Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-293

346 293. ors/ágos Ülés február 23. 1871. akaruk magunkkal és másokkal is elhitetni, hogy ezen honvédségi törvény, mint előttem is mondatott : csak azért alkottatott, hogy por hintessék a nemzet szemébe. Én nem akarom ezt magunkkal és másokkal elhitetni. Az 1868. évi 40-dik törvény 4-ik §-ban ez áll: „A. szolgálati kötelezettség tart 3 évig a sorhad állományában stb., és azt mondja az „a" pont alatt: „2 évig azoknál, kik szolgálati kötelezettségüknek a hadseregben eleget téve, áthelyeztetnek a honvédségbe." Kérdem a t. kormányt és a miniszterelnök urat, hogy azok, kik a hadsereg műszaki csapataiban magukat kiképezték, a honvédségnél hova helyeztetnek át? A 15-ik §-ban ez áll: „A honvédség kiegészíttetik a kiszolgált tartalékosok beosztása által," — aztán a „d" pontban: ugy azon önkéntesek által, kik nem honvéd-kötelezettek, de a szolgálatra még alkalmasuk." Mondva volt, hogy végre van már hajtva a törvény azon intézkedése, hogy a közös hadseregben a magyar ujonczok műszaki csapatokba és tüzérségbe is osztassanak be és képeztessenek ki. Az a föladatunk, hogy a hadseregben minden erőt, minden tehetséget értékesítsünk; de a midőn olyan tartalékosok beosztásáról van szó, a kik a tüzérségnél s műszaki csapatoknál kiképeztettek, az az erő elveszett, mert annak a honvédségben nem találnak helyet. Még számos más szakaszait olvashatnám föl a XL. és XLI. törvczikknek, de csak a XLI. törvényczikk 25-ik §-át olvasom föl, melyben a honvédelmi miniszter hatásköréről levén szó, az „i" pontban ez áll: „Háború eshetősége, s a kiütött háború idején kiterjed továbbá mindazon intézkedésekre, melyek a honvédelmi erőnek gyors kiállítására s harczképességének állandó föntartására megkívántatnak." Kérdem a t. kormányt és minden szaktudóst e tekintetben : lehet-e harezképesnek nevezni a honvédséget, ha az műszaki csapatokkal és tüzérséggel el nem láttatik? Hallom itt a feleletet, hogy „a közös hadsereg segítségével*. Igen, a közös hadsereg segítségével. Mi lesz tehát? izonyos területnek, bizonyos pontnak megvédésére állíttatik ki egy honvédségi dandár önállóan, hogy azt védelmezze, vagy nyomuljon elő ; a harcz hevében, midőn minden perez drága, kölcsön kell kérnie, ha nem áll rendelkezésére, ágyukat és tüzérséget a közös hadseregtől. Nem lehet másként, (Ellenmondás jobb felől) ez a gyakorlatban igy van ; theoretice lehet megmutatni, hogy nem igy áll ; de a gyakorlatban ugy áll, hogy a harcz hevében, midőn rnmden pillanat drága : akkor lesznek a parancsnokok kénytelenek a műszaki csapatoknak, tüzér ségnek oda helyezéséről intézkedni, ha ugyan korábban nem intézkedtek volna. Azt mondja Szüllő képviselő ur, hogy egyike a legnagyobb akadályoknak, hogy sok költségbe kerül a műszaki csapatok ós tüzérségnek alkalmazása a honvédségnél. Nem akarok ezen nagyon messze vezető kérdés taglalásába bocsátkozni, a théma különben is nagyon szomorú. Mindenesetre feltűnő előttem t. ház, hogy valahányszor olyan tételről, olyan költségről van szó, a melynek megszavazása a nemzet sympathiájával találkoznék, mint a milyen például a jelen tétel: akkor gazdálkodásra figyelmeztetnek; mig ellenben sohasem halljuk ezen figyelmeztetést akkor, midőn azon roppant milliókról van szó, melyek a közös hadsereg feneketlen moloch-torkába dobatnak. (Élénk helyeslés bal felől.) Óhajtottam volna ezen figyelmeztetést azon alkalomkor, midőn a közös hadsereg kérdése a házban fölemlittetett; midőn arról volt szó, hogy magyar hadsereg alakittassék és addig a közös hadseregnek ne szavaztassák meg semmi, mig legalább is a magyar ezredek vissza nem szállíttatnak a haza földére, s aztán a magyar hadsereg mint ilyen szerveztetni fog. Önök gazdálkodnak, midőn magyar hadseregről van szó ; a közös hadsereggel szemben hallgatnak a takarékoskodni akarók. Királyi t. képviselő ur azt mondta, hogy nincsenek előtanulmányok, hiányzanak az öntödék, fegyvergyárak, és isten tudja mit mondott még. Kérdem Királyi Pál képviselő úrtól: hol volt, midőn az 1868. XL. t. ez. alkottatott? Mért nem mondta akkor azt, fhogy nem kell honvédség : mert hiányoznak az előtanulmányok, nincsen a szegény honvédeknek ruhájok, fegyverük. Es a honvédség létrejött, daczára, hogy nem volt előtanulmány, ruha, fegyver. Figyelmeztetem itt Királyi képviselő urat 1848 — 49-re, hol vette a honvédség az ágyukat, hol szerezte meg az előtanulmányokat az a mezítlábas honvéd 1 Ostrommal vette el az ágyukat, melyekkel azelőtt nem tanult elbánni, és elűzte az elfoglalt ágyukkal és a szuronyokkal azon hadsereget, a melyben tanult tüzérek voltak alkalmazva. (Élénk helyeslés bal felől.) Andrásy Gyula gróf miniszterelnök : Már 2 óra van, és én e tárgyhoz tüzetesebben kívánván szólani: előadásom azon részével, mely a kérdés objectiv oldalára vonatkozik, nem fogom a t. házat fárasztani. De épen azért, hogy e kérdést később objective tárgyalhassam : szükséges, hogy még ma feleljek azon nyilatkozatokra, melyekről bizonyosan a túlsó oldalról sem fogja senki állítani, hogy objeetivek, s melyekről határozottan ki kell jelentenem, hogy azok egyszerűen gyanúsítások, oly gyanú-