Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-295
295. tt-szágot Dlés február 25. 1871. 387 czélra hivatva találni, mely a törvény szerint a második fokozatot képezi; shogy legyenek olyanok, kik azok között, a kik az ő általok hozott tőrvények által vannak kötelezve a védkötelesség teljesítésére, és a rendes sereg között egy elszakasztó ürt akarnak teremteni. Én megvallom, épen szabadelvüség és nemzetiség tekintetében sokkal czélszerübbnek tartom, hogy igyekezzünk ezen létező ürt lehetőleg elsimitani: mintsem mesterségesen fölállított ideális nézetek által az ellenszenvet fokozni. Debreczen város igen t. képviselője elégtételt adott nékünk tegnap, midőn maga elismerte, hogy a territoriális divisiók rendszere egy a czélnak megfelelő intézmény. És kik voltak, kik ezt sürgették ? Épen a többség részéről, tehát a tisztelt ház kebeléből ezen kérdések megoldására kiküldött bizottság tagjai. Az ellenzéki képviselők sürgették, elemezték s ezélszerüségét fejtegették annak, hogy műszaki csapatok nélkül hadsereget képezni nem lehet, s igy a honvédséget azzal föl kell szerelni. Tökéletesen igazuk van: műszaki csapatok kellenek; de vannak is, habár nem a honvédelem második, hanem annak első tényezője mellett; és igy ezen a tisztelt ellenzék oldaláról annyira ócsárolt, és nézetüknek meg nem felelő intézmény, a delegatio, legalább itt tanúsította, hogy ő a törvény szellemével, a nemzet óhajának ós kívánságának m egfelelőleg, igyekezett annak érdekeit képviselni. — Mert méltóztassanak csak az akkori tárgyalások lapjait átolvasni, s tapasztalni fogják, hogy a kiküldött tagok mindenütt a magyar műszaki csapatok alkotását és lehetőleg a honvédséggel összeforrasztását szem előtt tartották. Midőn az ágyuk megszavazásáról volt a szó, csak kötelességét teljesítette a küldöttség, mert szám-arányban volt bebizonyítva, hogy annyi ágyuja a seregnek nem volt, hogy abból, ha az első tényező elegendően elláttatik: a másik tényező is kellő számú ágyút kaphasson; és épen az nyugtathatta meg báró Simonyi Lajos urat, hogy ott is eszményképe volt a kiküldött bizottságnak, miszerint a honvédség ne állittassék oda kanonenfutternek, és pedig annál inkább, mert az 1867: XL. törvényczikk 27. §. határozottan az ő felsége által kinevezett fővezérre bizza azt, hogy a honvédséget akár nagyobb testekben, akár a hadseregbe beosztva, oda fordítsa, ahova kell, és ez kizárja mindenesetre azon eszmét, melyet egy józan, a mai hadi-tudomány színvonalán álló tábornokról föl sem lehet tenni, hogy ágyú nélkül az ellenség támadásának tegyen ki valamely csapatot. De elfogadva a t. képviselő urnák álláspontját, hogy a honvédséget tüzérséggel kell ellátni : nem lehet figyelmen kivül hagyni a gyakorlati akadályokat, melyek ennek kivitelénél fölmerülnek, s itt már többször voltak megemlítve. Igen helyesen fejezte ki az igen t. miniszterelnök ur, hogy vannak bizonyos országos érdekű kérdések, hol a pénzt figyelembe venni nem szabad. Ha tehát az előállana is, mit a t. ellenzék mond, hogy t. i. a honvédség tökéletesen fölszerelt tüzérség nélkül fogna a harezba vezettetni, miután oda törekedtünk, hogy magyar műszaki csapatokat kapjanak az első factortól: - elesik azon félelem és aggodalom is, és akkor egy országban, mely kezdetén van úgyszólván állami lételének, hogy ugy fejezzem ki magam, melynek még annyi kútforrása nin csen kifejlettségben, hogy ott meg kell gondolni a nagy összegek beruházását, ha azoknak okvetlen és nélkülözhetlen szüksége bebizonyítva nincs : ez mindenesetre figyelembe veendő. A gyakorlatról fölösleges szólanom, miután a miniszterelnök ur határozottan bebizonyította számokkal, hogy mennyiből áll seregünk, mennyi tiszt és mennyi altiszt szükségeltetik; és ón csak tisztelhetem és becsülhetem azon belátást, a mely a megkezdett műnek első tényezőjét akarja tökéletesen és a czélnak megfelelőleg bevégezni: mielőtt elhamarkodva egy másik factornak, a czélnak megnemfelelőleg alkotásába bele bocsátkoznék. Az igen t. ellenzék részéről fölhozott okok néhányáról akarok még említést tenni. Igy a többek közt Vécsey képviselőtársam csodálkozott: Szüllő Géza azon logikai okoskodása fölött, hogy midőn ő meg nem elégedett a lovasság létszámának szaporításával, hogyan tagadhatta meg a tüzérség szaporítását ? Én, bocsánatot kérek : ellenkező nézetben vagyok, máskép fogtam föl a dolgot. Ha méltóztatik utána kérdezősködni : tapasztalást fog magának szerezni arról, hogy még a közös hadseregnél is oly hiánya Van a lovassági tiszteknek, hogy azokat megszerezni majdnem lehetetlen, és arra volt irányozva Szüllő Géza óhajtása is, hogy a lovassági tisztek számát szaporítani kell. Ha már a lovasság létszámának megfelelő kiképzett tiszti erőket kellő számban nyerni lehetetlen: mennyivel nagyobb szükség lehet akkor a tüzérség és műszaki csapatoknál. Győrffy Gyula képviselő ur fölhozta, hogy a kormány és az illető többség a nemzet iránti kötelességének nem felel meg, ha a nemzet védelméről kellőleg nem gondoskodik. Tökéletesen igaza van. Ebben elismerem az ellenzéknek szükséges lételét; mert ő az, mely a kormányt folyton ösztönözi a szabadelvüség ösvényén maradásra : de hasonlóképen a kormánynak is meg vannak kötelességei. A kormány felelősségre vonható joggal, ha mulasztás által az ország érdekeit koczkáztatta. Nézetem szerint ily felelősségre lehet vonni a kormányt akkor is: ha meg49*
