Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-295

384 295. országos ülés február 25. 187!. egyik t. képviselő társam : szivesen elvállalom azt. Sőt tovább megyek. Podmaniczky képviselő ur nemcsak azt mondta, hogy a hevesmegyei intel­ligentia nem vesz részt a honvédségben: én ezt oda bővitem ki, hogy a hevesmegyei intelligen­tia a miniszteri, vagy a kormánytól kinevezendő hivatalnokok sorában sem vesz részt. (JJgy van! hal felől.) Még pedig miért? Mert a ki elvileg jogos és méltó ellenszenvvel viseltetik egy köz­jogi alap-intézmény iránt : nagyon természetes, annak a kormány, kinevezésétől függő hivatal után sem ]ehet vágyódnia. Ismétlem, a hevesme­gyei intelligentiából a kormány-hivatalnokok közt nincs senki. Bocsánatot kérek, az államtitkár ur, a ki, nem tudom, melyik kerületben—gondolom ott, a hol az előtt Szuppau Zsigmond volt, — képviselő­nek megválasztatott, gr. Szapáry egyedül van hivatalban. Igaz, hogy azt az ellenvetést tehetnék a túl­oldalon, hogy ezen egy tisztelt ur annyira ki­mentette a hivatalokat, hogy Hevesmegyének e tekintetben nagy panasza, vagy ellenvetése nem lehet. Megengedem ezt is; hisz a t. államtit­kár ur rövid 4 esztendő alatt volt adminisztrá­tora a vármegyének, királyi biztos, miniszteri­tanácsos, az autonómiai testület követe, — oda számítom ezt is, mert természetesen azon csa­tornán jutott hozzá (Derültség.) — és most állam­titkár. Ha a t. miniszterelnök ur vagy önök t. uraim, azt kívánják, hogy az ilyen dolgokat ne hozzam elő, a miniszterelnök urnák hatalmában van engem elnémítani: nevezze ki t. i. a t. ál­lamtitkár urat még őrnagynak is : akkor aztán ő lesz kormánybiztos, képviselő, s őrnagy, mint 1848-ban szokás volt, és meg fognak győződni, hogy kis idő múlva a teljes hatalmú futárság is be fog következni. (Derültség.) A mi tehát illeti Podmaniczky képviselő társam azon ellenvetését, hogy az intelligentia Hevesmegyében nem vesz részt a honvédségben, nem akarom ezt azon oldalról megczáfolni, amely oldalról nagyon könnyű; de jobban szeretem a magam malmára hajtani a vizet. — Igen ter­mészetesen azt mondhatnám, hogy hiszen az or­szág törvényei azon intelligentiának egy részét ki veszik a sorozásból, s a mely részt ki nem vesz­nek : az eo ipso besoroztatik katonának ; —^te­hát kérdem már most, kik azok, a kik azon honvédseregben benne vannak? Nagyon termé­szetesen azok, kik oda besoroztatnak, kivévén az általam igen t. tisztikarnak azon részét, mely ifjú korától fogva mindig katona volt. Ha az osztrák hadseregben szolgáltak és átjöttek a honvédseregbe, isten hozta őket! Ha pedig 48-ban honvédek voltak és azóta mindig pauzáltak, hi­szen megelégelhették már a 20 évi üldözést és tétlenséget — és ha ismét fölcsaptak honvédek­nek, hála istennek; némelyek adandó alkalommal ugy fognak harczolni, miként a nemzet tőlük megvárja. De hiszen nem is az Podmaniczky ha­rátomnak nehézsége; hanem az, hogy a honvéd­ség közé tömegesen nem soroztatja be magát az intelligentia, és jelesen nem soroztatja be ma­gát a tüzérségbe, pedig tiszti-rangon alul az in­telligens ember csakis a tüzérségnél tehet hasz­not: (Közbeszólás bal felől: másutt is!) tehát „nagy" hasznot. így akarom mondani. Hanem már most kérdem önöket t. képvi­selő urak: hogyan kívánhatják, hogy Hevesmegye fiai tömegesen soroztassák be magukat azon honvédseregbe, mely azon osztrák hadsereg ki­egészítő része, melyről ők annyit tudnak, hogy azt a régi, az 1848-iki honvéd minden nyílt csatában megfutamította; hogyan kívánhatják, hogy azon zászló alatt harezoljanak, mely 48-ban nem dicsőségre vezetett, hanem előttük futott; hogyan kívánhatják, hogy azon ifjak tömeges lelkesedéssel soroztassák be magukat azon hon­véd-csapatokba, a kik, midőn tömegesen hadgya­korlatokra mennek, „éljen Kossuth Lajos!* föl­kiáltással vonulnak át Eger város utczáin. (Föl­kiáltások a szélső bal felől: Éljen Kossuth Lajos! Zaj jobb felől.) Hogyan kívánhatják, hogy azon kormány által kezelt honvédségbe soroztassák be magukat, mely épen Kossuth Lajost, (Fölki­áltások: Éljen Kossuth Lajosi) a honvédségnek dicső megteremtőjét hűtlennek, és notóriusnak nyilvánította; a mely kormány Hevesmegyét ki­rályi biztos által űzőbe vétette azért, mert a megye közönsége, az ország törvényeihez híven, nem akart Eger városának jegyzőkönyvéből egy bizalmi nyilatkozatot kitörölni, melyet Eger vá­rosa, mint independens hatóság Kossuth Lajosnak megszavazott ? Podmaniczky t. képviselő társam tökélete­sen az én malmomra hajtotta a vizet, midőn azon vádat emelte, hogy Hevesmegyében a hon­védség iránt lelkesültség nincs. De, t. ház, hiszen ezeket elmondva, befejez­hetném előadásomat, hanem tegnap sűrűn ide jegyeztem némely dolgokat, melyeket Pulszky t. képviselő ur — az ifjút értem — előadására válaszolni óhajtottam. De az alatt 24 óra telt el, s a fegyverek nem .volnánakegyenlők, ha éu 24 órai meggondolás után válaszolnék a t. kép­viselő urnák. Csak egyre kívánom figyelmeztetni, és egy jó tanácsot adni a t. képviselő urnák. Figyelmeztetésem az: ne méltóztassék t. képviselő társam soha sem élczböl, annál ke­vésbbé komolyan vellicálni azt, hogy kinek milyen a bátorsága ?

Next

/
Thumbnails
Contents