Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-304

304. országos Ölés márczius 8. 1871. 275 szönet, mert a terheltetes már ott is nagy, a hol könnyebbeknek látszanak a terhek. Megen­gedem, hogy az alföld némely vidékein jó évek­ben, jó életárak mellett könnyű fizetni az adót ; de ha fölveszszük azon vidék mellékes calamitá­sait, a munka hiányát, a kéz drágaságát, a szál­litási eszközök hiányát, hogy, ugy szólván, egész télen át mozdulni sem lehet : az adók sokkal nagyobbak, sokkal súlyosabbak, mint első tekin­tetre látszik. Ami a reformot magát illeti, hogy a mi­niszter ur e tekintetben már tett lépést, mert a eataszter iránt javaslatot tett': ezt elismertem; de bocsásson meg a miniszter ur, ha mégis azt mondom, hogy ez sokkal nagyobb munka, sokkal több időt vesz igénybe, — mig az összes törvény­hozás hozzájárul mindazon javaslatokhoz, melye­ket a miniszter ur előterjesztett, — hogysem az ország addig várakozhatnék. Méltóztatott a miniszter ur Simonyi Ernő nek azt mondani, hogy szívesen fogja venni, ha a minisztériumok költségvetésének egyes tételei­nél speeificus adatokat fog a megtakarítás mód­jára nézve szolgáltatni. Méltóztassék megengedni, de ez nem az ellenzék föladata. Hogyan tudjuk mi, melyik bureauban mily szorgalommal járnak el a tisztviselők dolgaikban, és nincs-e ott va­lami, amiben megtakarítást lehetne eszközölni ? Pedig méltóztassék nekem megengedni, hogy annyi hivatalnok közt lehetetlen, hogy egy ügyes ember állván a minisztérium elén, valami meg­takarításokat ne tehessen. Különben mi javaslat­tal is állottunk elő e tekintetben, midőn az in­eompatibilitás törvényt terjesztettük elő. Két ember nem vihet két különböző foglalatosságot, és most önök fölemelték a két hivatallal biró egyének szálláspénzét is, kik pedig vagy itt, vagy ott elhanyagolják teendőjüket. Méltóztassék a minisztérium javaslatainkhoz járulni akkor, mi­dőn speciális adatokkal állunk elő, ne pedig ben­nünket leszavazni. Ilyen volt a pensiók kérdése is, hol ismét mi voltunk, a kik tetemes megtaka­rítást akartuiik eszközölni : de nem fogadták el. Akkor azt mondta a miniszter ur, hogy kicsioy­ben nem fogadja el az ily megtakarításokat, ha­nem nagyban el fogja fogadni. Örvendeni fogok rajta, de kételkedem benne. Méltóztatott a miniszter ur beszédében áta­lában elfogadni azokat, amiket én mondtam; de specifice határozati javaslatomra nem terjeszke­dett ki. Én ezt örvendetes tudomásul veszem. Sajátképen a határozati javaslatban egy betű sincs, ami a minisztérium ellen szólna; nincs abban semmi egyéb, minthogy az ingó állam­vagyonról. miután a iékvőségekről kimutatással már birunk : kimutatás készíttessék. En ismerem az erre vonatkozó s már létező kimutatást, de az a most meglevő állapotot tünteti föl. De én azt is akarom, hogy azon állapot is, melyben azokat átvettük az önkényes kormánytól, szembe állítva, viszonyítva, összehasonlítva legyen a je­lenlegi állapottal; azt pedig tagadom, hogy ilyen kimutatás létezzék. Ami pedig a határozati javaslat második részét illeti; miután épen a miniszter ur méltóz­tatott mondani, hogy javaslattal álljunk elő: méltóztassék azt elfogadni, és méltóztassék ben­nünket aziránt fölvilágosítani, nem lehetne-e az ügyrendet egyszerűsíteni 1 nem lehetne-e néhol a hivatalnokokat kevesbíteni 1 nem lehetne-e a fog­lalkozást a munkafölosztás elvéhez képest czél­szerübben fölosztani ? Ha a miniszter ur ezt meg­teszi : akkor könnyű lesz nekünk azon fölhivásá­nak elegettenni, melyet a miniszter ur hozzánk intézett. Ajánlom határozati javaslatomat elfo­gadás végett. (Helyeslés bal felől) Majláth István jegyző (olvassa Mó­ricz Pál határozati javaslatát.) Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter : T. ház! En a határozati javaslatot elég fontosnak tartom arra, — hogy így rög­tön nemcsak elvileg, hanem a formálázásra nézve is ne fogadtassák el, hanem annak nemcsak elvi hordereje, de ismétlem, szövegezése is tüzetes előtanácskozás tárgyává tétessék ; s miután fi­nancziális kérdéseket foglal magában, talán jó lesz a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Csak egy okot mondok, hogy miért? de, van több is, mely első hallásra föltűnt előttem. A határozati javaslat első része kizárólag az ingó államvagyonra van irányozva; a képvi­selő ur ismerni akarja azon állapotot, melyben az volt, midőn a magyar kormányzat inaugu­rálva lőn, hogy a kormánynak azóta való mű­ködésének eredményét megítélhesse. De ez határo­zott összefüggésben van az ingatlan államvagyon nal : Ha pl.az mutatkoznék, hogy az ingóvagyon fogyott: meglehet, hogy ugyanannyi szaporodást lehet kimutatni ingatlanoknál s azért, ha valaki csak annyit tud, hogy az ingó vagyon 4 — 5 millóval fogyott: az még semmit sem tud; mert meglehet, hogy ezen összeg átváltozott ingatlanra, a mi által az ingatlan vagyonértéke szaporodott. Ez tehát hézagos vohm, a czélt tekintve ezt pótolni kell, de hogy minő szövegezés pó­tolhatná: azt e perczben nem mondhatom meg; de a pénzügyi bizottság tanácskozásának tár­gyává téve, ez bizonyosan fog oly szövegezést ta­lálni , melyben ezen czélnak is eleget lehet tenni. A mi határozati javaslatának 2-ik részét il­leti, abban én a határidőt tartom korainak. Meg vagyok győződve, hogy azon munkát el kell készíteni; de arról is meg vagyok győződve, hogy azon munkát nem lehet elkészíteni addig : mig 35*

Next

/
Thumbnails
Contents