Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-303
303 országos ülés márczius 7. 1871 251 töltény-lőszerrel elláttathassék; az én fölfogásom szerint szükséges volna egy gyárt fölállítani, és pedig az ország szivében, hogy a lehető legkésőbbi időpontban is lehessen, háború idején hozzáférhetnünk. Szükséges volna azonban ezen gyárat akként szervezni, hogy minden eshetőség közt czéljainak megfeleljen; nevezetesen, az én fölfogásom szerint kellene azon gyárnak mindazon alkatrészek előállítására képesnek lennie, melyek töltények előállítására szükségesek : kellene tehát azonkívül, hogy a lőport a kormány neki szolgáltassa, minden egyéb készletet is előállítania, a mire a fősúlyt fektetem, hogy a rézlemez anyagot is, a réz-pléhet előállítsa s illetőleg a nyers rézlemez anyagot egyszersmind itt fölhasználható aSakba öntse s hengerelje. Én részemről e körülményre igen nagy súlyt fektetek ; mert nem képzelhetem el, hogy szükség esetében a töltény-gyár ezéljának megfelelhessen, ha vagy igen nagy készlete nincs nyers töltény-anyagokból, melyek nélkül töltényt csinálni nem lehet, vagy pedig ha nincs hengerdéje, hol a nyers anyagot rögtön ugy appretirozhassa, hogy töltények készítésére fölhasznált athassék. E kettő nélkül nem vagyok képes megnyugtatást lelni az iránt, hogy a töltény-gyár a czélnak, melyre hivatva van, meg fog felelni. Azért tartam szükségesnek ezt fölhozni, mert tudtommal azon szerződés, mely köttetett, s melyről az igen t. államtitkár urnák bizonynyal van tudomása, ellenkezőket foglal magában. {Zaj.) Bátor vagyok fölkérni a t. államtitkár urat, legyen szíves figyelemmel meghallgatni szavaimat, miután fölvilágosítást kérek tőle az iránt: mit foglal magában e szerződés? Tudtommal ezen, a múlt nyáron létrejött szerződés a következő főpontokat foglalja magában: 24 millió töltény előállítási képesség követeltetik a gyártól, és ki van jelentve az, hogy minden alkatrésznek a gyárban kell készíttetni, ép annak kivételével, a mi fő: a pléh. a rézlemezek kivételével. Tehát ha ezen szerződés hajtatnék végre, nem lenne annyi nyers anyagunk, mely nélkül biztosítva nem vagyunk, hogy a kellő időben a szükséges töltények elkészülhessenek. Ha tehát ama szerződés azon alapra van fektetve, és ha nem ezen szerződés, hanem egy aj hajtatnék végre: akkor ezt különösen ajánlom a kormány figyelmébe, hogy gazdálkodjunk menynyire csak lehet, hogy rendezzük be a gyárt bizonyos év alatt, bizonyos mennyiségű töltények előállithatására; hanem készletet ne csináljunk, Ezt én igen káros gazdálkodásnak tartanám; mert a szerződés értelmében 8 millió töltény előállítása van kikötve az első évre, és ezután évenkint 4 millió; holott azt tartanám szükségesnek hogy készíttessen az állam 24- milliónyi készletet, melybe egy fél vagy 1 millió frtot fogaa fektetni, és azután évről évre a rendes szükségletet készíttesse újra, ugy hogy ha háború lep meg : ne legyünk kénytelenek a gyárt arra kényszeríteni, hogy akkor legnagyobb erőfeszítéssel dolgozzék, a mely megfeszített működést úgyis megakadályozhat egyéb körülmény, az: hogy például nincsen elegendő réz, vagy hogy rezet kapni nem lehet sehol. Ezen szerződésben még egy pont van, mely szintén elvben roszalandó. Én mindig fölemlítem, hogy nem tudom, hogy azon szerződés fog-e végrehajtatni; de hogy ilynemű szerződés létezett, azt tudom; és igy any| nyit állithatok, hogy a múlt nyáron az emiitett I irányban indult meg a kormány. Abban azon | hiány van, hogy nincsen föntartva a kormányI nak azon joga, hogy ha a gyár azon szerződés föltételeit meg nem tartaná : a kormány jogosítva legyen a gyárt magához váltani. Ezt én oly, annyira fontosnak tartom, hogy igazán csodálom, hogy a t. kormányban azok, kik befolytak a szerződés megkötésére : erről megfeledkeztek: mert az államot a cautio nem biztosithatja, —• mert hiszen a cautióval még lőni nem lehet — sem egyéb repressaliák nem biztositjáit, hogy arra az esetre, ha a szerződés föltételei • nem tartatnak meg, és ennélfogva az államnak szükség perezében még nincsen tölténye. Egy oly gyámokkal szemben, ki kötelességét nem teljesítette, helyes eljárás, csak oly clausulának a szerződésbe való fölvétele lenne, hogy akkor jogosítva legyen az állam — természetesen kárpótlás mellett — a gyárt magához váltani. Volt ugyan egy pont a szerződésben, mely a gyár magához váltását kötötte ki; de csak azon esetben, hogy ha elhal a gyáros és örökösei, s igy á szerződésnek nem volnának képesek megfelelni. De az nem kielégítő elővigyázat; hanem szükséges, hogy mindenesetre legyen azon elausula benne, hogy ha a gyámok a szerződés föltételeit nem teljesíti, tartozzék a gyárat az államnak átadni, hogy az államnak kész gyára legyen, nehogy megint évekig kelljen várni, amig az uj gyár elkészül. Ezen hiányokkal szemben, melyek, mint báj tor voltam megemlíteni, egy szerződésben, — { mely létezik vagy létezett, habár végrehajtva ! nincs — benfoglaltatnak, szerintem a honvédség | harczképessége csorbát szenvedne : a mennyiben ] nem birna az állam és a honvédség azon garantiával, hogy a szükséges töltényeket bírni fogja. Bátor vagyok a t. honvédelmi miniszter úrhoz és államtitkár urhoz, a ki kegyes volt előadásomat meghallgatni, egyelőre fölvilágositás nyerés czéljából I azon kérdést intézni, ha áll-e az, hogy a kor32*