Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-299

u 299. országos ülés márczius 2 1871. épen azért becsüljük azon miniszteri székben, a hol van, miért sokan ellenségei : (Éljenzés.) igen kérjük, legyen necsak buzgó, necsak tiszta kezű, hanem erőskezű is; mert ha ez utón azon erőt gyakorolni akarja , meJylye] bir: akkor mindenesetre meg fognak szűnni azon botrányos akadályok, melyek a nemzet fölvirágzását aka­dályozzák. (Helyeslés.) Gorove István közlekedési mi­niszter : T. ház! Nem akarok ezúttal azokra válaszolni, melyek a határozati javaslat tárgya­lása folytán a szónokok egyike vagy másika ál­tal fölhozattak, de némely megjegyzést kényte­len vagyok tenni, és pedig rögtön azokra, mi­ket az előttem szólott t. képviselő ur fölhozott. A kormánynak , hogy a forgalom állapotáról tudomása legyen, több közeg áll rendelkezésére. Ha a t. képviselő ur emlékezni méltóztatik múltkori nyilatkozatomra, magam is hangsúlyoz­tam azt, hogy, ha értesüléseim alaposak, akkor a magyarországi forgalomnak azon tekintetben nincs fönakadása, hogy bizonyos áruk Magyarországon 4—5 héten túl szünetelnének. Ilyen értesülésem volt nekem, és ezt ismétlem ma is. Hogyha azon közegek, melyekkel rendelke­zünk, mégis nem elégségesek : minden félnek sza­badságában áll, s a kormánv is nem egyszer hozta a közönség emlékezetébe, hogy az illető állomásokon, mint a minisztérium közvetlen kö­zegeinél a vasúti főfelügyelőségnél orvoslást ke­ressen. Méltóztassék már most, t. ház, mérle­gelni azon felelősséget, mely a minisztert e te­kintetben megilleti és megilletheti. Az illető ál­lomásokon panaszkönyvek vannak letéve a felek számára. Rendesen igen silány és tekintetet alig érdemlő dolgok szoktak e panaszkönyvbe beve­zettetni. Igyekezünk ezeken is azonnal segíteni, de mégis a, minisztériumnak egy vagy más fon­tosabb panasz más utakon is jut tudomására, és ha ily esetben az illetőhöz azon kérdés intézte­tik, hiszen uram, ottan van a panaszkönyv s ott van a folyamodás útja, mért nem juttatja ezt ezen utón azon közegnek tudomására, mely, mint legfőbb fórum, képes orvoslást szerezni ? akkor válasz: nem akarjuk magunkat azon urakkal, t. i. az állomásfőnökkel, bajba keverni. Micsoda eljárás ez, 'miként áll a közlekedési mi­niszter felelőssége : ha valakinek saját maga ér­dekében nincs annyi bátorsága, s a közönség érdekében nincs annyi ügyszeretete, hogy a, dol­dot földeríteni akarja ? Micsoda bátorság az, mely egy állomásfőnök haragjától fél. hanem sújt má­sokat, kik talán nem hibásak, meglehet magát a minisztert, ki utoljára is erejének gyengeségében nem.tehet arról, hogy nem mindentudó. En, t. ház, épen a legközelebbi panaszok folytán, előterjesztettem magamnak azt : mennyi azon panaszok száma, melyek tulajdonképen akár egyenesen a minisztériumhoz, akár pedig a fő­fölügyelőséghez e tekintetben benyujtattak. Es bemutatómat, képviselőháznak, hogy 1869. óta — és igy két év leforgása alatt — az összes panasz, mely a felügyelőséghez s a minisztériumhoz e tekintetben beterjesztetett : 19. Ezek után visszatérve arra, mit a t. kép­viselő ur ezen egyes bajokra nézve mondott, kész­ségemet nyilvánítom arra nézve, hogy méltóztassék nekem ezen ügy dara bokát átadni, azokat egyen­kint meg fogom vizsgálni, és orvoslást és elégtételt szerzek. De egyet bátor vagyok meg­jegyezni ugy a képviselő urnák, mint mindenki­nek, ki specialiter e tárgy iránt érdeklődik: ne méltóztassék azon nyugodtsággal fogadni e pa­naszokat, melyek hozzá nyújtatnak, mintha ezek egészen alaposak lennének. Azóta, mióta a kér­dések szóba hozattak, több panasz érkezett hoz­zám, melyeket azonnal megvizsgáltattam. S mi volt a következés? Az, hogy midőn az illető közégek megjelentek, részint elintéztetett a do­log régebben, részint legalább ugy, hogy mikor az illető küldöttje a miniszternek személyesen megjelent, maga azon kereskedőnek kezelő ügy­nöke, ki a panaszt benyújtotta, azt mondta: Uraim, itt panasznak helye nincs, a dolog el van intézve, alkalmasint főnököm tévedett a do­logban. Ezt csak átalánosságban akartam fölhozni. Méltóztassék a képviselő ur mentségül elfogadni azt, hogy ily egyes panaszokra, természetesen a legkisebb részletekig, én kielégítő választ nem adhatok; azonban igyekezni fogok ez iránt ada­tokat szerezni, és akkor az illetőktől talán ma­gánúton is értesülést fog venni, mennyiben igye­kezett a közlekedési minisztérium ezen panaszo­kon segíteni. Ez az. amit magára a t. előttem szóló nyi­latkozatára fölhozni akartam. Különben pedig, ami az átalános discussiónál fölhozatott — jelesen mindazokra, mik a tariffa-kérdésre vonatkozólag itt fölhozattak, talán később, midőn az átalános vita vége felé közeledik: meg fogom tenni észre­vételeimet. (Helyeslés.) Máttyus Arisztid: Nem emeltem volna szót, ha másodszor nem hallottam volna az igen t. miniszter úrtól épen e házban azon elvet han­goztatni, hogy nagyrészben annak oka, hogy a fölsorolt közlekedési akadályok kellő időben és gyorsabban, mint az tettleg történt, nem orvo­soltatnak : az, hogy az illető felek, a kereskedő, kinek érdekei sértve vannak, kellő időben vagy átalában panaszt nem emel. Nem akarok vitát fölidézni, t. ház ; hanem nem hallgathatom el a fölötti csodálkozásomat,

Next

/
Thumbnails
Contents