Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-300

300 országos ülés márczius 3. 1871. 119 levő rész, a másik a Vaskapu. A Pozsony és Gönyő közti részére a dunai nehézségeknek teljes figyelemmel volt már a közlekedési miniszter ur és e tekintetben,— a mint az a pénzügyi bizottságnak jelentéséből is látható —részletes terveket mutatott be, melyek egyszersmind azt kitüntették, hogy az ott szükséges javítások valami 36 millió fVtba kerülnek. A Gönyő körüli nehézségeknél fogva, hogy| ity tetemes kiadásokat igénylő vállalatba ne fogjon jelenleg az állam, azt én helyesnek találom. Még nevezetesebbeknek tartom azon akadályokat, melyek a Vaskapunál vannak. A vaskapui nehézségek tulajdonképen kétfelé vágják a dunai közlekedést s kereskedést. Addig nagyobb fajta gőzhajón is le lehet menni; ott azonban kénytelenek a podgyászt és az utasokat még jobb vízállás alkalmával is kisebb gőzősökre átszállítani. Innét lemenve egj 3-ik gőzősre kell átrakodni és a málhávali közlekedés még ugy is majdnem lehetetlen. Hiában foly a Duna a Fekete-tengerig, mig a Vaskapunál a nehézség el nem lesz hárítva; addig el nem megyünk a tengerre. Tudom azt, hogy ezen vaskapui nehézségek kijavítása nemcsak sok időt és pénzt igényel, habár részletes tanulmány tárgyává ez még eddig nem tétetett; — de egyszersmind tudom azt is, hogy az államközi viszonyokat is kell addig rendezni, a mig azon nehézségeket orvosolni lehet. De van még a dunai kereskedésnek egy más hiánya, mely már nem kerül sok pénzbe és igen rövid idő alatt elhárítható; elhárítható azáltal, ha Pesten nagy raktárak állíttatnak föl. Azonban ezeket rögtön lehetne és kellene csinálni. Ezen vállalatot biztosítja Pesten mint a kereskedelem központján legfőképen a gabonakereskedés és mondhatnám, hogy valamint a scbwungrádok a lengkerekek elosztják az erőket, ugy ezen raktárak a kereskedelem szabad lüktetésének nagy akadályát, az összetorlódást, ezen a kereskedelemnek bizonyos esetekben nagy akadályát, meg fogják gátolni, és a normális viszonyok létrehozására igen nevezetes tényezőkül fognak szolgálni. Nem szándékom a közlekedési viszonyoknak, különösen a vasúti közlekedésnek egyes hiányaira kiterjeszkedni. Sokan tették már előttem. Ismeretes, és alaposan voltak fejtegetve. Csak átalábanjegyzem meg, hogy mig az utolsó gyorsuti vállalatoktól is megkövetelheti az ember a biztosságot és pontosságot: a vasutaknál bátran lehet követelni a tömeges szállítást, és gyorsaság által a pontossággal nem birnak még eddig. Es bátor vagyok a tisztelt házat arra figyelmeztetni, hogy vannak némi visszásságok, a melyeken segíteni mondhatnám, egy tollvonásba kerülne. Csak egyet hozok föl ilyet például. Az, a ki reggel 4 óra után Gyula-Fehérváron fölül és Pestre utazik, este 1

4-9 órakor Pesten van. Körülbelől 16 óra alatt A ki Pestről akar Gyula-Fehérvárra utazni, ha Pestről 5 órakor indul, reggel 6 óra tájban Aradon van, 6 óra előtt valamivel, az egész éjszakát keresztül vánszorogja úgyszólván egy teher vagy vegyes vonattal, a tiszai vaspálya vonalán, Aradról tovább indulva, délután 2 órakor érkezik Fehérvárra: tehát 20 órát utazik. Ha reggel indul Pestről, akkor Aradra érkezik 4 órakor, onnan tovább utazva ismét tehervonattal Gyula-Fehérvárra érkezik 4 és 5 óra között : tehát 21 vagy 22 órát utazik. Gyula-Fehérvár mellett van két helység: Alvincz és Csóra, ezekről azt szokták mondani, vagyis ismert közmondás róluk: hogy Alvinczről Csorára egy óra, Csóráról Alvinezre egy óra sínes. Csóra hegyen fekszik. Ezen vasutakról beteljesedik ezen közmondás, hogy Fehérvárról Pestre 16 óra, Pestről Fehérvárra 20. Ezen vasúti menetrendeken, a mi kétségkívül nem valami nagy nehézség, igen könnyen lehetne segíteni. Nem akartam egy és más nehézséget részletesen fölhozni ; a mint mondom, ezek részletesen voltak vitatva : én jelezni kívántam azon hiányokat a melyeket látok a közlekedési viszonyoknál ; különben az egész költségvetést részletes vita alapjául elfogadom. Táncsics Mihály : T. ház! Nem akarom az ugy is igen hosszura terjedt viták miatt a t. ház kifáradt türelmét hosszasan igénybe venni; de vannak némely dolgok, a miket mégis elmondani szükségesnek tartok. (Halljuk.') Mi magát a szőnyegen levő költségvetést illeti, arra nézve vissza kell térnem a múlt év utolsó hónapjaira ; és azon kérdést intézem a t. minisztériumhoz, bár több kérdés intéztetett már, és a t. minisztérium részéről történtek is feleletek, de én még sem tudom, t. ház: mi lehet annak oka, hogy a költségvetések a tőrvény világos szavai szerint a múlt év utolsó honapjaiban oly idejekorán be nem terjesztettek, hogy az év végéig el lehetett volna végezni ? Én részemről hajlandó vagyok azt hinni, hogy a hivatalnokok sokasága miatt nem történhetett : mert egyik a másik miatt nem bir mozogni. ('Derültség.') Én arról vagyok meggyőződve, hogy ha most a minisztérium újonnan beterjeszti ezeket az év utolsó honapjában, nem lehet elkészíteni akkorra, mikor a törvény rendeli. És én egész meggyőződésembőlmondom : bármennyire szükségesek e költségek, főkép utak és vasutak építésére: mégsem szavazom meg soha sem, mig szerencsés lehetek itt e házban képviselőnek lenni, ha a törvény szavai szerint be nem terjesztetnek, mert inkább