Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-283
283. országos ülés február II. 1871. 57 Elnök : Elfogadtatik a pénzügyi bizottság javaslata? {Elfogadjuk!) Elfogadtatott Tisza László: Bátor vagyok figyelmeztetni a t. előadó urat, hogy egy szót sem lehetett hallani abból, a mit fölolvasott; azt sem tudjuk, miről van szó. Ordódy Pál előadó: A mennyire képes vagyok, megerőtetem hangomat ; hanem ha nincs csendesség, akkor nem vagyok képes magamat megértetni. Elnök: Méltóztassanak csendben lenni, akkor meglehet hallani, hogy miről van szó. (Halljuk!) Szó van az első biróságu úrbéri törvényszékekről Erdélyben. Fölolvastatott az első rovat. Tisza László : Tehát a királyi városokon már túl vagyunk ? Elnök : Túl vagyunk. Tisza László: Tehát nem lehet már hozzászólni ? Elnök: Ha a reflexió elég fontos, akkor, ugy hiszem, a képviselő ur, azon véletlenség miatt, hogy nem hallotta, miszerint ezen kérdés már tárgy altatott, — hacsak a ház határozatát mellőztetni nem akarja, — még előadhatja észrevételét. {Helyeslés.) Tisza László: En csak az igazságügyminisztertől akartam fölvilágosítást kérni egy pontra nézve. En ugyanis nem tudom, hogy ezen rovat alatt a „királyi városok" elnevezés a maga teljes jelentőségében van-e fölvéve, vagy pedig ez alatt értetnek-e azon városok törvényszékei is, melyeket a városok tartottak eddig fon saját erejükből, noha nem szabad királyi városok, mert több ily eset van Erdélyben ? Csak arra nézve kérek fölvilágosítást : vajon ezen városok is megkapják-e a segélyezést, melyben eddig részesültek ? Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Ezen pontra a fölvilágositás ben foglaltatik magában a költségvetésben, mert a 30-ik lapon azon városok mind el vannak sorolva , úgymint : Kolosvár, Marosvásárhely, Gyula-Fehérvár, Szamos-Ujvár, Erzsébetváros stb. Es tételenkint meg van nevezve, hogy mindenik város mennyit kap. Tisza László: Épen azért, mivel ezt tudom, volnék bátor ajánlani, hogy ne tétessék „szabad királyi város", hanem egyszerűen „erdélyi város". (Helyeslés.) Bethlen János: Ugy hiszem, a czimet kellene megváltoztatni, ugyanis „szabad királyi városok" helyett: „szabad kir. és taksás városokat" kellene tenni. Papp Zsigmond: Én is azon nézetben vagyok, hogy csak a czimet kell megváltoztatni, mert ezek nem szabad királyi városok mindannyian. VRPY. H. JÍAPtÓ 18* * XTTT. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Méltóztassanak tehát a ezirnbol a „szabad királyi" szavakat kihagyni. Kemény Gáhor b.: Taláu szabatosabb czim lenne : „szabad kir. és taksás városok" ; mert elkezdve Szász-Régenen, Vajda-Hunyadon és Vízaknán végig, többé nem szab. kir. városok, hanem taksás városoknak neveztettek. Papp Zsigmond: De vannak nemes városok is. Csanády Sándor: Én azt hiszem, t. ház, nem a mai kor föladata a czimekkel bíbelődni ; (Helyeslés.) azért én csak csupán „városok" neve alatt kívánom megneveztetni. Elnök: Elfogadja a ház ez indítványt ? (Elfogadjuk!) Tehát egyszerűen „erdélyi városok" lesz a czimben, kimaradván a „szab. királyi"'. Különben a határozatot már kimondani, f>9,500 írt szavaztatik meg ezen városok törvényszéki költségeinek fedezésére. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 2-ik rovatot.) Ruha átalány 16 szolga részére 50 írttal 800 írt. Házbér 5000 frt. Hivatali és irodai átalány 800 írt. Jutalmazások és segélyezések 1000 frt. Utazási átalány 3200 frt. Különféle kiadások 1000 frt. Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizottság mindez összegeket megszavazandóknak véli, és így lenne az összes költség 94.390 forint vagyis kerekszámban 94,400 Irt. Elnök: Elfogadja a t. ház a 94,400 írtnyi összeget az erdélyi városok úrbéri törvényszékei segélyezése fejében? (Elfogadjuk l) Tehát a 94,400 frt megszavaztatiL Ivacskovics György jegyző: Országos fegyintézetekre 812,300 frt. Ordódy Pál előadó: Az országos fegyintézetek szükségleteire 1871 -re kéretik 812,300 forint. 18"i0-re megszavaztatott 819.100 frt; kevesebb: 6800 frt. Átalános megjegyzéskép előrebocsátja a bizottság, hogy az élelmezési és tartási költségeket, noha két fegyintézetnél némileg csökkentek, még mindig magasaknak találja. Alacsonyabb élelmezési árak kieszközlése végett ajánlja tehát, hogy az árlejtések előtt a napi adag-árak egy bizonyos maximuma állapíttassák meg előre s az azt túlhaladó ajánlatok ne vétessenek tekintetbe, még akkor sem, habár az árlejtés alkalmával aránylag legalaesonyabbaknak bizonyulnának is. Máriássy Béla: T. ház! E czim máipénzügyi tekintetben is figyelmet éídemel; mert nekem erős meggyőződésem, hogy itt a pénzügyi kezelésnél vagy visszaélés, vagy hanyagság történik; másrészről figyelmet érdemel és ko8
