Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-291

278 291. országos ülés február 21. 1871. Elnök: Ezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: T. ház! Az 1870-ik évi XLVIIL törvényczikkely hatályának tartama e hó végével lejárván: csak nyolcz napunk van még hátra és a tapasztaltak után semmi reményem, hogy a még hátralevő előirányzatok, — három tárcza, még pedig nem a legkisebb — superalva lehessenek ezen 8 nap alatt. Ennélfogva kénytelennek érzem magamat azon törvényczikkely meghosszabbítására vonatkozólag, tehát az államjővedelmek beszedketésére és a kiadások födözhetésére vonatkozó fölhatalmazást illetőleg, még egy következő hónapra leendő megadását tisztelettel kérni a t. háztól. A vonatkozó törvényjavaslatot mindjárt sokasittattam és most kérem a t. házat, legyen kegyes azt oly utasítással tenni át a pénzügyi bizottsághoz, hogy az ügy sürgősségének megfelelőleg azt tárgyalja és jelentését ide beadja, s ugy intézkedjék, hogy a törvényhozás*- többi fokozatún is — ismétlem, az ügy sürgősségének megfelelően — tárgyaltassék. Széll Kálmán jegyző (olvassa a beadott törvényjavaslatot.) Elnök: Már ki van nyomatva és a tagok ma megkapják. — Méltóztassanak tehát a pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) A pénzügyi bizottság ülés után azonna] összeül és tárgyalja, és holnap jelentését beadhatja. Következik a napirend, a vallás- és közoktatási miniszter budgetje tárgyalásának folytatása. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa) Népnevelési szükségletekre 650,000 írt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság e rovatra a következő megjegyzést teszi: A 35-ik és 36-ik rovat alatt népnevelési szükségletekre és alapra előirányzott 650,000 frt, a 37-ik rovat alatt kért 50,000 frt felnőttek oktatására, és a 38-ik rovat alatt tanárjelöltek és iskolatanitók kiképzésére kért 30,000 frt helyhenhagyandók volnának. Megjegyeztetvén, hogy a népnevelési szükségletekre kért 650,000 frt tétel megszavazásánál kiemelendő volna, hogy ,aa 1870-iki póthitel tárgyalásánál az e tételre vonatkozólag hozott azon határozat, — miszerint a közoktatási és pénzügyi miniszterek a népiskolák fölállítására államilag nyújtandó segély módozatai iránt rendszeres tervezetet dolgozzanak ki és terjeszszenek elő: — ez alkalommal ismétlendő volna. Schwarez Gyula: Nem első ízben történik most, t. ház, hogy fölszólalok csekélysége -ellen azon összegnek, melyet a kormány előirányzatában a népnevelési czélokra szánva találok. Tettem ezt más alkalommal is, ós valahányszor ezt tettem, mindannyiszor egyúttal ráutaltam, valamint jelenleg is lehetetlen, hogy rá ne utalják azon nagy aránytalanságra, melyben a népnevelési czélokra szánt összegek államháztartási költségvetéseinkben, szemben a meddő kiadásokkal állanak. Vegyük hozzá azon súlyos terhet, mely alatt népünk úgyis már görnyedez, vegyük hozzá azon deficitet, mely évről évre növekedni fog: és azt hiszem, be fogjuk vallani, hogy ez egy oly helyzet, mely méltán aggodalommal tölti el minden hazafi keblét, ki a jövőbe tekint, Még súlyosabbá lesz azonban e helyzet, nézetem szerint, az által, ha még azon kiegyezési alapon is, melyen állunk, a fönlevő törvény keretén belül még nagyobb erély, nagyobb erkölcsi bátorság mellett mint a minőt a közoktatási minisztérium a legközelebb lefolyt három év alatt mutatott : sem lenne képes mindazon erőket kellőleg kamatoztatni, melyek igy is ezen alapon rendelkezésünkre állnak. Különös; nincs senki e házban, ki ne lenne arról meggyőződve, hogy a reformok korszerű keresztülvitelének egyik legfőbb akadálya az, hogy nem rendelkezünk kellő pénzösszeggel; és mégis, midőn buzdítjuk a kormányt, hogy vegyen föl nagyobb összeget, nagyobbat a 650,000 írtnál a népnevelési czélokra: vannak, kik azt mondják, hogy ez fölösleges; mert hiszen a törvény keretén belül a miniszter jelenleg sem képes évről évre elkölteni még az előirányzott összeget sem. Már most azt kérdem: vajon ez olyan tévkör-e, a mely magában helyzetünkben gyökeredzik: vagy pedig oly összeütközés, melyet önök saját politkájokkal teremtettek maguknak? Én ez utóbbit hiszem. Nem tévkör ez; — ez, egy összeütközés. Állapítsák meg szabatosabban, uraim; irják körül élesebben azon jogviszonyt, melyet önök az állam, a politikai község és a vallásfelekezetek közt akarnak. Kössék életre való közegekhez a népiskolai önkormányzat szervezetét; ne nehezítsék meg a törvény hiányos szerkezete által annak végrehajtását, ós nyissanak komolyabb pénzforrásokat, mint a minőket eddig nyitottak: és meg fogják látni, hogy egy erélyes, kellő erkölcsi bátorsággal biró miniszter, mennyire könnyen ki fog menekülni ezen állítólagos tévkörből. (Halljuk!) Midőn a múltkor azt mondottam, hogy szükségét látom az 1868 : XXXVIII. t. czikk revisiójának : fölhoztam, hogy ez már azért is szükséges, mert azon törvényben nem látom kellőleg praecisirozva a jogviszonyt az állam, a politikai község és a vallásfelekezetek közt. Akkor szavaim kétséggel találkoztak; nevezetesen a házon kivül egy higgadt czikkiró a kormány-