Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-300

30D. országot ülés márczius 3. 1871. 109 képviselői épen a törvényhozótestület ülésében az állam szolgáihoz, a kormány hivatalnokaihoz, vagy a kormány képviselőihez kérdéseket intéznek köz- vagy magánérdekű ügyekben, hogy azokra teljességgel se jó. se rósz feleletet akár miféle irányban, vagy legalább biztatást, hogy felérni fognak, nem méltóztatnak adni. Ez iránt intézkednek ugyan a ház szabályok 120. és 151. §§-ai; hanem ezeknek érvényrejutása, ugy látszik, a bizonytalanság és hosszadalmasság miatt nem sok reményre jogosít. Ugyanazért kénytelen vagyok több 3 — 4 hónappal előbb tett interpellatiómra feleletet kérni az illető miniszter uraktól. Ellen esetben, hogyha a ház meghagyván a miniszter uraknak a feleletadást, s ennek még sem lenne sikere, föntartom magamnak szintén a 120. §. értelmében az ily kérdés fölött a tárgyalás kitűzését kérni. Eem akarom ezen interpellatiókat ujabban írásban beadni, mert ezen szokást káros ós időrabló lenne behozni. Minthogy azonban a miniszter urak nincsenek jelen, és hihető, hogy a ház nekik ki fogja adni a sürgetést, röviden írásban elősorolom azon interpellatiókat, melyekre a feleletet sürgetem. {Olvassa:) Miután még 1870. évi november hó folytán Erdélyben a mezei rendőrség szabályozása iránt beadott interpellatióm 2538/870. sz. a. az összes minisztériummal közöltetett, de arra mindeddig felelet nem adatott, a házszabályok 120. §-a alapján tisztelettel kérem a képviselőházat : miszerint a minisztériumot mielőbbi feleletre utasítani, vagy ezen kérdés külön leendő tárgyalására időt kitűzni méltóztassék." Interpellátióra feleletsürgetés. Miután még 1870. november hó folytán a maros-vásárhelyi várkastély és lőportorony tárgyában beadott interpellatióm 2539/870 sz. a. a honvédelmi miniszter úrral közöltett, de arra mindeddig felelet nem adatott; a házszabályok ] 20. §-a alapján tisztelettel kérem a képviselőházat: miszerint a honvédelmi miniszter urat mielőbbi feleletre utasítani, vagy annak külön leendő tárgyalására időt kitűzni méltóztassék. Interpellátióra feleletsürgetés. Miután még 1870. deezember hó folytán maros-vásárhelyi Janó Julianna kérvénye elintézése iránt beadott interpellátióra 2697/870. sz. a. a pénzügyi miniszter úrral közöltetett, de arra mindeddig felelet nem adatott, a házszabályok 120. §-a alapján tisztelettel kérem a képviselőházat: miszerint a pénzügyminiszter urat mielőbbi feleletre utasítani, vagy annak külön leendő tárgyalására időt kitűzni méltóztassék." Méltóztassék ezeket az illető miniszter uraknak azon utasítással kiadni, hogy azokra minélelőbb válaszolni szíveskedjenek: megtartván azon | jogomat, hogy ha feleletet nem nyernék, nyolez naponkint sürgessem azt, mindaddig, mig feleletet nyerek. Elnök : Az illető miniszterekkel közöltetni fognak ezen sürgető ujabb interpellatiók. Egyebet a ház nem határozhat. (Helyeslés.) Mocsonyi Sándor: Ismét Franeziaország épsége érdekében van szerencsém kétrendbeli kérvényt benyújtani; az egyiket Torontál megye Beba község, a másikat Temes megye Sistarovetz községe részéről. Habár a kérvényezők jó szándéka ma már a tények által meg is van haladva, szívesen teljesítem a kötelességét: mert így román nemzetiségű polgártársaimnak, bár e gyenge módon is, alkalom nyujtatik arra, hogy kifejezést adjanak azon hő rokonszenvnek, melylyel Francziaország iránt viseltetnek és kifejezést adjanak azon ellenérzésöknek, melylyel eddig követett külpolitikánk találkozik. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Kérem a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Elnök: Oda utasittatik. Vidats János: T. ház! Pest bel-, Ferencz-, József-, Teréz- és Lipótváros részéről van szerencsém több rendbeli kérvényt a ház asztalára letenni, kérvén, hogy azokat a kérvényi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fognak utasíttatni. Következik a napirenden levő tárgy fölötti vita folytatása. Török Sándor urat illeti a szó, Török Sándor (sopronyi): A folytonos támadásnak, és hol alapos, hol alaptalan kritikának alig van ugy a közéletben, mint a politikai téren egy-egy tárgy kitéve annyira, mint a közlekedési szakma. Es ez igen természetes is, mert bárhova lépjünk szárazon, vízen vagy vasúton : mindenütt csak közlekedési tényekkel, vagy tán néha hiányokkal és akadályokkal találkozunk. Igen csalódnék azonban az, aki ezen érdekeltségből, melylyel ugy egyesek, valamintatörvényhozás és a közlekedési szakma iránt viseltetik : azt következtetné, hogy ezen érdekeltség tökéletesen egyenlő ezen szakma minden ágazata iránt ; mert mig a t. ház is a vasúti válalatokat, mint a kegyeltség különös tárgyait ismeri, addig a közutak és vizi közlekedési utak szabályozása és rendezése iránt leginkább csak akkor merülnek föl különféle nézetek : midőn vagy egyes particuláris érdekek forognak fön, vagy pedig midőn egyesek alkalmat látnak a kormánynak szemrehányásokat tenni. Hiába, még mai nap a vasúti vállalatok képezik ugy egyesek, mint a képviselőház „eiifantgaté"-ját:mig a Dunának csakanapokbanis ma-