Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-302

1 9 g 302. országos illet mííciius 6. 1871. képviselő ur ugyanazon joggal roszalhatja az én előadásomat, a mely joggal én roszalom az ő előadását. És minő joggal mondotta Tisza Kálmán képviselő ur, hogy én provinciális érdekeket pártolok ? Nézzük meg a törvényeket, s az azok tárgyalása alkalmával mondott beszédeket, s azok bizonyítani fogják : melyikünk pártolt többször személyes vagy helyi érdekeket. (Nagy zaj. Fóílááltásolc balról: ez személyeskedés!) Vegyük p. o. a debreczen-szathmár-szigethi vasatat; én mint coneessionarius a kamatbiztositást a legmagasabb fokra emelni nem kértem. (Nagy nyugtalanság a bal oldalon, szónok szavai a nagy zaj miatt nem, érthetők.) Tisza Kálmán: Annyi joggal, mint az előttem szóló, én is kérhetnék szót személyes kérdésben; de miután én abból, hogy az igen t. elnök ur elnézte egy előttem szólónak a szabályok megsértését, részemre jogot nem akarok vindicálni: elállók a szótól. Elnök: Tessék kérem a szabályokat elolvasni : a házszabályoknak a személyes kérdésre vonatkozó szakasza oly határozatlan, hogy én akkor, ha azt valamely képviselő igénybe veszi, nem járhatok el teljes szigorral ; különben ellenkező tekintetből fognék ezért megtámadtatni. (Helyeslés jobb felől.) Harkányi Frigyes : Sohasem hittem volna, hogy a vizszabályozás kérdése annyi tűzzel fog fölkaroltatni, hogy az egyes szónokok a budget tárgyalásától, melyről most szó van, eltérvén : egymást izgatással vádolják. Itt — ngy hiszem —most a költségvetésnek csak egyes tóteleiről van szó. Ha uj tétel megszavazásáról lenne szó, mely még nem vétetett föl a budgetbe: értettem volna — bár semmikép sem helyes, — hogy ennek a dolognak tárgyalása ily fordulatot vesz. Itt azonban csak arról van szó, hogy azon öszszeg, melynek az előirányzatban három évre fölosztása volt tervezve, két évre osztassák föl, mi által a szabályozás, mely az ez évi árvizek folytán olyannyira szükségessé vált, minél előbb tétessék lehetővé. Különben ugy, mint előttem szóló Trefort tagtársam emiitette, hogy minden szabályozás nemzetgazdasági szempontból óhajtandó : ugy ezen vidéknek szabályozása ily szempontból óhajtandó. Ha ugyanis financiális nemzetgazdasági szempontból tekintjük a kérdésben levő szabályozást: — félretéve minden más okot — mellette sokkal több érv szól, mint ellene. Ezen Kőrös szabályozásra vonatkozó terv nem uj, hanem egy évtized óta készen van; s ha ez keresztülvitetik : egy nagy folyó hajókázása lehetővé fog tételűi. (Folytonos zaj; Halljuk!) Itt 850,000 holdnak mentesítése forog szóban, mely mint adó-alap is nagy fontossággal bir. Ha ezen érveket tekintjük: lehetetlen, hogy ezea szabályozást föl ne karoljuk. És én az indítványt elfogadtatni kérem. Elnök: Azáltal, hogy az indítványozó ur is szólott, bé van már ezen tárgy fejezve. (Zaj.) Csendet kérek! a miniszter ur kíván szólani. Gorove István kőzlek. miniszter: Azon előadásban, melyet Paczolay János képviselő ur e tétel ellen intézett: sok olyant mondott, mit én sajnálattal hallottam; leginkább sajnálom azonban azt, hogy a t. képviselő ur az én jelentésemet, mely e tárgyra vonatkozik, elolvasásra sem találta móltónak; {Halljuk !) mert, ha azt elolvassa bizonyára: nem választ oly kiindulási pontot, melylyel ez ügyet igenis meg lehet buktatni, s melylyel különösen ellenem lehet vádakat emelni. Méltóztassék csak az előterjesztett jelentést figyelemmel végig olvasni. Van-e ott a Kőrös és a Berettyó szabályozásáról oly értelemben szó, mint a milyet annak a t. képviselő ur tulajdonit: van-e ott szó arról, hogy a kormány oly müveletet indítványoz, mely közvetlenül egyesek ártereiknek mentesítésére volna kihatással? Mi van ott indítványozva ? az, hogy az ország alsó részein, hogy Békéstől le egész a Kőrösnek beömléséig a Tiszába átmetszések és medermunkálatok létesíttessenek. És különösen irányozta ellenem vádja élet a t. képviselő ur. A kormány ezen ügyet ugy tekinti, mint a hajózási meder tisztítását. A ki csak kissé ismeri a Kőrösök természetét ezen vidéken, tudja, hogy az már oly nagy mennyiségű vizet hord magán, hogy a hajózás eddig is létezett, habár kiányosan: most pedig a kormány ennek biztosítását és tökélyesbitését átmetszések által akarja eszközölni. Mily átmetszésekről van itt szó ? Olyanokról, melyek, hogyha például a Tiszánál nem vitettek volna véghez : a Tisza hajózása is oly probléma volna, melylyel a képviselőháznak most kellene szembe néznie. És mely vidéken inditványoztatnak ezen átmetszések? Inditványoztatnak oly vidéken, mely összeköttetési eszközökben és utakban a lehető legszegényebb az egész országban. Erre azonban azt fogja mondani a t. képviselő ur, hogy: ha ők, felsővidékiek, tudnak maguknak utakat csinálni: csináljanak magunknak az alsóvidékiek is. Ez azonban nem lehetséges : még pedig azon egyszerű oknál fogva: mert itt az utak elkészítése 4—5—6-szor annyiba kerül, mint azon vidéken, melyet a t. képviselő ur képvisel. Ki van ugyanis mutatva, hogy (Halljuk.) a legegyszerűbb ut elkészítése Szabadka vidékén mértföldenkint 438,000 ftba, Gyula vidékén 256 ezer frtba, Szarvas vidékén 260—70 ezer frfcba kerül. Ennek ellenében méltóztatnak tudni, hogy a felső vidéken, melynek— mint láttuk— ellen-