogy az ilyesminek ideje lejárt és hiszem, hogy a költségvetések kellő időben meghányatni, és csak azután fognak elfogadtatni, ha azok minden tekintetben megfelelőknek találtatnak Ezek után a költségvetést részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : T. ház ! Egy pár megjegyzést kívánok tenni az imént mondottakra. (Halljuk!) Mindenek előtt megjegyzem, hogy a bányászatnak a jelen évi költségvetési előirányzatban van három külön rovata. Miután tehát igy áll a dolog, igen szépen el lehet mondani mindezt ezen rovatoknál, és miután ezen dolog mind a három külön rovatnál előjön : én akkor kötelességemnek fogom tartani a fölhozandókra észrevételeimet elmondani. Hanem, ha most az átalános vitánál minden ezimnek minden rovatát egyenkint föl akarjuk hozni, akkor nem tudom, hogyan tartsunk részletes tárgyalást. Ennélfogva ezt most mellőzve, arra kérem a t. képviselő urat, legyen türelemmel, mig majd e rovatra rájövünk és akkor fölvilágositásaimat megteszem. (Helyeslés.) Móricz Pál: T. ház! Előttem szólott t. képviselőtársaim igen megkönnyítették a választ ós határozati javadatomnak védelmét. Bujanovics Sándor t. képviselőtársam, midőn nekem válaszolt: a szavakba kapaszkodott ; de a tényt nem czáfolta meg, mert ha a delegatio megszavazta azon költséget, melynek fődözósóről az országnak kell gondoskodni: akkor megszavazta azon 12 millió kölcsönt is, amely ezen czélra föl lett véve. Az igen t. pénzügyminiszter ur igazságot adott nekem, midőn azt mondotta : olyan papírok adattak zálogba, amelyek mindkét félt közösen illetik. Ez épen az, a mit én mondtam: hogy ebbe a másik miniszternek is bele kellett egyeznie, vagyis — a mint én mondám — közös gschaftet csináltak. Tehát ő sem czáfolt meg nézetem szerint, hanem csak fölvilágosította, bebizonyította, a mit én mondtam. Széll Kálmán és Simonyi Ernő t. képviselőtársaimnak is tökéletesen igazságuk van: mert az különbséget nem tesz, hogy Széll Kálmán t. képviselőtársam ezen összegekből levont némelyeket, amelyek levonandók voltak, mert ezen esetben másképen fog állani a szánitás; de azért Simonyi t. képviselőtársamnak is igaza van, mert azon tételek csakugyan ugy állanak, a pénzügyminiszter előterjesztése szerint, a mint a t. képviselő ur mondotta. A különbség csak az, hogy Széll Kálmán képviselőtársam levonván a levonandókat, megváltoztak a számok. Igaza van Simonyi Ernő t, képviselőtársamnak abban is, hogy ha az államjavak eladatni szándékoltatnak, akkor erről törvényjavaslatot kell terjeszteni a ház elé, nem pedig ugy per tangentem e dolgot elvégezni. Én nem vitatom ennek helytelenségét; én is eladnám az államjavakat, ha pénzügyminiszter volnék : mert ellenőrizhetien jövedelem nélküli dolgokat kellőleg kell értékesíteni, ha lehet. De igazsága van Simonyi képviselő urnák, hogy ott, hol nagy bevételekről, hol eladásról van szó: törvényjavaslat utján kell intézkedni. Nem akartam ezen dolgot fölemlíteni; de miután tisztelt képviselőtársam, igen helyesen, fölemlítette, kénytelen vagyok azokat helyeselni. Amit a miniszter ur az adóreformról méltóztatott mondani: abban a miniszter urnák igaza van; csakhogy — méltóztassék megengedni — azzal a különbséggel, hogy sokkal több túlterhelt vidéke van az országnak és csak elvétve akad hely az országban, mely nemcsak hogy adóval nincs túlterhelve, nemcsak hogy a maga mértékében nincs megadóztatva: de alig van megadóztatva. Ily helyek oly csekély számmal vannak, s hogyha a miniszter ur igazságosan akarja elosztani az adót, ha le fogja egyik helyről emelni és el fogja az egészre osztani, nemcsak azokra, kik kevésbbé vaunak megterhelve, hanem mindnyájunkra : akkor az adóreformban alig lesz kő-