Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-302

302, országos Síét máreziut 6.197f. 197 szenve provocáltatik akkor, mikor az alsóvidék (érdekeinek előmozdítása hozatik szóba: egy mér­földnyi kőut elkészítése 50—60 ezer frtba kerül. De azt méltóztatnak mondani, hogy épen az anyagi érdekek előmozdítása közül a felső vidék érdekében kevesebb történik, mint az alsó vidékre nézve. Maradjunk tehát a közlekedési eszközöknél. Én részemről soha sem tapasztaltam, hogy, ha a kormány e felső vidék anyagi érdekeinek •előmozdítására, különösen a vasúti összeköttetésre nézve, bármily javaslatot tett a háznak : ez itt ellenszenvvel találkozott volna. Megjegyzendő még, hogy midőn az alföldön egy másodrendű vasút kiépítése mértföldenkint 2—3 százezer frtba kerül: a felső vidéken ugyan­ez 500,000 - 1.000,000 frtba kerül. Ha mi megsza­vazunk az alföldön 20—22, ezer forintnyi bizto­sítékot : akkor megszavazunk a felső vidéken 50—60. ezer forintot, sőt többet is. Ezek után a t. képviselő ur a kormány felé fordult, és azt monda, hogy nem követke­zetes — igy fejezem ki magamat, ámbár a vád súlyosabb volt — a mennyiben a kormány a vasutakra nézve a múlt évben kimondatta azon elvet, hogy a provincziális érdekű vonaloknak háttérbe kell vonulni az államérdekeit képvi­selő vasutvonalak előtt. Igenis, ezen kijelentéshez én ragaszkodom most is; de ragaszkodom nemcsak a vasutak dolgában, hanem a vizek szabályozása és hajóz­hatóvá tétele tekintetében is. Es ha ezen szem­pontnál fogva a t. képviselő ur azt mondja, hogy előhozhatni például az Ipolyt, Garamot vagy más kisebb víz érdekét, hol országos hajózási érdek nem mutatkozik: méltóztassék megen­gedni, de ez esetben én mindig a mellett fogok nyilatkozni, a hol országos érdek forog fön. Es ilyen ezen tétel, melyről jelenleg szólok: t. i. a Kőrösnek 15 mértföld hosszaságban hajózhatóvá tétele. Arról van ugyanis szú, hogy az átmet­szések folytán a hajózás a Tiszától Békésig le­hetővé tetessék. Ez az, a mire a kormány a t. házat kéri; ez az, a mit összezavarni méltóztatott a t. képvi­selő ur egyes szabályozási érdekekkel és ármen­tesitések ezélzásával. Ha az igen t. képviselő ur vidéke — mely­nek érdekeit ugy látszik melegen védelmezi, — fölmutat nekem oly működést és törekvést, a mily törekvést fölmutat ezen vidék, melyről szó van; ha azon vidék érdekeltei hasonlólag pár száz ezerét, sőt milliókat fognak áldozni, hogy saját tereiket megmentvén, a folyóknak rendes folyását eszközöljék: méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a kormány ezen érdekek előmozdí­tása tekintetéből segédkezét fogja nyújtani. Mél­tóztassék ez irányban hatni; és ha e tekintetben mulasztás fogja a kormányt illetni, azzal elő­állni. Ezek után nem marad egyéb hátra, mint hogy e tétel megszavazását kérjem. (Helyeslés!) Elnök: A vita befejeztetvén, a kérdést szavazás alá bocsátom. Széll Kálmán jegyző : (olvassa Tisza Kálmán módositványát és határozati javaslatát) Elnök: Nagyobb ősszeg levén indítvá­nyozva, a házszabályok szerint arra történik leg­először a szavazás. A kik a módositványt elfo­gadják : méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A módositvány a többség által elfogadtatik, és igy 150 ezer helyett 200 ezer fog tétetni. Most következik a határozati javaslat. Tisza Kálmán: A határozati javas­latra nézve volt szerencsém kijelenteni, hogy, ha a miniszter ur szombati napon tett nyilatkozata a jegyzőkönyvbe vétetik: határozati javaslatomat nem kívánom szavazás alá bocsátani. (Helyeslés!) Elnök: A határozati javaslat tehát nem bocsáttatik szavazás alá. Szél Kálmán jegyző (olvas): 6-ik rovat az állam kezelése alatt nem álló folyók szabályozá­sának előmunkálataira és a kivitel előm-jzdifcá­sára segélyképen 200,000 frt. Kvassay László: T. ház! Most tulaj­donképen azon indítványra kerülne a sor, me­lyet a Vág folyam szabályozása tárgyában a t. ház asztalára letettem. Miután azonban ezen határozati javaslat a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott, a pénzügyi bizottság pedig ek­koráig véleményes jelentést még nem tett, ezen határozati javaslat pedig ezen 6-ik rovat­tal szoros összefüggésben van — a mennyiben a Vág folyam szabályozását ezen összegből kívánom eszközöltetni, — kérem a t. házat: méltóztassék ezen 6-ik rovatot függőben tartani akkorra, mi­kor a pénzügyi bizottság véleménye a t. ház előtt lesz. (Helyeslés!) Várady János: T. ház! En egy régi törvénynek végrehajtását kérem a t. háztól. Az 1764: V. t. ez. 19. §-a a Garam folyó szabályozását országos költségen rendelte el és annak keresz­tülvitelét meghagyta. Kérem pedig e tőrvény­nek végrehajtását a nélkül, hogy e részbea a kormány és a pénzügyi bizottság által e pont­ban tett költségösszegen kívül valamit előter­jeszteni, vagy azt talán emelni óhajtanám. Ezen törvény nyomán a Garam folyó szabályozására a lejtmérési intézkedések mind megtörténtek, a mint azt már előttem szóló képviselő társam Paczolay megemlítette. Ezen folyam 15—20 mértföldnyi hosszában — azt lehet mondani — több száz ezer embernek szállítási útul szolgál, nem-

Next

/
Thumbnails
Contents