Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-295

376 295. országos ülés február 25. !871. jön, és akkor törvény ellenére egy kézviselő fog ülni a házban. (Fölkiáltásólt jobb felől: De nem fog!) Engedelmet kérek, itt fog ülni, (Csernatony Lajos közbeszól: A jobb oldalon. Egy hang a bal oldalon: De nem Garibaldi!) mert a képviselőháznak nincs joga ezen dolgot orvosolni. (Fölkiálás bal felől •' Ha jobb oldali, akitor itt fog ülni !) Ez, t. ház, világosan mutatja azt, hogy a háznak joga van nem magát az egyes igazolási kérdést vitatás alá venni, abban Ítéletet mondani; hanem joga van vitatás alá venni azt : vajon az ezen bizottság többsége által, nem pedig átalánosan elfogadott jegyzőkönyvet (Az mindegy! jobb felől) kifogástalannak veszi-e, vagy a bírósághoz véli-e utasitandónak ? Az 1869-diki IV. törvényczikk 8. §-a azt mondja, hogy a biró nem lehet egyszersmind képviselő. (Zaj.) Már most, t. ház, a képviselő állása, mandátuma akkor kezdődik, midőn őt a választási elnök törvényesen megválasztott képviselőnek kijelenti. (Zaj. A jobb oldalon : Nem áll!) Azután azon egyén bejön a képviselőházba, itt bizonyos jogokat gyakorol, mint képviselő, és a háznak csak akkor van joga a választást kérdésbe venni, ha azon egyénnek választási jegyzőkönyve akár tartalmára, akár kiállitására nézve a törvénybe ütközik; de ha jegyzőkönyve, sem tartalmára, sem kiállitására nézve a törvénybe nem ütközik : a képviselőháznak nincs joga ezen jegyzőkönyvet kérdés alá venni, és ezen egyén képviselői állását megtámadni. A kérdésben levő képviselő ur megválasztatásakor biró volt, és megválasztatása után is biró maradt, körülbelül 10 napig. Azonban f. hó 21-én. midőn mi ezen kérvényt az igazoló bizottságban tárgyaltuk, azon véletlenségek egyike adta magát elő, melyek korunkban oly gyakoriak, hogy épen azon nap estéjén táviratozott az illető képviselő ur Udvarhelyszékről az igazságUgyminiszternek : hogy, ő képviselővé választatván, birói állásáról lemond. (Csernatony: Gyönyörű!) Lemondása 23-kán közöltetett is az állandó igazoló bizottsággal ; de ez azt találta, hogy miután már határozatot hozott e tárgyban, ezen kérdés hozzá nem tartozik; tehát arra néz • ve, hogy biró volt a választáskor, sőt még a választás után is: semmi kétség fön nem forog. {Egy hang: De ha már lemondott?!) A lemondási irat az elnök ur kezében van, kinek az igazságügyi miniszter ur hivatalosan megküldötte. Ha a t. ház kívánja : föl fog olvastatni. E szerint tehát Török Albert megválasztatása után 10 napig birói hivatalát megtartotta. De miután a törvény azt mondja: hogy a biró nem lehet képviselő, ő tehát 10 napig sem lehetett képviselő époly kevéssé, mint lehetett volna egy évig. T. ház! Az 1869-iki törvény midőn elhatározta, hogy a biró egyszersmind képviselő nem lehet: főleg azt tartotta szem előtt, hogy a biró a politikai élet hullámaitól és mozgalmaitól távol maradjon, hogy a pártok fölött állván, részrehajlatlanságát és függetlenségét minden tekintetben megtartsa. (Zaj. Napirend!) Elnök: T. ház! Nekem kötelességem a szabályokat föntartani. A szabályok azt mondják, hogy a t. ház a fölolvasott ítéletet tudomásul veszi, és nem bocsátkozik superrevisióba. Itt elvi kérdés eldöntendő: mert, ha a t. ház ezt tárgyalja: akkor majd belemegyünk abba, hogy minden Ítéletet a t. ház revideálni fog. Ha már most az eddigi gyakorlatot veezszük: (Föíkiáltások: Nem volt eddig gyakorlat e tárgyban.) Engedelmet kérek, volt. A 28-dik §. világosan mondja, hogy a bizottság többsége határoz és e határozatot a t. ház tudomásul veszi. Van orvoslás ez ellen, 30 nap alatt szabad kérvényt beadni. (De ha nem akarnak bead,ni f) De adhatnak be azok, a kik e tekintetben sérelmet éreznek, és ha nem akarnak kérvényezni, van azon esetre egy intézkedés, hogy a t. háznak egyik tagja interpellálja a minisztériumot és az felel rá. Hogy a törvény mit mond és hogyan hajtatik végre: az nem lehet most discussio tárgya. Mi a discussio tárgya ? A bizottság beadja jelentését, azt a ház tudomásul veszi, és ha a ház meg akarja tartani a szabályokat: mást nem tehet. (Helyeslés jobbról.) Ghyczy Kálmán: Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy a házszabályokhoz legyek bátor szóllani; mert kénytelennek érzem magamat szóllani azon magyarázás után, melyet a házszabályoknak a t. elnök ur adott. Először is a t. házat bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy az igazoló bizottságnak eredeti rendeltetése nem az, hogy vizsgálja meg a beadott választási jegyzőkönyveket; hanem az, hogy alakítsa azon bíróságokat, melyek a beadott jegyzőkönyvek fölött bíráskodni fognak. Ez igy áll. (Ellenmondás jobbról.) Későbben azután a t. ház, a szabályoknak 75. §-át, mely arról rendelkezik, hogy mi történjék az országgyűlés folyama alatt történő választásokkal, és a mely ezen választásokra nézve azt rendeli, hogy ezen választások az igazoló és biráló bizottságok által a szabályokba foglalt módon intéztessenek el ; ezen 75 $-ot mondom a ház