Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-300

118 300. országos ülés márczius 3. 3371. utakhoz. Hasonlóan fontosaknak tartom a keskenyebb vágányu vasutakat, melyek közül egy már concessionáltatott Bánrévemellett, melyeknek szállítási képessége és gyorsasága kisebb, mint a nagy vásutaké, de melyek alig fél annyiba jönnek, mint a nagy vasutak. Ezek nem arra valók, hogy a nagy vasutakat helyettesítsék, de nagy fontosságuk van a vidéki érdekek előmozdításában. Ezeknek olcsósága nemcsak onnan van, hogy keskenyebb és kisebb töltéseket igényelnek, hanem sokkal nagyobb emelkedési és lejtési viszonyokat képesek legyőzni, kisebb kanyarulási sugarat képesek elviselni és igy igen sok munkálatot feleslegessé tesznek ; tehát bár nem bírnak oly fontosságú közlekedési pontossággal: mégis országos szükségeket fedeznének. Hasonlólag az alföldön, Magyarország azon részében , mely közlekedési eszközök tekintetében legszegényebb, kétségkívül olcsóbbak lennének, mint maguk a töltés-utak s habár nem is birnak akkora közlekedési fontossággal, mint mondom, a nagy vasutak, de igen jelentékenyek lehetnek. Bátor vagyok megjegyezni azt. hogy én ugyan nagyon óhajtom az idegen tőkének hazánkba beszivárgását, hogy az minél nagyobb biztossággal fektettessék be , és minél nagyobb jövedelmet hajtson, hogy azok, kik az ipar mezején keresik azt, legjobban értékesíthessék tőkéjüket ; de méginkább szeretném, ha nem volnánk rászorítva az idegen tőkére: mert a tőkének is meg van utóvégre más czélja is, vagy más czélja lehet az illető tőketulajdonosnak, mint egy vállalattól magától nag}^ jövedelmet szerezni. így például az osztrák államvasút részvényesei, igazgatói, csaknem átalán véve nem magyarok, tekintetbe nem vesznek egyebet, mint pusztán saját jövedelműk emelkedését s a tariffát, mely nagyon magas, nem szállítják bizonyos mértéken alól. Lehetséges, hogy ha kiválólag magyar tőkebirtokosok kezében lennének a részvények, oly mértékben leszállítanák egyre és másra a tariffa tételeit, mely esetben például a gabonakereskedés lehetségessé válnék, és nagyon keveset jövedelmezne ugyan maga a vasút mint szállító eszköz ; de annál többet jövedelmezne a gabona- és malom-birtokosoknak, mint akik maguk részvényesek levén, meg lennének elégedve azzal , hogy azáltal azt nyerik, hogy mikóp saját terményeiket értékesíthetik. Ezen esetben, ha ily kisebbrendü vasutat részint lóvasutat, részint keskeny vágányu vasutat, talán egyes vidékek, néhány város vállvetve képesek létesíteni, egyszersmind a forgalmat illetőleg, a tőke rokonszenvét is képesek volnának igénybe venni. És fontosnak tartanám ezen esetben : hogy ilynemű vállalat létesítése azon morális nyereséget hozza, mely abban állana, hogy józan irányú szövetkezésnek ipar-vállalatokra a magva el lenne hintve az országban, és talán el lennének vonva sok oly nagy és bátran mondhatom, merő politikai expeetoratiok vitatkozásaitól, melyek csak kellemetlen súrlódásokat szülnek és egyéb haszonnal alig járnak. (Helyeslés.) Hasonlólag hibának tartom azt, hogy mind az országgyűlés, mind a kormány a vizi közlekedési viszonyokat, eddigelé jócskán mellőzte. Örömmel üdvözlöm a t. közlekedési miniszter mostani jelentésében azon tételeket, melyek főkép a Dunára vonatkoznak, melyek mutatják azt, hogy mindenesetre méltányolja a vizi közlekedés fontosságát, habár még talán most sem akkora mértékben, mint magam teszem azt. Ismerem ugyanis azon tételt, hogy a vizi közlekedés fontosságát elvesztette, — értem ez esetben, a szárazföldi csatornákon és folyamokon való közlekedés fontosságát, — azóta, mióta vasutak épülnek. De ezen nézetben egész mértékben nem osztozhatom. Tudom, hogy a vasúti közlekedés gyorsabb; tudom, hogy biztosabb, és ennélfogva mind az olyan közlekedésnél, mely nagy gyorsaságot, állandó pontoságot igényel, a postánál, málhaszállitásnál messze fölötte áll minden más közlekedésnek. De mindörökre igaz fog maradni az, hogy a vizi közlekedés a száraznál olcsóbb. Es van még egy más fontosság, épen a tömeges szállítást illelőleg, melyre nézve a magyarországi vasutak közelebbről oly tehetetleneknek mutatták magukat,hogy mig egy vasúti vonaton közönségesen 6 — 7 ezer mázsa nettó terhet képesek jelenleg szállitani, addig egy vontató hajón már 6, 7, 8 sőt 10,000 mázsát is el lehet szállitani ; és mivel egy gőzvontató 5, 6, 7 darab ily schlep-uszály-hajót képes vontatni, egy ily vonat 50 — 60,000 mázsát is elszállít, egy nap alatt. Látnivaló is ebből : mily rendkívüli fontosnak kell lenni, fölteszem, a dunai közlekedésnek szemben minden vasúti közlekedéssel. Ezenkívül az alföldi canalisatiónak, természetesen azon fontossága is van, hogy egyszersmind a csatornákat irrigatiókra lehetne használni, azon fölül, hogy kisebb - nagyobb kereskedelmi köz veti tőképen is szolgálhatnak. Hogy pedig a canalisatio a közgazdaságra mily fontossággal bir, azt nem szükséges magyarázni. De szolgálnának még a csatornák áradások alkalmával, mint a szerfölötti vizár-álíásnak lecsapolói is. A mi a dunai kereskedést és kereskedelmi viszonyokat illeti, két főpont van, mely azt nagyon gátolja. Egyik a Pozsony és Gönyő közt