Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-303
303. országos Giés márczius 7.1871, 237 Várady Gábor: Ki mondta? Pulszky Ágoston: Ezt én mondom most. (Bal felől derültség.) De az mondatott, igenis, és mondta a t. előttem szólott képviselő ur is, ha emlékezni méltóztatik szavaira, hogy kívánatos, miszerint az előléptetési szabályok egyátalában ne állapíttassanak meg; de azután első sorban azon kívánalmat fejezte ki: miként akar egy előléptetési szabályt megállapítani. (Tagadás bal felől.) Ha így van-e vagy seml én nem tudom, de én legalább igy értettem. (Bal felől fölkiáltások : ellenkezőleg mondta.) Kiterjeszkedett azonfölül, a/.on képviselő ur amaz arányra, mely a keretek és a tisztek létszáma közt létezik. így számokat idézett, számokat idézett Svajcz és Amerikából. Nem akarom vitatni, hogy mennyire helyesek vagy nem helyesek azon példák, melyeket az előbb idézett, és mennyire volt helyes Amerika példájára hivatkozni. Igaz, hogy Amerika óriási háborút viselt, de kivdl? saját maga más felével; óriási háborút viselt, de e háború első felében vereséget és veszteséget szenvedett mindaddig : mig a tisztek maga azon háború által ki nem lettek képezve ugy, hogy a diadalt kivívhatták. Nem tudom, hogy Magyarországot illetőleg, mennyiben lehet Svajezra hivatkozni, melynek ellensége nincs, de nem is lehet, mert Svajez semlegessége európai szerződések által van garantirozva; azon hadseregre hivatkozom, melynek legfőbb feladata az lehet, hogy a környéken levő idegen háborúskodó csapatok berontásátólésa neutralitás ilyetén megsértésétől óvja meg területét, de mely tényleges hadi szolgálatot soha nem tehet. Mindezeket nem vitatom, csak Angliára akarom figyelmét felhívni. Azt mondja képviselő ur, hogy Anglia békében tart 120,000 embert, s ez erőt háború idején 900 ezerre emelheti. De hiszen épen Anglia az, hol mindennap panaszkodnak, hogy alig képesek a tisztek számát előteremteni, és alkalmas tisztek egyátalában nincsenek, kivévén a rendes csapatoknál, hol a legújabb előterjesztések szerint, melyek Anglia parlamentja előtt feküsznek, a véderő teljes száma 427 ezerre rúghat legfőlebb, oda számítva a rendes katonaságot, oda számítva a militiát, oda számítva a népfelkelést is; hol az önkénteseknél egyetlenegy rendes akadémiában kiképzett tiszt sincs, hol az ujabbi hadgyakorlatnál az önkéntesek szervezete a legtökéletlenebbnek bizonyult eddig. Szó volt még az ordre de bataille-ról; de itt ismét fölmerült azon tévedés, melylyel az első honvédségi vitánál találkoztunk: azon állítás, tíogy a csata hevében a honvéd nem kérhet ágyút a rendes seregtől. De hiszen ege'szen más az ordre de bataille, mint a csata-felállítás. Természetes, hogy a strategikus hadfelállitás, hogy a taktikus csatakészültség egészen különbözik az ordre de bataille-től békében; mert az ordre de bataille békében a csapatok elhelyezését és mikénti beosztását jelenti: ez pedig igen fontos lehet azért, hogy háború esetén a mozgósítás minél előbb megtörténhessék, s hogy azon csapatok, melyek békében együtt vannak, háborúban is együtt maradjanak ; de a strategikus felállításra, a csata taktikai rendezésére semminemű befolyással nincs és nem is lehet. (Mozgás bal felől. Fölkiáltások: Nem értjük!) Sajnálom, de ez rendes katonai elv. A mi a rokkant honvédek nyugalmazását illeti: e tekintetben 4 esztendő óta foly már a vita, négy esztendő óta hozatnak fel az érvek a p tulsó oldalról, hozatnak elő innen. Megengedjen tehát a t. képviselő ur, ha azt hiszem, hogy épen nem cselekszünk a dolog teljes tudata nélkül, ha követjük azon példát, melyet a miniszterelnök elénk szabott a tavalyi ülésszakban,' és ha a honvédek segélyezését magánúton igen, de országos utón nem akarjak eszközölni; ha tehát most is ragaszkodunk ezen határozatunkhoz ugy, mint ragaszkodtunk tavaly, és ha. azt hiszszük, hogy e miatt egyátalában nem lehet a honvédelmi miniszternek bizalmat vagy bizalmatlanságot szavazni. Miután tehát a főokok, melyek a honvédelmi minisztérium költségvetése ellen felhozattak, szerintem egyátalán nem állhatnak meg: ón a költségvetést, ugy a mint áll, teljes készséggel elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Várady Gábor: T. ház! A házszabályokra hivatkozom. (Halljuk.) A t. képviselő ur nem magyarázta félre beszédemet, ő ezzel nem bíbelődött : hanem jónak látta, homlokegyenest ellenkezőjét állítani annak, mit én mondtam. Hivatkozom a t. háznak még nagyon is fris emlékezetére. Készletekbe nem bocsátkozom, mert egész légióját fogta reám oly állításoknak, melyeket sohasem mondtam; csak egyetlen egyet említek meg. Azt fogta pl. reám, hogy én elleneztem az előléptetési szabályok alkotását: holott én nemcsak nem elleneztem, de sőt ezen szabályok alkotásának módját és azon elveket, melyekre ezen szabályok fektetendők volnának, részletesen előadtam. (Igaz, igaz! a bal oldalon.) A többire feleslegesnek tartom reflectálni. (Helyeslés és derültség a bal oldalon.) Csanády Sándor: T. képviselőház! Jól tudom én azt, mikép nemzetünk élete, valamint más nemzeteké is a jól szervezett honvédelem által van biztosítva és attól van föltételezve. Jól tudom azt is, mikép honpolgári kötelességünk
