Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-282

282. országos Ülés február 10. 1873. 41 zésbe. Hogyha a miniszter ur bűntényekre nézve, melyek a kir. ügyigazgató vádlása alatt állanak, az eljárást hasonlóvá teszi a többi bűntényekre szóló eljárással: nem hihetem, hogy azáltal akár a fenyítő igazságszolgáltatás organikus összhangját, mely ugy sem létezik: megzavarná ; akár pedig tüzetesen az ezen vétségek, ezen bűntények feletti igazságszolgáltatás alteráltatnék. Nem is egyébről lenne itt szó, mint hogy adja a t. ház sanctióját az igazságügyminiszter ur egy ily előterjesztésére, melyben ki van mondva: hogy a királyi ügyek igazgatósága megszüntettetik jövőre az ő vádlása alatt álló bűntények feletti nyomozást és vizsgálatot vezetni; hanem hogy a vizsgálatot valamint minden egyéb közbüntény felett, itt is a biró, tehát ez esetben, mint competens fórum, jelenleg a királyi tábla vezetné, és hogy: a mi a legfőbb, megszüntettessék a királyi ügyek igazgatójának azon joga, mely épen a legnagyobb sérelme a közszabadságnak. Ismételve a t. ház figyelmébe ajánlani vagyok bátor : hogy ő rendelkezik a vizsgálati fogság kérdése fölött, hogy tőle függ bárkit ez országban — minden ellenmondás daczára, mely a törvényekre és az egyéni szabadság jogára támaszkodó polgár részéről jön, — elfogatni és mindaddig fogva tartani, mig az ő fölfogása szerint a vizsgálat befejeztetik. Ez lenne a másik, melyet egy törvényjavaslatban meg kellene szüntetni, és természetesen valamint a többi közbünügyekre való eljárásnál, ugyazon bűntényeknél is, melyeket a t. képviselő ház ismer, s melyek jelenleg a királyi ügyi igazgató vádlása alatt állanak: a vizsgálati fogság kérdése feletti intézkedést szintén a competens fórumnak a királyi táblának kellene átadni. (Helyeslés hal felől.) Én nem tudom, miért nem történik ez? és hogyha állana is, miszerint gyakran igazolja a következés, hogy ezen intézmény a tényleges működésben veszélytelennek bizonyul be: hogy lehet az, hogy csak egy perczig is tűrünk törvényeinkben oly intézményeket, melyeket egy tollvonással lehet ártalmatlanná tenni; oly intézményeket, a melyek mindenesetre azt igazolják, hogy. legalább jogilag, nálunk a polgárok szabadsága fölött bizonyos esetekben nem törvényes birák, nem törvények; hanem egyes privilegisált állású közhivatalnokok határoznak 1 Én részemről nem akarom előadásomat tovább fűzni; hanem bátor vagyok a t. ház figyelmébe ujabban is tavaly, — habár akkor sikertelenül — tett felszólalásomat ajánlani, melylyel a közvádló hivatal ellen fölléptem. Nehogy a külföldön azt mondhassák rólunk, hogy mi ott, hol könnyű szerrel, minden akadály nélkül tudnánk egy, a kor szellemével, az ZÉPV. H NAPLÓ ]8ff XIII. alkotmányos szabadsággal összhangzásban nem álló intézményt ujjal helyesen fölcserélni: ott sem teszünk semmit; bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy itt semmi akadály nem létezik, hogy itt egy tollvonással lehetne ezen bajt orvosolni, s bátor vagyok részemről kijelenteni : hogy ha a t. miniszter ur nem volna hajlandó ezen általam kért orvoslatokra nézve azon ígéretet tenni, hogy a bajon oly módon, mint én kértem, segíteni hajlandó részemről ezen esetben a kir. közvádlói hivatalra egy krajezárt sem szavazok meg. Berzenczey László: T. ház! Én csak egy rövid kérdést akarok tenni és reménylem, hogy arra is egyúttal feleletet kapok; mert a közvádló nevezetet nálunk nem ismerik: hanem nálunk, amint t. Máttyus képviselő ur emiitette, királyi ügyigazgató létezik, ós noha Erdélyben az osztrák törvények meghagyattak, ón a királyi ügyigazgató elnevezést még az osztrák törvényekben sem találom. Tehát Máttyus képviselő társam indítványát magamévá téve, azon kérdést vagy ok bátor ahhoz tenni: hogy mit jelentsen nálunk a királyi ügyigazgató, és mi dolga van: mert azt nem tudom , hogy pietás vagy negligentiából származik-e ? Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Nagy köszönettel tartozom Máttyus képviselő urnák, hogy helyettem mindjárt megadta a feleletet is, hogy beismerte, hogy én is elitélem azon intézményt, hogy a királyi ügyek igazgatójának személyében közvádló és vizsgáló biró egyesül. Mondom, nagy köszönettel tartozom, hogy beismeri, miszerint magam is elitélem ezt; minek világosabb bizonyítékát nem adhattam, mint midőn tavaly a képviselő ház asztalára letett törvényjavaslatban a királyi ügyek igazgatójának ezen hatáskörét teljesen elejtettem, és azt ujabban formulázva, az alkotmányos elvekkel összeegyeztetni iparkodtam. Most az a kérdés, t. ház: tanácsosabbnak méltóztatnak-e tartani e törvényjavaslatot tárgyalás alá venni, vagy a tavaly beadott törvényjavaslatot elmellőzni és egy uj törvényjavaslat által e kérdést specialiter megoldani ? Mi csinálhatunk törvényjavaslatokat, halomra gyüjthetjük és mindez nem ér semmit; ha azok a törvényjavaslatok nem tárgyaltatnak, nem léphetnek életbe: mert akkor a miniszter nem segíthet a bajon. Sokkal egyszerűbbnek találom: nem szaporítani a törvényjavaslatot; hanem azokat gyorsan elintézni, melyek a ház asztalára le vannak téve. Ha azt mondaná Máttyus képviselő ur, hogy azon törvényjavaslat e kérdést a czél kivá6