Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-299

296. országos ütés márczius 2. 1871. :103 ne mondjak — részesültek: meghallgassa a törvényhatóságokat. Mert méltóztassanak meghinni, hogy vannak a régi időből megyei főbirák, kik sokkal jobb utakat építenek, mint a minisztériumnál a legjobb mérnökök. Ezek a tudomány, a theoriából, azok a gyakorlat után indulva építették az utakat, és az - utak jó karban voltak. Meglehet, hogy ugy járhatunk ezzel is, mint a magyar honvédekkel az osztrák sereg, melyet midőn azok megvertek, azt mondták „igaz, jól harezolnak, de nem értik a hadviselést, nem harezolnak szabály szerint." Ugy járhatunk mondom, hogy az ilyen főbiró nem tudná ugyan megmagyarázni : hogy a hypothenusae quadratja mért egyenlő mindkét kathetus quadrátjának összegével; de azért az utat meg tudja jól építeni. A kormány igen helyesen járna el, ha meghallgatná a megyei törvényhatóságokat, és ha meghallgatná azokat, kik kitűntek évek óta az utak csinálásában. Még t. ház, kénytelen vagyok fölemlíteni egypár szóval, amit a múlt évben a ház minden oldaláról hangoztattatott, hogy a kőutak föntartása tekintetében igen sok visszaélés követtetik el. En t. ház, ugy vagyok meggyőződve, hogy a visszaéléseket az által, hogy itt fölhozatnak: még orvosolni nem lehet; hanem megvárom azt is, hogy, ha itt fölhozatik valamely visszaélés, annak azután utána is járjon a minisztérium, lett legyen az csekély, vagy nem, és hogy bárki visszaélést követett el, ha ezen visszaélés rá kiderülj az büntetlen maradni nem fog. Én magam hoztam föl a múlt évben két nyitramegyei helység esetét, melyek arról panaszkodtak, hogy hivatalos visszaélés követtetett el rajtok. Láttam az illető irományokat, elhoztam magammal és előadtam: hogy azon dolgok befejezése nem volt a maga módján; mert tiszti visszaélést barátságos utón nem lehet elintézni. De ezen ügyben nem történt semmi. Igen természetes, hogy, ha nem történik semmi, akkor mi hiába hozzuk föl a visszaéléseket, mert akkor azt fogják gondolni: „beszéljetek annyit, a mennyi tetszik, mi pedig teszünk a mi tetszik." En tehát ismételve kérem a miniszter urat : — nem mondom, hogy ez nagyfontosságú országos ügy, de világos visszaélés, — méltóztassék azon visszaélés kiderítésére egy vizsgáló bizottságot kiküldeni és annak idejében a képviselőháznak jelentést tenni. Ami t. képviselőház, a közlekedési minisztériumi budget 3-ik szakaszátt.i. a vízépítéseket illeti, erre nézve igen kevés megjegyzésem van. Átalában én részemről sajnálattal veszem azt, hogy a minisztérium és az országgyűlés eddig a csatornáknak oly kevés fontosságot tulajdonított. Én a csatornákat, mint közlekedési eszközöket ós különösen hazánkban mint öntözési csatornákat igen nagy fontosságúnak tartom. Eddig igen kevés fontosság tulajdoníttatott nekik ugy a kormány, mint a képviselőház által, s ebből arra lehet következtetni, hogy e részben igen kevés történt. En bátor volnék a miniszter ur figyelmét fölhívni arra, miszerint Magyarországban igen sok hely van, mely alkalmas volna csatornákra, hol a szállítást olcsóbban lehetne teljesiseni; vannak helyek, hol a csatornákat a mezei gazdaságnál öntözésre lehetne fölhasználni. A mi a részleteket illeti: lehetetlen meg nem említenem a Béga-csatorna esetét. (Ralijuk!) A Béga-csatorna, mint a t. ház méltóztatik emlékezni, kiadatott egy társaságnak. Ezen társaság nem csináltatott rajta semmit, — ugy látszik nem volt képes a szükséges pénzt beszerezni — de a kormány kiadván a csatornát a társaságnak, szintén nem csináltatott rajta semmit, s most is csak a legszükségesebb és épen nem mellőzhető munkákat teljesítteti. Minek következése az, hogy most a csatorna helyenkint oly rósz állapotban van, hogy nyolcz helyen nagyobb mérvű helyreállításra van okvetlen szükség a csatorna föntartásához. Hogy a csatorna ily eljárás mellett ilyen állapotba jutott, azt természetesnek találom ; de én az e körül elkövetett hibát nem rovom a miniszter ur felelősségére, mert ez ő előtte történt ; hanem bátor vagyok fölvilágositásképen kérdeni azt: vajon azon társaság, mely a Bégacsatornát kibérelte, tett-e le cautiót vagy nem? mert hogy eautio nélkül bármely vállalatot engedélyezzünk: azt részemről nevetségesnek tartom. A kinek valami engedélyt adunk, szükséges, hogy biztosítékot tegyen le; mert különben ugy fogunk járni, mint a Béga-csatornával: hogy a vállalkozó nem csinálhat semmit, mert nem tudott 'társaságot találni, s neki nincs mit vesztenie, s a kormány is abban hagyta, mert azt gondolta, hogy a társaság csináltatja. A vízépítéseknél ismételve emlékezetébe hozom a t. miniszter urnák még a Vág folyó szabályozását.. Erre nézve mint észre-vettem, ujabb időben több törvényhatóság folyamodóképen járult a t. ház elé ; mégpedig oly törvényhatóságok is, melyeketa Vág vize nem érint, mi tehát nem helyi érdeknél fogva történt, hanem történt azért: mert fölismerték annak fontosságát. A múlt évben, midőn ezen tárgy szőnyegen forgott: a t. ház 40 — 50 ezer forinttal fölebb méltóztatott emelni a miniszter ur által előirányzott összeget, épen azon tekintetből, hogy