Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-293

342 293. országos ülés február 23. 1871. a közös költségekre, közös hadviselésre 38 millió szavaztatott meg, a közös költségek meghatáro­zására kiküldött bizottság részéről: akkor a honvédség részére nem szavazunk meg ágyút, megvallom, hogy én ezen takarékosságban nem bizom. Megvallom őszintén, hogy gyanúval visel­tetem ezen takarékosság irányában. Igen kü­lönösnek tartom ez okoskodást, olyannak tartom, mint midőn valaki egy fogatot akar fölállítani, és megvolna a kocsi, a lovak, és csupa ta­karékosságból nem venné meg a szerszámot, nem birna helyéből mozdulni; valamint oly had­sereg, melynek nincs tüzérsége, sem képes a hadviselésre : azt mindenki tudja, s igy azon ar­gumentumot, melyet a t. előadó ur, és amint a lapokból olvastam, az igen t. államtitkár ur a Deák-párti conferentiában szorultságból tett, azt valóságos indoknak venni nem lehet. Van egy valóságos indok is, és azon valóságos indok, a mint a jobboldali lapokból olvastam, ugyan­azon Deák-párti conferentiában mondatott, mely­nek tárgya volt a jelen törvényjavaslat, és a melyben sok jobb oldali képviselőtársunknak ha­zafias aggodalmaik voltak, és e tekintetben sür­getőleg adattak elő; a miniszterelnök ur ezekre megmondotta annak valódi okát, azaz inkább jelezte azt, mert azt monda, hogy politikai okoknál fogva jelenleg az még nem lehetséges. (Derültség. Fölkiáltások jobb felől: Nem mondta!) Nézzük, melyek lehetnek azon politikai okok'í (Halljuk!) Talán az, hogy a közös had­ügyminiszter, mint számtalanszor olvastuk, de­missiójával fenyeget azon esetre, ha a honvédség tüzérséggel elláttatik ? Ezt részemről helyes oknak nem tartom; reménylem, a miniszterelnök ur azon helyzetben lesz : e tekintetben fölvilágosítást nyújthatni. (Andrást/ Gyula gr. közbeszól: Igenis !) Ha politikai ok van, t. ház! ezen politikai ok csak egy lehet, és ez a honvédsereg iránti bizalmatlanság ; pedig bátran merem állítani azt, hogy az alkotmányos magyar királynak hivebb, megbízhatóbb serege nincs, mint a honvédsereg, {He­lyeslés) és azért én ezen bizalmatlanságot igen méltatlannak találom. (Helyeslés bal felől.) Hogy sereg nem mozdulhat tüzérség nélkül, nemcsak hogy győzelmesen előre nem, de hogy rendesen vissza sem vonulhat: arról megvan győződve mindenki; de azért korántse higyjük azt, hogy még az illető katonai körök is ezen honvédsereget feleslegesnek tartanák; mert ezen honvédsereg beosztva rendes hadseregbe, ennek igen nagy hasznára lehet. Ügyes tábornok soha­sem utasít vissza csapatot : bármily állapotban legyen az, azt mindig fölhasználhatja. így tet­tek az osztrák tábornokok az 1848—49-iki had­járat alkalmával. Csak egy esetet akarok felemlíteni: a lip­pai csatában ugyanis az osztrák vezér a román lakosságot mint népfölkelést fölhasználta, a sereg elé állította, és ennek következtében azon go­lyók, melyek a honvédek részéről az osztrák katonákra voltak irányozva: nagyrészt ezen román fölkelő csapatokat érték. T. ház! Az ágyuk igen éhesek, azoknak táplálék kell, s az ügyes tábornok azon csapa­tokat adja az ágyuknak táplálékul, melyekben legkevésbbé bizik. A honvédsereg tüzérség nélkül igen alkalmas kánonén futter lesz a közös had­seregben. (Igaz! bál felől.) Az osztrák katonai körökben sikerült a czélszerütlen felfegyverzés által az insurrectiót nevetségessé tenni; a hon­védsereg ily czélszerütlen felfegyverzése által ugyanazon körök be fogják bizonyítani azt, hogy a honvédsereg nem ér semmit. Még az insurrectionális időkből a nép szá­ján forog egy adoma, melyben egy név említ­tetik, és ez „Alvinczy" neve. (Derültség.) Ennek még eddig utóda nincs; de azon esetben, ha a honvédség jelen szervezetében megmarad és há­borúba keveredünk, azt hiszem : a miniszterel­nök ur lesz ennek utóda. (Derültség.) Az ellen­zék részéről mindenkor történt e tekintetben figyelmeztetés. Figyelmeztettük a kormányt, figyelmeztettük a képviselőházat, figyelmeztettük a nemzetet. Ha mindamellett a nemzet helyesli a kormány ezen eljárását, ha helyesli azt, hogy a honvédség ily siralmas sorsnak tétessék ki, (Mozgás) és ha többségben hagyja önöket ezután is: ám lássa; mi megtettük kötelességünket. Dixi, et salvavi animam meam. (Tetszés bal felől.) Horváth János: A legközelebbi idők­ben lefolyt háború tanúságot szolgáltat arra, hogy a jól fölfegyverzett jól fegyelmezett és ki­képzett hadsereg számithat a győzelemre : mig a hiányos fölszerelés a legbátrabbat is veszede­lembe dönti. Tagadhatatlan, hogy kormányunk a honvédek előállítása, fölszerelése és kiképzése tekintetében, tekintve különösen a rövid időt, és tekintve pénzviszonyainkat.- sokat tett — és nevezetesen az akadályokat, a melyek a honvédség fölállítása körül elé gördittettek, — so­kat tett, és igy ezek tekintetében a haza érde­kében érdemeket szerzett; de tagadhatatlan az is (Halljak!) hogy a nemzet,* a mely méltán nagy reményeket köt a honvédséghez, és a hon­védségi intézményhez: annak minden tekintetben kiképeztetését kívánja, és biztosítani akarja, hogy szükség esetében föladatát , a királyt és a haza megvédeni, teljesíteni képes legyen, és a honvédség dicső múltjának is megfelelhessen.

Next

/
Thumbnails
Contents