Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-303
230 W' országos Bié zottsággal kijelenteni, hogy állami védrendszerünket jelen állapotában teljesen kielégítőnek nem tartom, és hogy annak harczképessége iránt teljes megnyugvással nem vagyok. Meg fogom mondani röviden, hogy miért. T. ház! A közös hadseregnek 1866. óta folyton hangoztatott s a jelen hadászati viszonyok által szükségessé tett reformok mind. ez ideig keresztülvive nincseoek. E hadtanilag ferde intézmények és rendszer, melyek főokozói voltak annak, hogy az állami haderő az 1859-ki és 1866 —67-ki hadjáratok alkalmával teljes vereséget szenvedett : nagyobbrészt ma is fönállanak. Azóta gyökeresnek mondható és a megváltozott hadviselési viszonyok által követelt átalakítási reformlépések csuk annyiban tétettek, amennyiben behozatván az átalános védkötelezettségi rendszer, annak alapján létesíttetett a magyar honvédség. Ugy látszik t. ház, hogy nekünk mindig, egy-egy szerencsétlen háború és vereség kell és saját kárunkon való okulás, hogy tanuljunk és a hadi szervezetben szükséges reformokat megtegyük. Más államok rendesen vereség előtt tanulnak és teszik meg és viszik keresztül a szükségessé vált reformokat; mi mindig későn s akkor is saját kárunkon. íme csak egy esetet hozok föl, a mely leghathatósabb orvoslást igényel. A véderőről szóló törvény 32. szakaszában ki van mondva, miszerint a közös hadseregnél a magyar sorezredekbe jövőre csak magyar honfiak fognak besoroztatni. A törvénynek ezen elve azonban a magyar sorezredekben szolgáló tisztekre nézve máig sincs kiterjesztve. Már pedig t. ház, a magyar államrész méltán és jogosan megkövetelheti azt épen a hivatkozott törvény értelmében, hogy azon sorezredekbe, melyek tisztán a magyar állam polgáraiból állíttatnak ki : a tiszti közegek soraiba, is csak magyar honfiak neveztessenek ki. Nézetem szerint t. ház, mindaddig, mig a törvény ezen igényeinek elégtéve nem lesz, daczára azon 43. százalék jutaléknak, melylyel Magyarország a közös hadsereg létszámához járul : a közös hadseregben jó katonai közszellem nem lesz és nem is lehet; mert — a mi ezt egyedül teszi lehetővé, a magyar sorezredekben merőben hiányzanak a magyar honfiakból álló tiszti közegek Én tehát ilyen körülmények között nehezen tartom lehetségesnek, hogy a közös hadseregben jó katonai közszellem fejlődjék ki. Vannak, kik ezt a hadsereg jelen állapotában is lehetőnek tartják. Sajnálom, hogy én részemről ezek nézetében nem osztozhatom, nem osztó/.hatom már azon tapasztalatnál fogva sem, mert uégneUaa szerint t. ház! az, hogy p. o. valam^iy iföziötézetben jó közszellem fejlődjék ki, márczius 7. 1871. nem a növendékektől függ ; — ha még oly nagy létszámmal volnának is azok — hanem függ azoktól, kikre ezen növendékek testi és szellemi fcehetségeinek kifejtése van bizva. Várni tehát és kívánni azt, hogy a közős hadsereg 40 százalék magyar közkatonája teremtsen a közös hadseregben jó katonai közszellemet, szerintem mindaddig nem lehet: míg. a magyar sorezredek tisztei is magyar honfiakból nem neveztetnek ki. A közős hadsereg ily szervezeti viszonyai között soká kell várnunk, mig abban a katonai jó közszellem megjön ; meglehet hog megjön, — csak igen tartok tőle, hogy későn! A jelen hadászati viszonyoknak megfelelő és másfelől a véderőről szóló törvényben is gyökerező katonai reformok keresztülvitelétől függ tehát szerintem az, hogy a hadsereg teljes harczképes állapotba helyeztessék és oly szervezetet nyerjen, hogy annak alapján az állam s közbiztonság ugy kifelé, mint befelé megóva legyen és állami lételünk érdekei minden irányban és bármely viszonyok között biztosítva legyenek. En nem mondom azt, hogy ezen katonai reformok keresztülvitele a ma,gyar kormány befolyásától függ ; de azt tagadni nem lehet, hogy nagyban függ attól, minő mérvben képes és akarja is a magyar kormány ezen irányban! befolyását fölhasználni ? Én fölhívom a t. magyar kormányt arra, hogy törekedjék ebbeli befolyását minél nagyobb mérvben és hathatósabban fölhasználni és addig, mig ezt tenni a helyzet folytán hatalmában áll; mert annyi bizonyos, hogy a mennyiben ezt tenni elmulasztaná: minden ezen mulasztásból eredő és a hadsereg harczképtelenségót bebizonyító jöhető eshetőségért a felelősség — legalább a magyar állammal szemben a kormányt fogja első sorban terhelni. T. ház! A honvédségre térve át, én azt hiszem részemről, hogy a magyar törvényhozásnak midőn a honvédségről szóló törvényeket hozta ; nem egyedül az lebegett szemei előtt, hogy a magyar honvédségben a közös hadseregnek egy száraz contingenst adjon; hanem az, hogy a magyar honvédség legyen az állami érdekeknek és különösen a nemzeti alkotmánynak és jogoknak bármi viszonyok közt is megbízható megvédője. Hogy ezen törvények miként vannak végrehajtva : az a ház előtt tudvalevő dolog. Nem akarom állítani, hogy ezen törvények tökéletesen jók és kielégítők ; de tapasztalatom folytán fölhiva érzem magamat kijelenteni, hogy a mennyiben jelenleg ezen tőrvények hiányát volnánk kénytelenek tapasztalni: annak indoka inkább ezen törvénynek mikénti végrehajtásában keresendő. Q