Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-295
396 295. országos ülés február 25. 1871. tásügyi minisztérium budgetjének tárgyalásánál is történt, a mikor órákra terjedő vitázásokat hallottunk azon kérdés fölött, a melynek megoldására a napló maga elég, t. i. hogy valamely képviselő ezt vagy • azt mondta-e, s ha ennek folytán az október.közepén beterjesztett előirányzat február végén se tárgyaltatott le, s nekem a második indemnytit is kérnem kellé, s ha mégis épen a túlsó oldalon azt mondják, hogy ne lopjuk azzal a nemzet idejét": {Igaz! a szélső la Ion.) akkor valóban van ok az aggodalomra. Ezeket a történelem föl fogja jegyezni, s átalában a dolgok, melyek itt történnek, mindenesetre hlstoricumok lesznek akár az által, hogy sikerülvén valami életrevalót alkotnunk, a bekövetkezhető catastrofából szerenesésen megmenekülünk, akár, mit isten ne adjon, az által, ha annak ellenkezője következnék be. Én tehát teljes tudatával annak, hogy mindaz, rnit e tárgy körül jelenleg végzünk, hiitoricummá válhatik : oda nyilatkozom, hogy szemben az európai államok hadszervezésével, nincs itt az idő arra, hogy akár a közös sereg megszüntetésével, és a helyett akár a magyar honvédségnek magán túlvitele által, ama mellett egy külön magyar hadsereget akarjunk alkotni. Amaz a múlt nyáron inditványoztatott Tisza Kálmán képviselő ur által, ennek a jelen módositványa czélja, mint ezt Jókay barátom nyíltan elismeré. Én azt hiszem, a honvéd:s('g ugy tesz legjobb szolgálatot, ha honvédség marad, s nem akar több lenni, mint lehet. Mint olyant azonban fejlesztenünk kell azt, defejesztenünk kell a hadsereget is. Akormány gonddal van egyikre ugy, mint a másikra. Tekintve a honvédséget, bizonyítják ezt épen az általa beterjesztett törvényjavaslatok. Nem is mondhatja azt senki, hogy mi nem akarjuk a honvédséget fejleszteni; csakhogy nem pazaroljuk a pénzt s embererőt arra, a mivel ezélt nem érnénk, s a honvédelemnek helyesnek ismert, s azért elfogadott rendszerét nem alterálhatjuk, nem engedhetjük meg, hogy fejlesztés czimén kicseréltessék az; ne is vegye senki annak felelősségét magára, hogy ha nem működhetik a neki legjobbnak látszó irányban a haza biztosítására: akkor nem működik sehogy. Előttem nem ezél sem a közös, sem a magyar sereg, de igen a trón és a haza biztossága. Eszközöljük azt a fegyveres erőnek minden izében fejlesztése által, fogadják önök velünk egyaránt a törvény alapját, építsünk azon, legyenek osztályosaink a munkában, és ha megmenthetjük együtt a hazát, legyen örömünk is közös. {Elénl helyeslés jobb felől.) Az, a mit Jókay képviselőtársam mondott, hogy t. i. nincs ágyú, sőt csak golyóöntődénk sincs, hogy minden, mi a háború táplálásához szükséges: concentralva van a birodalom egyik szegletében, az, szerintem is hiba; hiba lenne még akkor is, ha magyar honvédség nem is léteznék, s a monarchia védelme kizárólag a hadsereg föladata volna, mint három év előtt volt. De épen mivel ez hiba, nemcsak a honvédség miatt, hanem az összes fegyveres erő tekintetéből, világos, hogy nem a mai napirendre való. De hogy e bajon segíteni kell, abban én is egyetértek; valamint egyetértek Zichy Nándor gróffal is abban, hogy ha eredményt kívánunk, a védelem tényezőit egymáshoz közelebb kell hoznunk, mi nemcsak ugy lehet, ha a honvédség közeledik a sereghez; hanem ugy is, hogy ez jön a. honvédséghez. S ez azon ut, a melyen mi járunk. És ha Tisza Kálmán képviselő ur, Pulszky azon vádjára, hogy a közös hadsereget reánk nézve idegenné akarják tenni: válaszolva, azt felelte, hogy épen nem akarják ezt ; épen ők levén azok, kik azt mondják a sereg tagjainak: maradjatok itt a haza határain belül, ha katonák vagytok is, legyetek katonák itt ben a hazában: ugy éü neki azt válaszolhatom, hogy mi ezt nemcsak mondjuk, hanem eszközöljük is; az alap erre megvan vetve, a területi divisiók fölállítása és az ezredeknek a hazába visszahozatala által. E czél már-már a valósulás küszöbén áll. {Egy hang balról: Papiroson, Ígéretben!) Szívesen fogadom az efféle megjegyzéseket, hogy papíron, ígéretben. Mondom szívesen fogadom; mert alkalmat és módot nyújt arra, hogy egy év múlva tettekre mutassunk, hogy mondhassuk: ime a valóságban is ugy van. Épen ugy van ez, mint a honvédséggel volt; annak idejében lS6S-ban is azt mondták önök: csak papiroson van. Egy év múlva megmutattuk, hogy ime a valóságban is van. (Helyeslés jobb felől.) Ma még az van papiroson, hogy a csapatok hon, vagy mégis ahhoz közel tartassanak ; de azt mondom, hogy ha alkotmányos életet akarunk, és azt akarjuk, hogy alkotmányosan történjék az, ami történik : akkor annak, a mi utóbb ténynyé kell hogy váljék, előbb papíron kell lenni. Hiba volna, ba ellenkező történnék. Az absolut kormányzat alatt ez másképen van. Ott mindjárt cselekesznek : alkotmányos életben előbb törvényt hoznak, s azután valósítják. (Élénk helyeslés jobb felőle) A territoriális divisiókkal, melyek saját területükön administrálják magukat, természetesen együtt jár, hogy el legyenek látva minden szükségessel, s igy azzal is, a mire Jókay barátom mutatott. Ez oly czél, melyet tartózkodás nélkül vallok magaménak én is; de nem csupán a hon védségre, hanem a hadseregre való tekintetből is. ' Hogy e czélt a kormány is magáénak vallja, anI nak az máris adta jelét, s pedig nemcsak az
