Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-282

:-,% 282. országos Illés február 10. Í871 lm a biró későbben a jobbról győződik meg: az az igazságszolgáltatás elveivel nem egyeztethető meg; mert a bíróságnak kezét megkötné. En részemről kijelentem, hogy ezt sehol a föld hátán nem tapasztaltam ; hanem ellenkezőleg mindenütt azt tapasztaltam érvényben levőnek, hogy az egyes esetekben hozott Ítéletek csak azon egyes esetekben dönthetnek, s hogy sém maga azon bíróság, sem más bíróság ezen ítélet által kötelezve nincs. En nem tartom jó jelenségnek azt, ha gyakrabban történik az, hogy nem egyező ítéletek hozatnak: de én a törvényhozás kezében nem is látok eszközt megakadályozni azt, hogy ez meg ne történjék. Ezt akartam mondani. (Helyeslés • jobbról.) Kiss János: T. ház ! Hoffmann Pál t. képviselő ur által fölállított azon elvből, hogy egyes esetekben a bíróság által egyforma ítéletek nem hozathatnak : látom, hogy a t. képviselő ur nagyon szerelmes Bach ur perrendtartásába. Mert a Bach ur által behozott perrendtartás §§-aiban világosan ben foglaltatik az, hogy azonegy alapokon nyugvó ügyekből még nem következik az, hogy egyforma Ítéletek hozassanak ; a bíróságnak szabadságában állván a személyhez kötött szerelménél fogva oly Ítéletet hozni, a milyen neki tetszik. T. ház! Szomorú képét láthattuk annak, hogy a Bach-rendszer által behozott törvénykezés milyen volt; de szomorú képét láthatjuk ma is épen a törvénykezésnek jelen állásából, mely a Bach-rendszerhez hasonló, és ugy látszik, hogy Bach ur elvei nemhogy beszünlettettek volna a magyar kormány által; hanem azon irányelveket még tovább is folytatja a magyar minisztérium. Ha az 1848 előtti időszakot tekintjük és megfigyeljük a curiai decisiókat: ott fogjuk találni, hogy az ugyanazon egyszinezetü ügyekben mindig igyekezett a curia egyszinezetü ítéleteket is hozni. Es azért 48 előtt a haza polgárai pietással ragaszkodtak a curia decisióihoz. A curiai decisiók azon esetekben, midőn törvény nem szólott az illető ügyről: törvény helyét pótolták. Az igazságszolgáltatásnál a Hoffmann Pál képviselő ur által fölállított elv arra vezetne, hogy a biró bölcs belátása szerint ítéljen a szerint, a mint neki épen tetszik, és hogy őt ne kötelezze az ugyanazon színezetű ügyekben más, ugyanazon főtörvényszék által, ugyanazon törvények alapján hozott ítélet. Ez a legveszedelmesebb elv, és azt tartom, hogy ugyanazon egy ügyben, ugyanazon törvények alapján józan észszel nem is lehet más Ítéletet hozni, mint a mely már egyszer ezen ügyien .hozatott. Es azért igazságosnak tartom Guthy képviselő urnák fölszólalását, midőn azt óhajtja, hogy a semmitőszék igyekezzék oda működni, hogy az általa hozott ítéletek ugyanazon ügyekben, ugyanazon törvények alapján hozatván : öszhangban legyenek, és én nem oszthatom Hoffmann Pál ur elveit, ki szerelmes a Bach-féle perrendtartásba. {Bal felől helyeslés. Jobb felől ellenmondás.) Elnök: Nincs észrevétel? (Nincs!) Tehát menjünk tovább. Ghyczy Kálmán: Én részemről, t. ház, nem akarok résztvenni azon discussióban, mely itt kifejlődött. En nem veszem kétségbe azt, hogy t. barátomnak, Guthy Benőnek tökéletesen joga volt előadni mindazt, a mit ő szavazatának indokolására szükségesnek vélt ; nem tagadom ennélfogva azt sem, hogy Hoffmann Pál képviselő urnák is azon dissertatióba bocsátkozni, melyet itt a törvénykezési elvekre nézve kifejezett, tökéletesen joga volt. Én nem tudom, állnak-e azok, vagy nem állnak azok, a miket Guthy Benő barátom némely perek adataiból merítve, előttünk fölhozott. Annyi bizonyos, hogy e tények itt a házban nem constatálhatók, annyi is bizonyos továbbá, — csekély fölfogásom szerint — hogy sem az egyik előadás, sem a másik, melyeket a t. képviselő uraktól hallottunk, ezen discussio keretébe nem tartozik. Ha vajon jó-e a semmitőszék külön fönállása, vagy nem jó : erről különféle vélemények lehetnek; de az itt a budgettárgyalás alatt nem dönthető el. Bárkinek közülünk szabadságában áll eziránt külön törvényjavaslatot előterjeszteni, és akkor meg fogjuk bírálni és vitatni a kérdést, hogy vajon továbbra is föntartandó-e a semmitőszék, vagy más formába átalakítandó. En, amint előre bocsátám, nem akarván rósztvenni ezen discussióban, csak azon meggyőződésemet akarom kijelenteni, hogy mindezeket a jelen tárgyalás keretébe valónak nem tartom. (Jobb felől helyeslés.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 1. rovatban): Semmitőszék 182,300 frt. Ordódy Pál pénzügyi bizottsági előadó (olvassa): 1. A semmitőszék költségeire előirányoztatik 1871. évre 182,300 frt. A semmitőszék költségeire megszavaztatott, a póthitellel együtt 1870. évre 174,700 frt, többlet 7600 frt. A személyzet létszáma nem változván, a többlet legnagyobb részben az idézett minisztertanácsi határozat alapján a személyes járar dóságokra esik. több: 18 biró lakpénze . . 3600 frt. „ 4 segédelőadó „ . . 400 ,, „ 1 elnöki titkár ,, • . . 100 ,, ,, 2 tanácsjegyző ,, . . 200 „